Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
K
KONCZ KOÓS zsébet színésznőt és ebből a házasságból Ida és Paulina gyermekei származtak. 45, 45, 45. Koncz Antai (?—Szeged, 1855?) közelebbi adataink nincsenek róla, mindössze annyit tudunk, hogy szegedi lakos volt és honvéd tüzérnek állt be 1848-ban. Feleségül vette (1834?) Wagner Teréziát, mely házasságból Antal nevű fia született. 1856. febr. 9-én neje özvegyen újból férjhez megy Török Istvánhoz. Koncz Antal (Szeged, 1837—Szeged, 1914. nov. 9.) iskoláit Szegeden, középiskoláit a kegyesrendiek gimnáziumában végezte 1843— 1848. években. 1848 júniusában beállott honvédnek, 1849-ben Branyiszkónál szerepelt, Világos után visszatérve, Szeged város szolgálatába lépett. Honvéd szolgálatáról följegyezték, hogy amikor mint fiatal fiú az első fegyvergyakorlatáról visszatért, nehéz fegyverét alig tudta cipelni és azt az anyja átvette tőle és mellette menetelt, amit a tiszt gunyorosan kifogásolt. Később káplár a 33-as zászlóaljban, majd 1849-ben őrmester. Görgey Artúr altisztje Esztergomban. 1849 után az osztrák hatóságok Szeged város közgyűlési jegyzőkönyvében a forradalom idejére vonatkozó bejegyzéseket sötét tintával olvashatatlanná tették. Ezeket a bejegyzéseket Koncz Antal 1867-ben vegyszerrel ismét olvashatóvá tette. Még ebben az esztendőben törvényszéki iktató. 1898-tól 1904-ig Szeged város levéltárnoka. 1903-ban 46 évi szolgálat után nyugalomba vonul. 1908-ban mint Szeged város tb. tanácsnoka szerepel. A városi levéltári beosztásban Ikervári Antal utóda lett, tőle pedig a hivatalt Sz. Szigethy Vilmos vette át. 1911-ben neje háztulajdonos Szegeden Báró Jósika u. 35. sz. alatt. Felesége Vargha Terézia volt. Hogy e házasságból származtak e gyermekek, nem ismeretes. 66, 90, 250/80, 251/87. Konczwald Endre (Felsőbánya, 1869. ápr. 11.—Szeged, 1944. ápr. 27.) középiskoláit feltehetően szülőhelyéhez közel végezte el, majd a pesti egyetem jogi karára iratkozott be, ahol lehallgatta szemesztereit és ezt követően, első jogtudományi szigorlata után joggyakorlatra ment. Joggyakorlatát 1893-ban a budapesti Királyi törvényszéken kezdte. 1898-ban hajdúnánási járásbírósági albíró lett. Ebben az állsában maradt meg 1902-ig, amikor a Brassói Kir. Törvényszékhez került bírónak. Ott is maradt 1910-ig. 1915-ben a Marosvásárhelyi Kir. Törvényszék elnöke és a polgári jubileumi érdemkereszt tulajdonosa. A marosvásárhelyi bírói és ügyvédi vizsgabizottság tagja. A világháborús összeomlás ezen a helyen érte. Megtagadva a románoknál a hűségeskü letételét, kiutasították. Magyarországra jött, optált és a szegedi törvényszékhez nyert beosztást elnöki pozícióban. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja lesz. Könyvet ajándékoz a kaszinónak. Még ugyanebben az évben kir. kúriai bíró cím és jelleggel ruházták fel. 1927-től a szegedi Ferenc József Tud. Egyetem jogi- és államtudományi karának jog- tudományi államvizsga bizottsági különtagja. 1937-ben kinevezik a Pécsi kir. tábla elnökévé. Ugyanakkor a pécsi Erzsébet Tudományegyetem jog- és államtudományi karának lesz államvizsga bizottsági kültagja. 1939-ben a Magyar Érdemrend középkeresztese, a csillaggal. Ugyanazon esztendőben a pécsi Kir. ítélőtábláról a Szegedi Kir. ítélőtábla elnökévé nevezik ki és itt nyugalomba vonul. Szegeden Széchenyi tér 8. sz. alatt lakott. író és szakíró. Házasságot kötött kis- és nagyercsei Eresei Gabriellával, mely házasságból Tibor fia származott. 267, 272, 278. Koór Flóra Terézia (Jászberény, 1837. okt. 14.—?) iskolái elvégzése után a színipályára lépett. 1860 körül kismagyari Kempelen Győzővel kötött házasságot (1860?) és nem kizárt, hogy ezt a házasságát megelőzően már volt férjnél (Török János?). 1865 után Nagy Sándor szegedi ügyvéd felesége lett, miután elöz- vegyült. Ebben az időben Szeged-Palánkban lakott. Második)?) házasságánál násznagyai voltak Erőskövy Antal főorvos és Burger Zsigmond könyvkereskedő. 23. Kempelen Győző leánya: Ibolya. Koós Elemér (Nagyszentmiklós, 1867. ápr. 9.—Szeged, 1927. jan. 22.) Budapesten végezte középiskoláit, majd pedig a Kereskedelmi Akadémiát látogatta. 1893-ban a Magyar Ipari és Kereskedelmi Bank Rt. pénztárfőnökeként találjuk. 1903-tól 1912-ig mint Gál Ferenc utóda, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárban szolgál. 1912-ben bank- igazgató. Ekkor a DMKE felügyelő bizottság elnöke is. 1907—1916-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó igazgatója volt. 1911-ben a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálog- bank Rt. és a Szegedi Hús és Vásárpénztár Rt. igazgatósági tagja. Ez időben Szegeden, Petőfi u. 6. sz. alatt lakik. 1922-től magyar kir. kincstári főtanácsos. 1932-ben mint a Magyar Földhitel Intézet Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója és kormányfőtanácsos, neve „sch”-val szerepel és doktori megjelöléssel. Kérdés, hogy a két személy azonos-e. Minden valószínűség szerint két személyről van szó. A III. osztályú vaskoronarend tulajdonosa volt. Mint ágostai hitv. evangélikust az evangélikus templomból temették nagy részvét mellett. Agglegény volt, Koós Kálmán fivére. 191, 270. Koós Kálmán (—) Elemér fivére. Iskoláit feltehetően Budapesten végezte. 1911-ben a Magyar Kir. Honvéd Hadapród iskolába került és századosként innen Nagyváradra az 156
