Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
E
ERDÉLYI EREKY ték a leány szülei. Negyvennyolc évesen Pesten a Gschwindt-féle fürdőben öngyilkosságot követ el. Szegeden temették a Belvárosi temetőben nagy részvét mellett. 90, 101, 104, 115, 120, 123, 124, 140, 146, 148, 151, 154, 166, 166, 201, 252/123, 255/192, 257/269. Erdélyi Jenő (Tenke, 1881. nov. 27.—Szeged, 1971. okt. 4.) orvos. Nem kizárt, hogy atyja Jakab tolmács volt Tenkén és családi nevét: „Sporer”-t, Erdélyire változtatta. Ez esetben családi neve 1887-ig „Sporer” volt. Iskolái elvégzése után a pesti egyetem orvoskarára iratkozott be (1900—1905), ahol 1905- ben orvosdoktori diplomát szerzett. Ezt követően Bécsbe ment és a fül-orrgégeklini- kán szerzett két évi gyakorlat után szakképzettséget. Majd Szegedre jön, itt telepszik meg és itt köt házasságot Lengyel Vilmával, mely házasságból Katalin és Jenő született. A szegedi városi közkórház segédorvosa, majd kórházi, illetve rendelőintézeti orvos, később főorvos. Kitűnő felkészültségével hamar jó nevet szerez magának nemcsak itthon, de Európa szerte is. Magánrendelője Szegeden Klauzál tér 8. szám alatt nyílik meg, nejének öröklött ingatlanában. Az első világháborúban 1914-től kezdve teljesít katonai szolgálatot először a 32. hadosztály egészség- ügyi intézetében, majd az 5. honvéd gyalogezredben. Megsebesül. 1918-ban ezredorvos- ként szerel le. Számos kitüntetés tulajdonosa. A szegedi Árpád szabadkőműves-páholy atyamestere (1945—1948). Shvoy szerint 1944-ben a deportálásokkor őt is a szegedi gettóba zárták, majd a téglagyár területére vitték, ahol feleségével öngyilkosságot kísérelt meg. 1945- ben ismét Szegeden találjuk. A szegedi Tudományegyetem orvoskara 1946-ban magántanárává habilitálja. 1956-ban aranydiplomás orvos és a Munka Érdemrend tulajdonosa. 1963-ban a szegedi egyetem c. ny. r. egyetemi tanára. 1965-ben gyémántdiplomás orvos. 220. Erdélyi József (Szeged, 1889. okt. 31.—?) mérnök. Feltehetően azonos azzal, akinek atyja Einhirn József, anyja Csikós Etel volt. Kőműves fia. Nevét 1906-ban Erdélyire változtatta. 1929-ben Szegeden él nyugalmazott műszaki főtanácsosként. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1933-ban műszaki főtanácsos és Tisza Lajos körút 20. sz. a. lakos. Mielőtt Szegeden megtelepedett 1915-ben a m. kir. budapesti 22. számú kataszteri felmérési felügyelőségen volt főmérnök. Innen került a szegedi 10. számú felmérési felügyelőséghez. 275. Erdélyi Zoltán (Kecskemét, 1872. ?—Budapest, 1915. ?) magántisztviselő. Középiskoláit a szegedi piarista gimnáziumban végezve 1880—1888. években. Önképzőkörében is szerepelt. Költő, író. 1929-ben Szegeden biztosító intézeti titkár. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 275. Erdődi János (Keresztinec, 1794. jan. 10.—Bécs, 1879. máj. 2.) monyorókeréki és monoszlói gróf. Sándor tábornok és varasdi főispán, valamint Pálífy Amália grófnő fia. 18 évesen a m. k. kancellária gyakornoka. 1816-ban horváth kerületi táblai bíró. Főrend. A szabadságharc előtti idők kiváló diétális latin nyelvű szónoka. Varasdi főispán. Királyi helytartó tanácsos. 1848-ban tenger- melléki kormányzó és boccarai, valamint fiumei főkapitány. Ezen állásairól az év júliusában Jellasich erőszakossága folytán lemondani kénytelen és Grácba vonul visz- sza, ahol családjával ekkor és később is lakott. 1861-ben újból Varasd megye főispánja lesz, de még ez évben állásából felmentik és valóságos belső titkos tanácsosi méltóságra emelik. 1867-ben harmadszor foglalja el a Varsad megyei főispáni széket, de néhány hónap múlva kérelmére felmentik és a Szent István rend kiskeresztjével tüntetik ki. Visszavonul a magánéletbe. Neje Racsinska Terézia grófnő, házassága gyermektelen maradt. Hosszas betegeskedés után Bécsben hal meg. Bánszki Dvor-ban ünnepélyes külsőségek között helyezik örök nyugalomra. Az alábbi Sándor Lajos az unokatestvére volt. 177. Erdődy Sándor Lajos (? 1802. aug. 10.—Vép, 1881. jan. ?) monyorókeréki és monoszlói gróf. Zsigmond és Festetich Mária grófnő fia. Előbbinek unokatestvére. Főrend. Az 1840., 1844-es országgyűlések ünnepelt ellenzéki szónoka. Fentebb említett unokatestvérével egyetemben egyengették Somogyi Antal „vándorpatrióta” fellépését Pozsonyban. Királyi tanácsos. 1848-ban a második magyar minisztérium külügyminiszter jelöltje. Valóságos belső titkos tanácsos. Királyi főlovászmester. A Magyar Tudományos Akadémia és számos más hazai és külföldi tudományos egyesület tagja. A tudományok és művészetek pártolója. 1848 után visszavonul a magánéletbe. Neje Batthyány-Strattmann Leopoldina németújvári grófnő. Bécsben 1843. aug. 7-én kötött házasságot, mely gyermektelen maradt. 177. Ereky István (Esztergom, 1876. dec. 26.— Budapest, 1943. máj. 21.). Talán 1893-ig Witt- mann. István és dukai Takács Veronika fia. Iskoláit Sümegen, majd Székesfehérváron végezte. Utána,.a budapesti Tudományegyetem jog- és államtudományi karának lett hallgatója, majd továbbképzése végett az egyetemre ment. Ä budapesti egyetemen szerzett jogdoktori oklevelet (1897) és ezt követően bírósági pályára lépett. 1899-ben a budapesti Büntető Járásbíróság joggyakornoka, majd rétsági, illetve sümegi járásbírósági aljegyző. Bírói vizsgát tesz. De már 1904-ben követi az eperjesi jogakadémia meghívását és elfoglalja annak közigazgatási jogi tanszékét. 1909-ben a budapesti Tudományegyetem a közigazgatási jog magántanárává habilitálja. 1910-ben miniszteri ösztöndíjjal angliai tanulmányútra indul. Majd visszatér az ág. h. ev. jogaka69
