Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
E
ERKEL ERŐSKÖVY démiai tanszékére Eperjesre, ahonnan 1914- ben a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem hívja meg a közigazgatási jogi és statisztikai, tanszékére. A világháború végén Pozsonyt Cseh-Szlovákiához csatolják és a cseh állam kiutasítja az ország területéről. Magyarországra jön és 1921-ben, amikor a Kolozsvárról távozni kénytelen Ferenc József Tudományegyetemet Szegeden helyezik el, kinevezik annak alkotmányjogi és jogtörténeti tanszékére. A Magyar Tudományos Akadémia az ekkor már ismert nevű jogtudóst levelező tagjává választja. Szegedi katedráján 1940-ig működik. Ez alatt az idő alatt a jog- és államtudományi karnak három ízben lesz dékánja, majd pro- dekánja. A szegedi ág. h. ev. egyházközség presbitere. Időszakosan előadója a közigazgatási és pénzügyi jognak is. Alapvizsga bizottsági tag, majd elnök. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1934-ben az MTA rendes tagjává választja. Amikor a Ferenc József Tudományegyetem 1940-ben visszaköltözik Kolozsvárra, nem követi, hanem a pécsi Tudományegyetemen rendszeresített Állam- és jog- tudományi karon, mely egyetem a pozsonyi Tudományegyetem utóda, vállal kategrát. Sáros megye tb. aljegyzője. Szegeden Tisza Lajos körút 52. szám alatt lakott. A Magyar Statisztikai Társaság tagja. A Corvin-koszorú tulajdonosa. Az Országos Gyakorlati Köz- igazgatási Vizsgabizottság, az Országos Felső- oktatási Tanács jogi és közigazgatástudomá- nyi osztályának tagja. Ismert és termékeny szakíró. Több dolgozata Szegeden jelent meg. Fia Vilmos, neje Petracsek Erzsébet. A so- mogymegyei Lipótfán temették. 275. Erkel Ferenc (Német-Gyula, 1810. nov. 7.—Budapest, 1893. jún. 15.) zeneszerző. József tanító és karmester av- lamint Ruttkay Klára Terézia fia. Alsó iskoláit Német- Gyulán, majd Magyar-Gyulán látogatta. Zenét először atyjánál tanult, majd továbbképzése végett Pozsonyba irányították szülei. Középiskolát is a pozsonyi bencés gimnáziumban végezte. Itt keletkezik első szerzeménye is. 1827—28-ban zenetanár Kolozsváron, 1834-ben Nagyváradon, 1935-ben Budán és 1836—1837-ben Pesten, ahol többször szerepel szerzeményeivel. 1838—1874 években a pesti Nemzeti Színház vezető-karnagya, majd főzeneigazgatója. 1884-től pedig ugyanezen beosztásban áll a m. kir. Operaháznál. Győrött 1839. augusztus 19-én köt házasságot Adler Adéllal, kitől Gyula, Elek, László és Sándor fiai származtak. A szegedi Dóm-téri Nemzeti Emlékcsarnokban Stróbl Alajostól származó mellszobra látható és a szegedi Nemzeti Színház főhomlokzatán életnagyságú szobra áll, mely Tápai Antal alkotása. 45. Erőskövy Antal (Szeged, 1808. dec. 30.— Szeged, 1879. máj. 7.) orvos. Steinhardt János borbély (felcser) és neje Weber Anna fia. 1848-ig(?) Steinhardt. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte (1818—1826). Majd a pesti Tudományegyetem orvosi karára iratkozott be, ahol 1837-ben szerez orvos- tudori diplomát. Városi polgár és a Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja. Szegeden 1839. november 24-én házasságot köt Kolb Rozáliával. Násznagyuk Kiss József városi főbíró és Szluha Ferenc városi tanácsbeli úr. Neje azonban 1841-ben meghal és hamarosan újabb házasságra lép Stojkovics Máriával, kitől János és Sándor fia születik. Diplomáját Szegeden hirdetik ki és itt kezd orvosi gyakorlatot. Hamarosan széles körben ismert és becsült orvos, ki számos szegedi családdal kerül komasági és közelebbi baráti kapcsolatba. 1848- ban folyamodik névváltoztatása engedélyezéséért, de ezt az engedélyt későbbi császári rendelet hatálytalanította. Ennek ellenére továbbra is e néven szerepel. 1879-ben Szeged város közkórházának igazgató-főorvosa. 1865-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó választmányi póttagja. 71 évesen hal meg közvetlenül a nagyárvíz után. 26, 88, 110. Erőskövy család. Steinhardt János és Len- hardt Anna ama leszármazottai, akik nevüket később Erőskövyre változtatták. 13. Erőskövy Ignác (Szeged, 1815. júl. 31.— Szeged, 1873. febr. 17.) orvos. 1861-ig Steinhardt („Náci”). Fentebb említett Antal öccse. Iskoláit Szegeden végezte, középiskoláit a piaristáknál (1823—1832). A pesti Tudomány- egyetem orvoskarára iratkozik be és ott szerez szülész- és sebészmesteri oklevelet, melyet Szegeden hirdetnek ki. Itt kezdi orvosi gyakorlatát. 1839-ben Szeged város kerületi orvosává választja. Városi polgár. A Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja. Szegeden 1845-ben köt házasságot Adler Terézzel, kitől Klementina, Gyula, Lajos, Irén Klementina, Vilma. Petronella és Kornélia gyermekei származtak 1848-ban a szegedi 5. nemzetőrszázad századosa. Nevét 1861-ben változtatja. 1873-ban Szeged belterületi körzeti orvosa, városi szülész és sebészmester. Később a városi közkórház főorvosa. Kedélyes, mulatós, társaságot szerető ember. Tagja a borbély céh, illetve grémiumnak s annak seniora. A szegedi ivós férfi társaságnak, az „iszák regement”-nek „In- haber”-ja. 8, 26, 65, 154. Erőskövy János (Szeged-Rókus, 1844. szept. 1.—Szeged, 1892. ápr. 3.) orvos. Antal fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. Majd a pesti Tudományegyetem orvoskarára iratkozott be, ahol 1871-ben orvosdoktori diplomát szerzett. Orvosi gyakorlatát Szegeden kezdi meg. Még orvostanhallgató korában tagja lesz a Szeged-Belvárosi Kaszinó ifjúsági „Egyenlőség” nevezetű körének, melynek később választmányi tagja. Szeged városa 70
