Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
S
SCHAEFFER SCHMIDT jének 1860-ban Alsótanyán, Zákányban és Tápén nagykiterjedésű földbirtoka volt. 1909- ben Boldogasszony sgt. 15. sz. alatt lakott. Házasságából Margit, István, Isa, Kornélia és Viktor gyermekei származtak. 22, 60, 61, 210. Schaeffer Lajos 1. Sáray Lajos. 220. Schätzl Lajos (Graz, 1813. — ?) Nem tudjuk, hogy iskoláit hol végezte. Színészi pályára készült és később német színiigazgatóként szerepelt Szegeden 1839—1840-ig a német színészet, színtársulat igazgatója volt és Róku- son, a „Hét pacsirta” kertben rendezte előadásait, az ún. „arénán”. Szegeden kötött házasságot 1840. márc. 3-án Berthier Veronikával. A magyar színészet előretörésével visszafejlődött előadásainak látogatottsága, különböző előlegeket vett fel, amelyeket nem tudott visszafizetni és hitelezői elől elmenekült Szegedről, akárcsak előzőleg Szebenből, Temesvárról, Bajáról és Pécsről 44, 44, 44, 47. Schandl Károly (Bakonybél, 1882. máj. 10.—* Stanfort, 1972. márc. 18.) atyja Gábor, anyja Friedrich Franciska. Iskoláit a győri Bencés Gimnáziumban végezte. 1892—1900-ig, majd a budapesti egyetemre ment, ahol 1901—1905-g jogot hallgatott. 1903-ban a Szent Imre Kör ügyvezető elnöke volt. 1907-ben a budapesti egyetem jogi kara jogi doktorrá avatta. A Magyar Gazda Szövetság titkára, majd helyettes igazgatója volt. Lapszerkesztő, gazdasági, politikai író. Politikus. 1920- ban a csongrádi kerületi nemzetgyűlési képviselő. 1921— 28-ig földművelésügyi miniszteri politikai államtitkár. 1922-ben Csongrád és Kiskundorozsma nemzet- gyűlési képviselője. 1925-ben Országos Központi Hitel- szövetkezet alelnöke. 1925. jan. 11-én beszédet tartott a Szeged-Belvárosi Kaszinóban. 1926-ban Csongrád és Kalocsa választja országgyűlési képviselőjévé. 1928-ban nyugalomba vonul mint államtitkár. Az Országos Központi Hitelszövetkezet alelnök vezérigazgatója. Talán Károly volt a fia. 1950-től 1952-ig letartóztatásban volt és 1956-ban emigrált az USA-ba. 232. Scheinberger Antal (Veszprém, 1806. — Szeged, 1890. jan. 31.). Iskoláit talán Veszprém ben végezte és a kereskedelmi szakmát tanulta ki. 1850-ben telepedig le Szegeden, mint iparos bőrkereskedő. 1871-ben a Szegedi Zsidó Hitközség helyettes elnöke. 1883-ban a Szegedi Zsidó Hitközség Koma Egyletének elnöke. 1879-ben hitközségi pénzügyi előjáró. 1872— 1898-ig társulati igazgató. Zsidó Hitközségi Képviselő Testületi tag. 1861-ben a Szegedi Zsidó Hitközség választmányi tagja. 1867-től a Scheinberger és Popper Bőrgyár tulajdonosa. 1867-ben a Lloyd Társulat választmányi tagja. Háztulajdonos Szegeden. Ingatlana az árvíz után is áll. A szegedi Árpád Szavadkőműves Páholy tagja. A Szegedi újjászervezett Kereskedelmi Testület tagja, és tagja a SzegedKaszinónak. A Szeged Csongrádi Takarék- pénztárának igazgatósági választmányi, majd felügyelőbizottsági tagja. 1883-ban városi rekonstrukciós építkező. Szegeden kötött házasságot 1837-ben, dec. 14-én Scheinberger Eleonórával, fivérének leányával, amely házasságból Antal fia származott. 87, 91. Schmal János 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. Magántisztviselő Szegeden. 281. Schmerling Anton (Becs, 1805. aug. 23.—Bécs, 1893. máj. 23.) Ritter von. Osztrák nemesi családból származott. Nem tudjuk, hogy középiskoláit hol végezte, de feltehetően Bécsben. És ugyanitt járhatott egyetemre, jogot hallgatva. Később mint államférfi, kiváló jogász hírében állott. 1829-ben állami szolgálatba lép, azután ítélőbíróként helyezkedett el (Auskultant). 1842-ben törvényszéki tanácsos. Mint osztrák lovag, az alsó-ausztriai rendi gyűléseken a polgárság és a nép érdekeiért szállt síkra. 1846-ban fellebbezési tanácsos. 1848-ban Hoyos gróf nemzetőr parancsnok szárnysegéde. 1848. márciusában, résztvesz az akkori megmozdulásokban, amelyben vezető- szerepet visz. Frankfurti ún. 17-es Bizottság és a Frankfurti Nemzetgyűlésnek tagja. 1848. júl. 15-én belügyminiszter majd külügyminiszter és végül miniszterelnök. 1848. dec. 15-én előbbi állásaitól visszalép. 1849 júliusában azonban Schwarzenberg igazságügyi minisztere lesz, de ezen állásáról is 1851 januárjában lemond. Nem hajlandó a reakciós irányzatot követni. A magyar szabadságharc leverése után a legfelsőbb Bíróságon tanácselnök lesz Bécsben. 1860. dec. 13-án államminiszter a Belügyminisztérium vezetője, liberális centralista alkotmány kidolgozója. 1861. februári pátens megszövegezője. 1865. júl. 27-én újból visszalép állásától. 1865—1891-ig a Legfelsőbb Bíróság elnöke. 1861—65-ig a cseh és osztrák országgyűlés tagja. 1867-től az „Urak háza” életfogytiglani tagja Bécsben. 1879-ig küzd a centralista irányzat ellen. A bécsi Tudományos Akadémia elnöke lesz. A Theresianum kurátora. Keresztülviszi Kossuth Lajos gyermekeinek gyámokra való bízását, majd később, hogy családjukhoz visszakerüljenek. 1850 áprilisában Deák Ferencet meghívja az igazságügyi reformbizottságba. Igyekszik a tőkés fejlődés, a polgári rend kialakulását elősegíteni. A közigazgatás és jogszolgáltatás szétválasztása érdekében dolgozik. A szerb Vajdaságnak és a Temesi Bánságnak az országhoz való visszacsatolását rendezte. 109. Schmidt Ádám (Buda, 1814.—Szeged, 1876. dec. 9.) iskolái elvégzése után valószínűleg Budán jogot végzett, majd pedig 1859 körül ügyvédi diplomát szerezve, Szegeden gyakorló ügyvéd. Majd 1849-ben Károlyi Lajos uradalmi számvevője. 1850-től Csongrád megye főszámvevője. 1853-ban szegedi járási főszolgabíró. Szeged város tanácsnoka. 1854-ben cs. kir. szolgabíró a szegedi járásban. 1859-ben ügyvéd, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1867-ben jelölik a Városi Tanács tagjának, de 253
