Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
S
SCHMIDT SCHMIDT nem kapja meg a szükséges szavazatot. Felesége Praznovszky Laura asszakürti nemes. E házasságból Mária, Sándor és Hermina gyermekei születtek. Hatvankét évesen halt meg mint nyugalmazott cs. k. szolgabíró. 91. Schmidt Emma (?—?) atyja János, Pest megye főorvosa, anyja Nagysándor Johanna. Kitűnő nevelésben részesül és 1851 körül há- házasságot kötött Klauzál Gáborral. Nevét később Kovács Emmának is Írták. 1849-ben egy ideig pesti lakos volt. Mikor 1866-ban férje meghalt, parlamenti küldöttség tesz nála részvétlátogatást és vett részt a férje temetésén. Ugyancsak ez alkalomból járt nála a Szeged- Belvárosi Kaszinó küldöttsége is. Névváltoztatása úgy tűnik, az 1868-as évre esik. 1879-ben háza áll Szegeden, amely az árvizet is átvészeli. 1902-ben Szeged Bécsi krt. 2. sz. alatti lakos. Névváltoztatás tulajdonképpen atyja kérelmezése volt és miután ő ekkor már férjnél volt, kérdéses, hogy az reá kiterjedt-e. Házasságából Emma, Gábor és Mária gyermekei származtak. 135, 256/245—246. Schmidt Ferdinánd (Szeged, 1820.—Mint- szent, 1899.) atyja József serfőző volt, anyja Rajndl Jozefa. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte és középiskolai tanulmányainak befejezése után a pesti egyetemen jogot tanult. Egy ideig a Szegedi Piarista Gimnáziumnak volt tanulója. Abszolutóriumának elérése után joggyakorlatra ment és ezt követően ügyvédi vizsgát tett Budapesten. 1843-ban kéri polgárnak való bevételét Szegeden. Itt ügyvéd. A polgári katonásgnak ezredesi segédtisztje, majd kapitánya. 1843 áprilisában „kirúgásai” miatt nyelvkötésben marasztalták. 1847-ben polgárőr kapitány, nemzetőr százados Felső- városon. 1848-ban polgármester jelölt. Tanácsnoknak választják meg. 1849-ben bevonul honvédnek. Később törvényszéki és rögtönítélő bírósági ülnök. Adományt tesz a haza oltárára. A hadiválasztmánynak tagja. A 7. nemzetőrszázad századosa. 104-es honvédzászlóalj parancsnok-helyettese. Világos után Aradon orosz fogságba esik, átadják az osztrákoknak és azok haditörvényszék elé állítják. Átszállítják Pestre a Neugebaude-be, ahol fogva- tartják, de végül is Haynau közvetlenül a menesztésekor általános amnesztiát rendel el, amely alá ő is esik. 1867-ben a Mindszenti Szabadelvű Kör tagja. Uradalmi tiszttartó Szegváron. 1841. szept. 22-én házasságot kötött Palásthy Katalin Jusztinával és Pallavicini gazdatisztje lesz. A Szeged Csongrádi Takarék- pénztárnak alapító választmányi tagja volt. 1872. szept. 24-én a mindszenti uradalmi inspector Kálmán nevű gyermekének keresztatyja, és további gyermekeinek is. Házasságából Leopoldina, Dezső, Gyula és Hermina és Ferdinánd János gyermeke származott. 26, 41, 64, 65, 67, 71‘ 72, 74, 89, 102, 248/20. Schmidt Imre József Gyula (Szeged, 1839. okt. 29.—Szekszárd, 1902, szept. 2.) atyja János ügyvéd volt, anyja Hencz Anna. Iskoláit Szegeden végezte, majd pedig a pesti egyetemjogi karán folytatta és abszolutórium után joggyakorlatra menve, annak letöltése után ügyvédi vizsgát tett Pesten 1866 júliusában. 1864-ben a Műkedvelő Színjátszók tagja volt Szegeden a Szeged-Belvárosi Kaszinó kebelében. 1865-ben a kaszinóban, amely az ország- gyűlési követek mellé írnokok szervezését vállalta, jelentkezett kiskövetnek, de nem küldték fel. 1866-tól szegedi gyakorló ügyvéd. 1871-ben a szegedi törvényszék mellé kinevezett kir. aiügyész lett. A Szabadelvű Kör tagja volt. 1874-ben kir. ügyész. Szegeden 1867. okt. 3-án kötött házasságot Jelencsik Irénnel. E házasságából János Kálmán és Lajos gyermekei származtak. Kálmán, a későbbi tábornok, utóbb nevét Koronvárira változtatta. 1890 után szekszárdi kir. törvényszéki bíró. 121, 132, 248/20, 268. Schmidt János (Szentmiklós, 1818.—Szeged, 1858. okt. 9.) atyja József sörházépítő, választott polgár, anyja Bauer Sachs Jozefa. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál, majd a pesti egyetemen jogot hallgatott és az abszolutórium elnyerése után jog- gyakorlatra ment, amelyet hites táblai jegyzőként befejezve ügyvédi vizsgát tett. Szegeden kezdett ügyvédi gyakorlatot. 1840-ben a Szegedi Hangász Egylet ügyésze. 1843-ban városi polgár lesz. 1845-ben a Szeged Csongrádi Takarékpénztár alapító részvényese. 1848-ban palánki 2614 sz. alatti szegedi lakos. Honvédtiszt. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Szegeden 1838. szept. 8-án kötött házasságot Hencz Annával. E házasságból János, Anna, Jozefa, Irma Erzsébet Katalin, Imre, Ilona Ida és Emma gyermekei származtak. Negyven évesen halt meg. 26, 28, 31, 89, 248/20, 256/245—246, 268. Schmidt József (Makó, 1795.—Szeged, 1870. jún. 23.) iskoláit valószínűleg Szegeden végezte és ipari pályára készült fel. Inas és vándorlegény évek után telepedett meg Szegeden, az ún. „Sörház kaszárnyádban a Tisza-parton és serfőző ipart folytatott. 1838-ban Szeged város választott polgára volt. A Szeged Csongrádi Takarékpénztárnak alapításától kezdve részvényese. Számos neves szegedi családnak volt násznagya vagy keresztkomája. 1853— 1855-ig a mindszenti halászati jog bérlője. A mindszenti ányási, nagy-tiszai halászati jogot a Pallavicini uradalomtól vette bérbe. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak, a Hangász Egyletnek választmányi tagja. Általa épített sörházat veszi meg a város és használja kaszár254
