Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

F

FELMAYER

FERENC

1883-ban mint városi képviselő részt vesz a király szegedi fogadásán. A szegedi 1876-os Országos Kiállítás kiállítója. Az 1879-es árvízkor kiveszi részét a mentési munkákból. Szegeden veszi nőül Altscher Annát, mely házasságból Anna, János, Lajos, Gyula Ignác és Ferenc gyermekei származtak.

15, 15, 16, 88, 170, 198, 216.

Felmayer János (Szeged, 1845. aug. 21.— Szatymaz, 1905. szept. 3.) előbbi fia. Az arcán keletkezett „tarajos, véraláfutásos bőrfoltok” miatt kapta a „tarka tímár” nevet. Szép, férfias kiállása pedig baráti körben a „csecse János” becenevet hozta meg részére. Tímár mester. Iskoláit Szegeden végezte, mesterséget atyja műhelyében tanult. Háztulajdonos, föld- birtokos, a szatymazi „János-szállás” róla kapta nevét. A Szeged-Belvárosi Kaszinó alapító részvényese volt. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak is részvényese. írókat és művészeket pártoló. Az 1879-es nagy árvíz során részt vett a mentési munkálatokban. A szegedi Országos Kiállításon 1887-ben szerepel áruival. Szegeden kötött házasságot 1872. márc. 13-án Kasch Karolinával, mely gyermektelen maradt.

159, 170, 183, 184, 216, 216, 216, 216, 216, 216, 216, 217, 217, 217, 217, 217.

Felmayer Károly (Szeged, 1839.? jan. 11.— Szeged, ?) fűszerkereskedő. Károly József tímármester és neje Rietlób Terézia fia. Iskoláit Szegeden végezte és a fűszerszakmát is itt tanulta ki. A Szeged-Belvárosi és a Felsővárosi Kaszinó tagja. Szegeden köt házasságot 1867. I. 10-én Kment Karolinával, mely házasságból Károly, Gyula Ignác István, Mária és ismét Ignác nevű gyermekei származtak.

89, 164.

Felmayer Lajos (Szeged, 1850. ?—?) föld- birtokos és háztulajdonos. János tímár és Altscher Anna fia. Iskoláit Szegeden végezte.

1911-ben szegedi Árpád u. 3. sz. a. lakos. A Szeged-Csongrádi Tkpt. részvényese. Gyermektelenül halt el. Nőtlen. 170.

Feldmayer Sándor (Szeged, 1858. febr. 15.— Szeged, 1913. okt. 29.) tisztviselő. Antal fűszerkereskedő és neje Sárkány Krisztina fia. Iskoláit Szegeden végezte, majd a bankszakmában helyezkedik el. Később (1891) a Szegedi Kereskedelmi Bank igazgató-helyettese. A Szegedi Téglagyár Társulat (bankérdekeltség) könyvelője (1905—1911). Majd később ismét banktisztviselő. Szegeden Felsőtisza- part 10. sz. alatt lakott. Talán kétszer nősült s ez esetben első neje Kocsis Ágnes, a második pedig Kovács Margit volt. 170.

Felmayer Teréz (Szeged, 1827. júl. 4.—Szeged, 1870. dec. 10.) Károly tímármester és neje Rietlob Terézia leánya. Iskolát Szegeden végzett. Szegeden 1850. febr. 3-án férjhez megy

Ivánkovits Ferenc kékfestőhöz és házasságából Terézia Ilona Klára nevű leánya született. (Czímernél tévesen dr. Fodor Károly neje.)

170.

Felmayer Viktória Ágnes (Szeged, 1831. jan. 5.—Szeged, 1866. jan. 24.) Antal kékfestőmester és neje Kiss Viktória leánya. Iskoláit Szegeden végezte és itt ment férjhez 1852-ben Fodor István szegedi ügyvédhez. E házasságból Károly Pál, Anasztázia Terézia, Karolina Emília és Irén Viktória Anna gyermekei származtak. 1894. okt. 14-én nemesi rangra emelték férjével és gyermekeivel együtt, utóbbiakat a „Zombori” nemesi előnév használatára jogosítva. 170, 203.

Felmayer Zsófia (Szeged, 1870. ?—Budapest, 1929 után) Antal fűszerkereskedő és neje Sárkány Krisztina leánya. Iskoláit Szegeden végezte. Később Demeter Ferenc (1. ott) felesége lett. Budapesten élt és özvegyen ott halt meg. 170.

Fendt Antal (Sopron, ?—1890. ?) erdész. Talán a Nassaui hercegségi családból való. Az 1840-es években Szegeden találjuk erdészként. 1845-ben Csengéién fenyőfák termesztésével eredményesen kísérletezik. Világos után Szeged erdőmestere, majd főkertésze. 1859-ben az újonnan alakult Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Később kataszteri felügyelő. 1869-ben az erdélyi kolozsmonostori gazdasági tanintézet tanára. Majd m. kir. kertészeti utazótanár s mint ilyen tesz látogatást 1871-ben Szegeden. Még ez év őszén kinevezik az esztergomi tanintézet tanárává. Talán Sopronból nősült, neje Pantzer Anna, kitől Adél, Ottó és Rezső gyermekei született. 1873-tól az Állami Felsőbb Gazdasági Tanintézet vándortanítója a fatenyésztés, gyümölcsészet és kertészeti szakban Szegeden. 1879-ben földadószabályozási adóbecslő felügyelő Pécsett és 1884—85-ben Szegeden. 89.

Fenyves M. Kornél (1878. ?—1944.) orvos. Középiskolái elvégzése után a pesti egyetemen

1901-ben avatták orvosdoktorrá. 1911-ben Szegeden találjuk, ahol Fodor u. 2. sz. a. lakik és tart fenn rendelőt. Részt vesz az első világháborúban a 3. honvéd huszárezred népfelkelő osztagában s az orosz hadszíntéren egészségügyi főnök. Itt megsebesül. Orosz hadifogságba esik, majd 1918-ban népf. századosként szerel le. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1942-ben szerepel a szegedi címtárban, mint háztulajdonos Szt. Mihály u. 1. szám alatt. Számos hadiékítményes kitüntetés és a Ferenc József rend lovagkeresztjének tulajdonosa. Nős, családos volt. Deportálásban halt el. 220.

Ferenc, I. (Firenze, 1768. febr. 12.—Bécs, 1835. márc. 2.) habsburg-lotharingiai II. Lipót osztrák császár és neje Mária Lujza spanyol infánsnő fia. 1792—1806-ban német-római császár, 1792—1835-ben magyar és cseh

80