Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

F

FERENC FLUCK király, 1804—1835-ben osztrák császár. Négyszer nő­sült. Első neje Erzsébet Vilma württembergi hercegnő, ki 1790-ben gyermektelenül halt el. Második neje Mária Terézia szicíliai királyleány, kivel 1790. augusztus 15-én kötött házasságot, melyből 13 gyermeke származott. E neje 1807-ben halt el. Ezt követően Mária Lujza Beatrice modénia hercegnővel 1808-ban lépett frigyre, aki 1816-ban gyermektelenül halt meg. Végül 1816. nov. 10-én köt házasságot Karolina Augusta bajor hercegnő­vel. Tőle gyermeke nem származott. Nevéhez Szegeden több céhlevél adományozása és a Ferenc-piac elnevezése fűződik. Szegeden még főherceg korában 1788-ban járt. Megkoronázásának 40. évfordulóját, valamint névünne­pét Szegeden ünnepélyesen megülték. 1^, 21, 21, 28, 40, 40, 177, 248/15. Ferenc József, I. (Bécs, 1830. aug. 18.—Bécs, Scliön- brunn, 1916. nov. 21.) habsburg-lotharingiai. Ferenc Károly főherceg és neje Zsófia bajor hercegnő fia. Bécs- ben 1854. ápr. 24-én köt házasságot Erzsébet (wittels- bachi) bajor hercegnővel, kitől Zsófia, Gizella, Rudolf és Mária Valéria gyermekei származtak. 1848—1916-ban osztrák császár, 1867—1916-ban magyar király. Több ízben járt Szegeden (1857, 1872, 1883) és Királyhalom — ma Ásotthalom — község az ő nevét viselte. 1879-ben az árvíz után tett szegedi látogatásakor neki tulajdonítják a jóslatot: „Szeged szebb lesz, mint volt”. Rózsa Sándorral történt találkozása több irodalmi feldolgozás tárgya. Erre vélik visszavezethetni Rózsa későbbi megkegyelme- zését. Életnagyságú képét Szeged városa, szülötteivel Vastagh Sándor Jánossal és Vastagh Györggyel festette meg. Eme olajfestményeket a szegedi Móra Ferenc Mú­zeum képtára őrzi. Eredetileg a városháza dísztermének falát díszítették. Mellszobra egy ideig a szegedi „Pan- theon”-ban állt. Több középületen alapító tábla hirdeti nevét (Bíróság, Múzeum). Szeged városa, illetve a Sze­ged-Belvárosi Kaszinó megkoronázásának és nevének ünnepeit rendszeresen megülte. Az ő ténykedése volt Wöber György királybiztosi kinevezése. A Szeged-Bel­városi Kaszinónak és a Kárász-háznak volt szállóvendége. Több szegedi lett az általa alapított „Ferenc József rend” lovagja. A Kolozsvárt alapított és Trianon után Sze­gedre helyezett, majd visszatelepített tudományegyetem a nevét viselte. Több szegedi család nemesi rangra eme­lése fűződik személyéhez. A szabadságharc leverése, az abszolutizmus, majd kiegyezés hírhedté tette nevét. 76, 93, 104, 109, 124, 131, 138, 138, 145, 148, 151, 152, 152, 153, 171, 195, 206, 212, 265. Ferencsevics György (Szabadka, 1838.— Sándorfalva, 1905. aug. 30.) vendéglős. 1869- től kezdve a szegedi „Próféta” étterem tulaj­donosa volt 19 éven át. Későbbi helyisége Kárász u. 13. sz. alatt volt, melynek belső ki­képzése öntöttvas oszlopoktól tagolt volt. Ma e vasoszlopok befalazottak, a helyiség több különálló üzlethelyiségre osztott. 1878-ban sze­gedi borkereskedő, majd a „Hét választófeje- delem”-hez címzett vendégfogadó tulajdonosa. Később a Wagner Szálló (ma a Magyar Tudo­mányos Akadémia kerületi székháza, Szeged, Somogyi u. 7. sz. a.) éttermének társbérlője s az éttermet Hungária néven üzemeltette. Sze­ged város köztörvényhatósági bizottságának tagja (1900). Felesége előbb Voróczi Erzsébet volt és annak 1878-ban történt elhunyta után a második Miklósvári Etelka volt. Baráti kör­ben „Kotyel Gyurka” néven emlegették. Örökbe fogadta és nevére vette Govorkovich Irmát. Az Iskola utcában sörlerakatot bérelt. 1898-tól a Stróbl kávéház bérlője. Szegeden Rudolf (most Roosevelt) tér 13. sz. a. lakott. Innen temették Szegeden. Hatvanhét évesen halt meg. 257/269. Feró Teréz. Régi szeged-alsóvárosi család­ból származott. 1823. júl. 13-án Szeged-Felső- városon házasságra lépett Zsótér János (1788— 1861) szegedi gazdag hajósgazdával, kinek első felesége lett. Házasságukból Andor, Er­zsébet Mária, István és Antal gyermekeik származtak. Arcképét olajban megfestette Joó Ferenc szegedi festőművész. 259/321. Fischer Júlia (Bács, 1793. ?—Szeged, 1847. máj. 28.) 1810 körül házasságot köt Götz Já­nossal, aki ugyancsak Bécsben született és így ismeretségük még onnan eredhetett. Talán ott is kötöttek házasságot? Magyarországra ván­dorolt és Szegeden telepedett meg. Házassá­gukból Borbála, Julianna Éva, Johanna Ka­rolina, Károly és Vince gyermekeik származ­tak. Férje vállalkozó, sziksó és szappanfőző, piaci helypénz- és hídvámbérlő volt, nagy vagyont szerzett. 17 ház tulajdonosa volt, vá­rosi polgár. Nagy házat vittek és számos sze­gedi családdal kerültek keresztkomasági vi­szonyba. Tizenegy unokájuk volt. 82. Fischer Mihály (Arad, 1799. ?—Szeged, 1853. jan. 3.) kereskedő. Később állami szol­gálatba lép és a szegedi királyi sóhivatalnál helyezkedik el mint hajózási szállítási igazgató. (Caes. Regis Salis offic. naval, transportus conductor.) 1833-ban ugyanitt írnok. Végül haláláig mázsamester. A Szeged-Belvárosi Ka­szinó tagja. Neje Schaeffer Katalin s e házas­sága révén sógorságba került a Schaeffer és Götz családokkal. 1833-tól a „dominus” meg­szólítás illette meg. Iskoláit Szegeden végezte. Városi polgár. Szeged Palánki lakos. 54 éve­sen hal el. Atyja Mihály volt. 59, 67, 88. Fischer Mihály. Talán előbbi fia. Vaskeres­kedő. A szegedi Szabadalmazott Kereskedelmi Testület, a „Lloyd” tagja, majd választmányi tagja. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. A „Fischer és Schopper” cég beltagja (1870). A cég 1870-ben csődöt kért. 87. Fluck Béla (Adalbert) (Szeged, 1858. ?— Szeged, 1936. ?) raggambi nemes. Német ere­detű családból származott. Ferenc sótárnok és neje Bánhidy Mária fia. Iskoláit részben Németországban, részben a temesvári had­81

Next

/
Thumbnails
Contents