Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
D
DETTRE DOBAY ügyvédi névjegyzékbe való felvételét, mit a Kamara elrendel és így ügyvédi gyakorlatát ismét megkezdheti. 1927-ben a Belügyminisztérium — mint volt főispánt, e minőségében — nyugdíjazza. Bekapcsolódik itt is a sajtó munkájába és a Délmagyarország c. napilapnak lesz állandó külső munkatársa, vezércikkírója. Publicisztikai tevékenységével és nem kevésbé ügyvédi munkájával hírre tesz szert ügyvédi körökben éppúgy, mint a város társadalmában. Az Ügyvédek Központi Országos Bizottságának is tagja lesz. De az egymást érő és egyre szigorítottabb zsidótörvények őt is érintik, minek következtében 1944-ben először ügyvédi gyakorlatától eltiltják, majd törlik a kamarai lajstromból és végül deportálják. Szabadkán nősült 1922. júl. 21-én, neje Eisenstein Ilona Mária Sigismunda. A deportálás során útközben öngyilkosságot követett el és Topolyán meghalt. 1950-ben holttá nyilvánították 220, 221, 221, 222, 223, 223. Dettre Pál (Szécsény, 1884. jan. 25.—Szeged, 1926. nov. 9.) királyi ügyész. Előbbi kettő testvére. Középiskolát a szegedi piarista főgimnáziumban végzett, ahol 1902. jan 7-én tett érettségi vizsgát. Majd a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem jog- és állam- tudományi karának előadásait hallgatta, ahol az abszolutórium elnyerése után 1906. febr. 16-án tette le I. jogtudományi szigorlatát. Ezután ügyvédjelölti gyakorlatot folytatott Szegeden, ahol 1908-ban a szegedi kir. járásbíróság díjtalan joggyakornoka lett. 1911-ben a szegedi kir. Törvényszék joggyakornoka és még ebben az esztendőben Nagykanizsára kerül törvényszéki jegyzőnek. 1919-ben ismét Szegeden találjuk, mint vezető államügyészt. A direktórium alatti magatartása miatt 1919 végén fegyelmi úton állásvesztésre ítélik. Erre a szegedi Ügyvédi Kamarában kéri felvételét az ügyvédi lajstromba, mit a kamara vezetősége megtagad, de fellebbezésére a m. kir. Kúria felvételét elrendeli. így 1920-tól haláláig Szegeden gyakorló ügyvéd. Neje Oxenfuss Ilona, kitől Gábor fia származott. Özvegyen később Sz. Szigethy Vilmos felesége lett. 223. Deutsch Bertalan (Szeged, 1829. ?—?) kereskedő. Adolf „quaestor” és Schweiger Franciska fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett 1838—1846. években. Szegeden kereskedő és háztulajdonos. A Szegedi Zsidó hitközség elöljárósági és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Feleségétől (Betti) voltak gyermekei. 89. Devich Sándor (Dunaföldvár, 1894. dec. 1.— Budapest, 1976. máj. 19.) tanár. Atyja István kir. sótárnok, anyja Teller Gizella. Középiskoláit Szegeden a piarista főgimnáziumban végezte, ahol 1912-ben állt érettségi vizsgálatra. Majd a Képzőművészeti Főiskolára iratkozott be, de stúdiumát az I. világháború félbeszakította. Katonának bevonulva végig küzdötte a háborút és hadnagyként szerelt le. Tanulmányait folytatva 1918-ban tanári oklevelet szerez, mely műszaki- és mértani rajz oktatására jogosítja. Tovább képzi magát festészetben. 1921-ben a szegedi m. kir. áll. Klauzál Gábor főgimnázium tanára lesz, egyben értekezleti jegyző és rajzszertár őr. E hivatását 1934-ig gyakorolja, mikor Budapestre távozik és a Szépművészeti Múzeum restaurátora lesz. Szegeden Oroszlán u. 4. sz. a. lakott. A szegedi kir. törvényszéknek írásszakértője. Későbbi években múzeumi osztályvezető lesz, s 1963-ban nyugalomba vonul. Baár Máriával Szegeden kötött házasságot 1934. ápr. 7-én, melyből Sándor fia, a későbbi neves hegedű- művész és még egy fiú származott. A szegedi Belvárosi temető őrzi hantjait. 220, 275. Diaz, de la Pena Virgilio Narcisso (Bordeaux, 1808. aug. 20.—Mentone, 1876. nov. 18.) festőművész. Tamás salamancai spanyol politikai emigráns fia. Anyja feltehetően francia nő volt, kivel atyja talán Bordeaux-ban kötött házasságot. Korán elveszti Angliába tovább vándorolt édesatyját, majd 10 éves korában a hozzá atyja halála után Franciaországba visszatért édseanyját is. A Páris közelébeni Bellavueben egy lelkipásztor gondoskodik róla. Később Parisban egy porcelángyárban helyezkedik el, ahol megismerkedik a lytográfiával és porcelánfestészettel. Itt azonban csak manuális munkát végezve a festészetre adja magát, majd önállósulva a Fontencblau-i erdőben festegeti tájékpeit. Tagja lesz az ún. barbizoni iskolának. Képeit élénk színek és fényreflexek jellemzik, nagyobbára a párisi Louvre-be kerültek, de szinte a világ minden nagyobb képgyűjteményében találhatók. Francia állampolgár és festőként tartják nyilván. Egy légy mérges csípése folytán egyik lábát amputálni kellett. 59. Ditzgen ( = Dietzgen) József I. Rajnai József. 26, 28, 31, 64, 65, 115. Divék nemzetség. Nyitra és Trencsény megyékben megtelepedett, majd innen szétáramló család, melynek három ága Mikótól, Bossá- nyitól és Ákortól származódott tovább számos más név alatt. 254/5. Dobay Amália (?—?) kisdobai. Károly dévai ügyvéd leánya. Házasságot kötött gyéresi Szász Iván kir. ügyészszel, melyből két leánya származott: Amália és Ilona. Szegeden Gyertyámos u. 8. sz. a. lakott. 1926 után halt cl. 244. Dubay Géza Gyula (Szeged, 1870. ápr. 8.— Szeged, 1937. jan. 18.). Természetes atyja talán Piliich Kálmán, anyja Dobai Katalin. Iskoláit Szegeden, középiskolát a piarista főgimnáziumban végezte. 1888-ban érettségi vizsgát tett. Beiratkozott a budapesti Tudományegye57
