Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

D

DETTRE DOBAY ügyvédi névjegyzékbe való felvételét, mit a Kamara elrendel és így ügyvédi gyakorlatát ismét megkezdheti. 1927-ben a Belügyminisz­térium — mint volt főispánt, e minőségében — nyugdíjazza. Bekapcsolódik itt is a sajtó mun­kájába és a Délmagyarország c. napilapnak lesz állandó külső munkatársa, vezércikkírója. Publicisztikai tevékenységével és nem kevésbé ügyvédi munkájával hírre tesz szert ügyvédi körökben éppúgy, mint a város társadalmában. Az Ügyvédek Központi Országos Bizottságá­nak is tagja lesz. De az egymást érő és egyre szigorítottabb zsidótörvények őt is érintik, minek következtében 1944-ben először ügy­védi gyakorlatától eltiltják, majd törlik a ka­marai lajstromból és végül deportálják. Sza­badkán nősült 1922. júl. 21-én, neje Eisen­stein Ilona Mária Sigismunda. A deportálás során útközben öngyilkosságot követett el és Topolyán meghalt. 1950-ben holttá nyilvání­tották 220, 221, 221, 222, 223, 223. Dettre Pál (Szécsény, 1884. jan. 25.—Sze­ged, 1926. nov. 9.) királyi ügyész. Előbbi kettő testvére. Középiskolát a szegedi piarista fő­gimnáziumban végzett, ahol 1902. jan 7-én tett érettségi vizsgát. Majd a kolozsvári Fe­renc József Tudományegyetem jog- és állam- tudományi karának előadásait hallgatta, ahol az abszolutórium elnyerése után 1906. febr. 16-án tette le I. jogtudományi szigorlatát. Ez­után ügyvédjelölti gyakorlatot folytatott Sze­geden, ahol 1908-ban a szegedi kir. járásbíró­ság díjtalan joggyakornoka lett. 1911-ben a szegedi kir. Törvényszék joggyakornoka és még ebben az esztendőben Nagykanizsára kerül törvényszéki jegyzőnek. 1919-ben ismét Szegeden találjuk, mint vezető államügyészt. A direktórium alatti magatartása miatt 1919 végén fegyelmi úton állásvesztésre ítélik. Erre a szegedi Ügyvédi Kamarában kéri felvételét az ügyvédi lajstromba, mit a kamara vezetősége megtagad, de fellebbezésére a m. kir. Kúria felvételét elrendeli. így 1920-tól haláláig Sze­geden gyakorló ügyvéd. Neje Oxenfuss Ilona, kitől Gábor fia származott. Özvegyen később Sz. Szigethy Vilmos felesége lett. 223. Deutsch Bertalan (Szeged, 1829. ?—?) ke­reskedő. Adolf „quaestor” és Schweiger Fran­ciska fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett 1838—1846. években. Sze­geden kereskedő és háztulajdonos. A Szegedi Zsidó hitközség elöljárósági és a Szeged-Bel­városi Kaszinó tagja. Feleségétől (Betti) vol­tak gyermekei. 89. Devich Sándor (Dunaföldvár, 1894. dec. 1.— Budapest, 1976. máj. 19.) tanár. Atyja István kir. sótárnok, anyja Teller Gizella. Középis­koláit Szegeden a piarista főgimnáziumban végezte, ahol 1912-ben állt érettségi vizsgá­latra. Majd a Képzőművészeti Főiskolára irat­kozott be, de stúdiumát az I. világháború félbe­szakította. Katonának bevonulva végig küz­dötte a háborút és hadnagyként szerelt le. Ta­nulmányait folytatva 1918-ban tanári okleve­let szerez, mely műszaki- és mértani rajz ok­tatására jogosítja. Tovább képzi magát fes­tészetben. 1921-ben a szegedi m. kir. áll. Klau­zál Gábor főgimnázium tanára lesz, egyben értekezleti jegyző és rajzszertár őr. E hiva­tását 1934-ig gyakorolja, mikor Budapestre távozik és a Szépművészeti Múzeum restaurá­tora lesz. Szegeden Oroszlán u. 4. sz. a. lakott. A szegedi kir. törvényszéknek írásszakértője. Későbbi években múzeumi osztályvezető lesz, s 1963-ban nyugalomba vonul. Baár Máriával Szegeden kötött házasságot 1934. ápr. 7-én, melyből Sándor fia, a későbbi neves hegedű- művész és még egy fiú származott. A szegedi Belvárosi temető őrzi hantjait. 220, 275. Diaz, de la Pena Virgilio Narcisso (Bordeaux, 1808. aug. 20.—Mentone, 1876. nov. 18.) festőművész. Tamás salamancai spanyol politikai emigráns fia. Anyja felte­hetően francia nő volt, kivel atyja talán Bordeaux-ban kötött házasságot. Korán elveszti Angliába tovább ván­dorolt édesatyját, majd 10 éves korában a hozzá atyja halála után Franciaországba visszatért édseanyját is. A Páris közelébeni Bellavueben egy lelkipásztor gondos­kodik róla. Később Parisban egy porcelángyárban he­lyezkedik el, ahol megismerkedik a lytográfiával és por­celánfestészettel. Itt azonban csak manuális munkát vé­gezve a festészetre adja magát, majd önállósulva a Fontencblau-i erdőben festegeti tájékpeit. Tagja lesz az ún. barbizoni iskolának. Képeit élénk színek és fényref­lexek jellemzik, nagyobbára a párisi Louvre-be kerültek, de szinte a világ minden nagyobb képgyűjteményében találhatók. Francia állampolgár és festőként tartják nyilván. Egy légy mérges csípése folytán egyik lábát amputálni kellett. 59. Ditzgen ( = Dietzgen) József I. Rajnai József. 26, 28, 31, 64, 65, 115. Divék nemzetség. Nyitra és Trencsény me­gyékben megtelepedett, majd innen szétáramló család, melynek három ága Mikótól, Bossá- nyitól és Ákortól származódott tovább számos más név alatt. 254/5. Dobay Amália (?—?) kisdobai. Károly dévai ügyvéd leánya. Házasságot kötött gyéresi Szász Iván kir. ügyész­szel, melyből két leánya származott: Amália és Ilona. Szegeden Gyertyámos u. 8. sz. a. lakott. 1926 után halt cl. 244. Dubay Géza Gyula (Szeged, 1870. ápr. 8.— Szeged, 1937. jan. 18.). Természetes atyja talán Piliich Kálmán, anyja Dobai Katalin. Isko­láit Szegeden, középiskolát a piarista főgim­náziumban végezte. 1888-ban érettségi vizsgát tett. Beiratkozott a budapesti Tudományegye­57

Next

/
Thumbnails
Contents