Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
D
DOBA1 DOBÓ tem jog- és államtudományi karára, ahol abszolutóriumot nyerve I. jogtudományi szigorlatát 1893. febr. 7-én tette le és ügyvédjelölti gyakorlatot kezdett Szegeden. Pillich Kálmán szegedi ügyvédnek volt előbb jelöltje, majd társa és végül irodájának folytatója. 1894. szept. 23-án az egyetem jogi doktorává avatta. 1896. ápr. 14-én tesz ügyvédi vizsgát és diplomáját három nappal később bemutatja a Szegedi Ügyvédi Kamarának, ahol Szeged székhellyel kéri az ügyvédi lajstromba való felvételét. Ettől kezdve mindvégig Szegeden folytat ügyvédi gyakorlatot. Bekapcsolódik a politikai és társadalmi életbe. Számos egyesület tagja és tisztségviselője. 1916-ban katonai szolgálatra vonul be, front szolgálatot is teljesít, számos kitüntetés tulajdonosa. Népfelkelő századosként szerel le. Honvéd védő. 1919-ben tagja lesz az Antibolsevista Comité-nek. Az Ábrahám-kormány alatt helyettes kormánybiztos (1919. VIII. 5.), mely állásáról azonban nov. 2-án lemond. 1915—1918-ban az orosz hadifoglyok felügyeleti tisztje és megírta „A szegedi hadifoglyok krónikája” című munkáját. A szegedi Minorita rend confra- tere. A Szeged-felsővárosi római katolikus egyházközség világi elnöke. A városi törvény- hatósági bizottság tagja. Szeged sz. kir. város tb. főügyésze. A Szegedi Új Nemzedék politikai napilap egyik alapítója és időlegesen fő- szerkesztője. A Nemzeti Hadsereg szervező bizottságának elnöke. A szegedi Katolikus Kör egyik alapítója. A szegedi Dugonics-Tár- saságnak és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. Első neje Kukay Anna, kinek korai és tragikus halála után újból nősülve Spelitz Ibolyát veszi feleségül. E házasságból származott Gyula, Anna és Ibolya. A szegedi Osztrovszky utca 21. sz. a. ház tulajdonosa, ebben lakott és tartotta fenn irodáját. 275. Dohai Károly, kis-dobai nemes. Középiskolai tanulmányai befejezése után, jogot hallgatott, majd ügyvédi vizsgát tett és 1872-ben ügyvéd Déván, majd diplomáját a gyulafehérvári Ügyvédi Kamaránál mutatta be és kérte az ügyvédi névjegyzékbe felvételét Déva székhellyel. 1894-ben királyi tanácsos. Valószínűleg 1902-ben vonult nyugalomba. Házasságából Amália leánya származott, ki gyéresi Szász Iván későbbi kir. főügyésznek lett a felesége. 244. Dobó család. Számos ily nevű család él országszerte. Szegeden és környékén is több azonos nevű család telepedett meg. A Czímertől felhívottak a Szeged-Alsóvároson megtelepedett és jobbára gazdálkodással foglalkozó csa- dád tagjai. 136 Dobó István (Szeged, 1825. ?—?). Az alábbi testvéröccse. Atyja József szeged-alsóvárosi gazdálkodó, anyja Szécsi Rózsa. Középiskoláit Szegeden végezte a kegyesrendiek vezetése alatt álló városi gimnáziumban. Innen a pesti tudományegyetemre ment, ahol jogot hallgatott. Az abszolutórium elnyerése és I. jog- tudományi szigorlata letétele után ügyvédi pályára ment és megkezdte ügyvédjelölti gyakorlatát. Majd ügyvédi vizsgát tett és Szegeden kezdte meg ügyvédi gyakorlatát. 1864-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és színjátszója. Székesfehérváron 1871 júliusában köt házasságot Grau Etelkával, melyet bátyja celebrál. Ügyvédi működését 1872-től Budapesten folytatja, mint köz- és váltóügyvéd. Feltehetően jogi képviselője volt a Kisbirtokosok Országos Hitelintézetének, melynek valamilyen botrányba keveredett igazgatóját, ki megszökött, rejtegette. 1879-ben a szegedi Szabadelvű Párt országgyűlési képviselő-jelöltje, de mert a párt központja jelölését nem támogatta, visszalépett. 121. Dobó Miklós (Szeged, 1823. ápr. 1.—Budapest, 1898. jan. 7.). Előbbinek testvérbátyja. Iskoláit Szegeden és gimnáziumot a piaristáknál végzett. Majd teológiát hallgatott a temesvári papnöveldében, ahol 1846. ápr. 11-én áldozó pappá szentelték. Már ezt megelőzőleg, de követőleg is a püspöki irodán nyert beosztást tolnokként. Már szokatlanul korán 1846. szept. l-jén kinevezik a Szeged-Palánki plébániához káplánnak. Itt is rövid időt töltött, mert egy évvel később meghívják a csé- kai plébániára adminisztrátornak, ahol 1864-ig tevékenykedett. Ez év augusztus 1-én Szeged sz. kir. város megválasztja szeged-rókusi plébánossá, amit a püspök megerősít és így állásába nagy ünnepélyességgel 1865. okt. 15-én beiktatják. Hamarosan városi képviselő lesz. Nagy tekintélyre tesz szert és így 1871-ben még a polgármesteri székre való jelölése is szóba kerül. 1872-ben kerületi esperes lesz. 1874-ben a r. k. tanítóképző intézet egyház- megyei igazgató tanácsának tagja. 1875-ben pedig a Szeged II. kerületben országgyűlési képviselőnek jelölik, de nem kapja meg a szavazatok többségét. 1876-ban szóba kerül az üresedésben levő kassai püspöki szék betöltésénél, de végül is kinevezésére nem kerül sor (mert még csak nem is kanonok). 1877 májusában Csanád megyei kanonok lesz, átveszi a temesvári papnövelde igazgatói székét, de hamarosan visszaköltözik Szegedre. A nagy árvíz utáni rekonstrukció során a királyi biztosi tanácsnak, majd annak szűkebb ügyintéző tanácsának, valamint albizottságának tagja, majd a szűkebb tanács elnöke. A városi köztörvényhatóságnak tagja. Ugyancsak tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak, utóbb választmányi tagja. A Szegedi Híradó külső munkatársa. A Szabadelvű Kör tagja. 1881-ben a rekonstrukció során kifejtett tevékenysége elis58
