Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

B

BREISACH BUDAVÁRI Breisach Mór. Czímernél elírás. Helyesen Mahler, majd névváltoztatás után Marosi Mór. Az elírás feltehetően arra vezethető visz- sza, hogy. Marosi Mór neje az elözvegyült Breisach Árminné volt. 116. Breyer Lajos. Vendéglős. 1891—1892-ben a Szeged Belvárosi kaszinó vendéglőjének bérlője volt, Vörös­marty utca 5. szám alatt. 189. Brunszvik Mária Terézia Jozefa Anna Aloysia. (Po­zsony, 1775. jűl. 27.—Martonvásár, 1861. szept. 17.) A család eredeti neve Braunschweig, melynek a fenti név- használat — Brunswick, Brunszwick, Brunsvik, sőt Magyarországon eredetileg Brunczvik —- csak francia— angol változata. Brünni szerzetes hölgy. Antal korompai gróf, kir. kamarás és septemvir valamint Wankel Anna von Seeberg leánya. Használatos utónevét az őt kereszt­víz alá tartó Mária Terézia királynő után kapta. Jegyben járt nagyszigeti Szili Antallal (1774—1833) és talán azo­nos Beethoven „halhatatlan kedves”-ével. (Unsterbliche Geübte) Hosszabb idejű olaszországi és morvaországi tartózkodás után Magyarországon telepszik meg a csa­lád martonvásári kastélyában, majd Budán. A kisded­óvásnak és leánynevelésnek szenteli munkásságát és az Osztrák—Magyar Monarchiában elsőként alapít kis­dedóvót Budán édesanyja házában. Az óvodát „Angyal- kert”-nek nevezi. Az általa elindított mozgalom még életében 80 ilyen intézet alapítását eredményezte. Leve­lezett a Szeged-Belvárosi kaszinóval is megköszönve annak támogatását. 42, 47. Bucsy István Miklós (Marosvásárhely, 1875. okt. 12.—Szeged, 1959. jún. 10.) barátosi, tanár. József állampénztári főtiszt és Pálfy Polixéna fia. Iskoláit Székelyudvarhelyen vé­gezte, majd a pesti egyetem bölcsészkarán szer­zett tanári oklevelet. Működését Kisújszállá­son kezdte, majd Zalaegerszegen folytatta. Innen került Szegedre (1907) és lett a szegedi m. kir. állami főgimnázium rendes tanára. 1912-ben a szegedi állami kereskedelmi iskola óraadó tanára is. Majd átkerül a szegedi m. kir. Klauzál Gábor Reálgimnáziumhoz, mint latin—magyar szakos tanár, ahol miniszté­riumi megbízás alapján egyben hegedűokta­tással is foglalkozik. Az önképzőkör és a ze­nekar vezetője, zeneszertári őr. A Mikes Ke­lemen Társaság titkára. A szegedi Dugonics Társaság tagja és számvizsgáló bizottsági tagja. Számos dolgozat szerzője és publikálója. Há­zasságot köt Pethe Piroskával, Kisújszálláson 1901. dec. 22-én, mely kötelékből Piroska (xl902), Miklós (xl905), és Magda (xl909) gyermekei származtak. 274. Buczkó Károly (Szeged, 1896. nov. 2.—Bu­dapest, 1971. máj. 30.) orvos, háztulajdonos. Ferenc és Kosóczky Ilona fia. Középiskoláit a szegedi m. kir. állami főgimnáziumban vé­gezte, ahol 1914-ben érettségi vizsgálatot tett. Majd a pesti egyetem orvoskarán szerez dok­tori fokozatot 1921-ben és Szegeden a városi kórházban helyezkedik el alorvosként 1923- ban. 1923. május 5-én Szegeden házasságot köt Kosóczky Jolánnal, kitől Jolán gyermeke szár­mazott. Hamarosan tb. főorvos és az egészség­tan tanára lesz. Az Országos Tisztviselői Be­tegsegélyező Alap II. kerületének (Szeged) or­vosa, majd pedig az Országos Társadalom- biztosító Intézet szegedi kerületi pénztárának főorvosa. Élete vége felé szolgálati viszonyából kifolyólag nehézségei támadnak, nyugdíjaz­zák (1967). Első neje 1925-ben történt elhalá­lozása után házasságot köt Dudás Irénnel, kitől Anna Mária gyermeke származott. 274. Budavári József (Rózsahegy, 1813. dec. 22.—- Trencsén, 1897. szept. 12.) kegyes-tanítórendi paptanár. 1861-ig családi neve: Kricska volt. De nevét csak 1847-ig írta így, ettől kezdve a névváltoztatásig a Kricskai—Kricskay írás­módot használta. Bár a névváltoztatás enge­délyezése „Budavári”-ra szólt, 1885-től veze­téknevét „Budaváry”-nak írta. Atyja József. Keresztneve a rendbelépéskor csak annyiban változott, hogy utalt arra, hogy calasanti Jó­zsef. Szülőhelye Liptó megyében volt. Közép­iskoláit feltehetően Rózsahegyen végezte. In­nen került Kecskemétre 1832 szept. 25-én beöl­tözött a rendbe. 1836/37 években filozófiát ta­nult Vácon, majd 1838/39-ben Nyitrán és 1840- ben Pozsonyszentgyörgyön hallgatott teológiát. Innen került Kisszebenbe 1841-ben gramma­tika tanárnak. Két év múlva 1843-ban Ragu- zába került, majd innen (valószínűleg) Jóso­lóba — Velence felett —, ahol vicerector lett. Itt is egy évig időzött 1845—46-ban Veneziaba rendelték. Itt a Szent Katalinról nevezett kon- viktusban volt prefectus. Ez alatt az idő alatt tagja lett az Arcadia szépirodalmi társaságnak Melisander Dieneus nyilván irodalmi álnéven. 1849-ben visszahívják és Tatán ad elő gram­matikát. 1851/52-ben Nyitrán találjuk mint a filozófia és történelem professzorát, ki emel­lett matematikát, valamint latin és olasz nyel­vet is tanit. 1853/56. években Vácon oktatja a novitiusokat. 1857/58. évben pedig Kecs­keméten tanárkodik, oktatva a latin, görög és német nyelvet. Egy évre rá Veszprémben van és innen kerül 1860-ban Szegedre, ahol tíz éven át tanít. Itt ellátja a házi lelkiatya fel­adatkörét is. Szegedi tartózkodás alatt két­szer is jár Olaszországban. Szegedről Nagy- becskerekre rendelik, ahol a tanítás mellett reáruházzák a házfőnöki és igazgatói tisztet is. Három évi itt tartózkodás után Lévára kerül a házfőnöki és igazgatói posztra, s egyben osz­tályfőnöki munkakört is ellát. 1876-ban pedig Nyitrára helyezik. Itt éri meg tanári működésé­nek 50 éves jubileumát és 1888-ban innen megy nyugdíjba. Az utolsó állomás Trencsén. Itt mint házi lelkiatya működik még és itt éri a Ferenc 38

Next

/
Thumbnails
Contents