Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
B
BUKOVINSZKY BÜRGÉS József rend lovagi rangjára emelése, Aranymi- sés jubileumát is itt tartja, de már betegen. Lábbénulás ágyhoz köti s nemsokára agyvérzés vet véget dolgos és eredményes életének. Számos tudományos társaságnak volt tagja. Tiszteletbeli rendfőnöki tanácsos volt. Termékeny íróként ismert, ki a kor szokásának megfelelően közléseiben az óda-formát használta leginkább. Szegeden is több munkája jelent meg. Szegedi helytörténeti szempontból említésre kívánkozik Roskoványi Ágostonhoz, Oltványi Istvánhoz, Bonnáz Sándorhoz, Tóth Jánoshoz, Somhegyi Ferenchez, Klauzál Gáborhoz, Purgstaller Józsefhez és Lonovics Józsefhez intézett írása. Egyik-másik írását a római szentszék lapja, az Osservatore Romano is átvette. 116. Bukovinszky László (Kondoros, 1891. febr. 19.—Szeged, 1950. júl. 16.) liptó-bukovinai nemes. Mihály tanító és Nemcsók Dóra fia. Középiskoláit Szarvason végzett 1909-ben egyetemet Pesten. 1919. évben szerezte orvosdoktori oklevelét. Az első világháborúban 42 havi frontszolgálat után Szegeden találjuk mint a járványkórház orvosát. Neje Papp Margit, kitől László fia származik. Szeged- Belvárosban tart fenn orvosi rendelőt. Később az Országos Társadalombiztosító Intézet szegedi kerületi pénztárának a postának és a MÁV Rendelőintézetnek orvosa, majd ellenőrző főorvosa. A Szegedi Orvosi Kamarának megalakulásától tagja Szeged székhellyel. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Neje elözve- gyülten Szegeden élt. A szegedi járványkórháznak tb. főorvosa volt. Tb. városi kerületi tiszti orvos. 274. Buócz Béla Lajos Vilibald (Nagyszentmik- lós, 1884. ?—Szeged, 1946. máj. 1.) tarnói nemes. Béla verseci közjegyző és Pálfy Szeréna fia. Iskoláit Versecen végezte, majd a pesti tudományegyetem joghallgatója lett, 1910-ben doktori, 1911-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Előbb talán Budapesten, majd Versecen ügyvédi gyakorlatot folytat. 1915-ben Versec város rendőrkapitányságának vezetőjévé választják. Mint ügyvéd az ott megjelenő „Délvidék” című lapnak szerkesztője volt. Hűségeskü megtagadása miatti kiutasítás után Magyarország javára optál és az 1919-ben megalakuló m. k. államrendőrség szegedi kapitányságához nyer beosztást. Hamarosan rendőrtanácsos, főtanácsos és a kapitányság vezetője lesz. Utóbb c. főkapitányhelyettes, majd ezen állás címével és jellegével is felruházzák. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és választmányi tagja. A szegedi tudomány- egyetem állam- és jogtudományi karán az államvizsga bizottság tagja. A DMKE alelnöke, majd társelnöke. 1940 után az élesedő politikai helyzetben a baloldali mozgalmak ellenőrzése is hatáskörébe kerül és e tárgyú erélyes eljárása és jelentései sok ellenséget szereznek neki. De az uralkodó osztály tagjaival is szembe kerül részben hivatali tevékenységéből, részben eltérő politikai nézeteiből kifolyólag. A lakásul szolgáló újszegedi villájában távollétében tűz üt ki, amely az egész épületet mindenestől elhamvasztja. Felmerül a gyújtogatás gyanúja. Adósságokba keveredik. 1944-ben a hadszíntérnek Szegedhez közeledésekor a rendőrség evakuálása során családjával ő is nyugatra távozik. 1945-ben visz- szatér és ekkor eljárás alá vonják. Kuchler Margittal kötött házasságából származott Elemér (tl913) Zoltán (t 1920) Margit férj. Csenkey Istvánné. Börtönben halt meg hatvanegy évesen. 272,274. Buócz Károly (Tótpróna, 1878. máj. 11.—?) atyja Károly, pénzügyi számvizsgáló. Iskolái elvégzése után gépészmérnöki oklevelét a József Műegyetemen szerezte 1904-ben. 1926- ban a Szeged városi Mérnöki Hivatal főmérnöke. A gépészeti osztály vezetője, később műszaki tanácsos, illetve főtanácsos. 1931-től a városi mérnöki hivatal vezetője. A felszabadulás után a Mérnöki Hivatal vezetője, 1945-ig az ideiglenes törvényhatósági bizottság tagja. 1945-ben belép a Nemzeti Parasztpártba. Az újonnan megalakuló városi tanácsülés, majd a közgyűlési tanács tagja. Nős. A Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja. Valószínűleg 1945 után eltávozott Szegedről. 274. Bürgés Mihály (Dunaföldvár, 1808. ?—?) gyógyszerész. 1861-ig Birg (esetleg Birk). Szegeden 1853-ban folyamodik a városi tanácshoz, engedélyezné, hogy Szeged-Rókus külvárosban patikát nyithasson. Ezúttal kérelmét elutasítják. 1856-ban azt megismétli és most engedélyt kap a gyógyszertár megnyitására, mire Szeged-Rókuson „Szent Rókus”-hoz címezve nyit patikát. Gyógytára személyjogú. 1860-ban a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és Czímer iparosnak nevezi. 1861-ben névváltoztatásért folyamodik és engedélyt kap nevének „Birg”-ről „Bürgés”-re való változtat- hatására. Ugyanakkor gyógyszertárát eladja Meák Gyulának felsőbb engedéllyel. Középiskoláit Szegeden a piarista-gimnáziumban végezte 1818—1825. években. Itt szülei közül csak édesanyja neve van feltüntetve: Katalin, valószínűleg Stumpf. Vele együtt tanult testvére Flórián is. Gimnáziumi évei után gyógyszerész inas, majd segéd lett és végül gyógyszeres oklevelet szerzett. Szegeden 1855. szeptember 30-án feleségül vette Rákos Franciska Rozáliát. 86, 116. 39
