Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
B
BÖRCSÖK BREISACH zottságnak, amely a főhatóságnál sürgeti Szegeden egyetem létesítést. Része volt abban, hogy 1881-ben az országgyűlési képviselő választáson Bakay Nándor kibukott. Baráti körben „Peneczilus Börcsök”-nek nevezték. 1848- ban a Szeged-Alsó városon alakult első nemzetőr gyalogszázadnak volt őrmestere. 1880- ban a tanács által kiküldött utcanév-rendező bizottság tagja. Neje talán Szekeres Ágnes volt és ez esetben fia Géza. 146. Börcsök Sándor (?—1881. ?) cserzővargaműhely tulajdonos, módos gazdálkodó, közéleti szereplő. 1848-ban beveszik Szeged város polgárai közé. Jómódú alsóvárosi gazdálkodó családból való. Az 1848-as szervezéskor a Szeged-Alsóvároson alakult nemzetőrség első gyalogszázadában tizedes. Szeged városi képviselő a közgyűléseken, majd törvényhatósági bizottsági tag. Közgyűlési felszólalásaiban a Ligeti-frakciót támogatja. 1879—1881-ben a Szeged Alsóvárosi Népkör elnöke. Az 1879-es árvíz során tanúsított mentőmunkálatai elismeréseként miniszteri elismerésben részesül. 1867-ben sürgeti a közgyűlésen Bonyhády István megyefőnök kereset alá vételét, amiért elrendelte az 1848—1849-es városi közgyűlési jegyzőkönyvek olvashatatlanná tételét. Sze- ged-Alsóvárosi esküdt. 1879-ben szóba kerül országgyűlési képviselővé választása, ami hírlapi polémiát vált ki és jelölését nem fogadta el. 146. Brada Mária (?—Szeged, 1874. ?) tanár. 1847-ben házasságra lép Borostyányi Alfonz Tanítóképző Intézetbeli tanárral. Ugyanezen évben Szegeden felsőbbileg engedélyezetten Nőnevelő Intézetet nyit és tart fenn 1874-ig. Ebben leánygyermekeknek nyújt „tartalmasabb és magasabb irányú” nevelő-oktatást. Intézetét általában Szeged és környéke tehetősebb családjainak leányai látogatták. Házasságából 1848-tól 1862-ig Nándor, Aurélia, Irma, Gabriella és Irén Teréz gyermekei születtek. 60. Brauswetter János (Szeged, 1817. ?—Szeged, 1903. nov. 23.) Czímernél: Brauzwetter. A család eredeti neve: Bellon. A Prágából Szegedre származott János Károly fodrász és Auer Anna fia. Anyja az akkor már Szegeden neves órásmester Auer József nénje, vagy nagynénje lehetett. Eredetileg rézművesnek készült, majd áttért az órásmesterségre és utóbb még fegyverkovácsként is működött. 1846-ban Münchenben szerzett órásmesteri oklevelet. 1847- ben nyit műhelyt és üzletet Szegeden, Iskola u. 23. szám alatt. A ma is álló épület kapuja feletti gipszemblémán látható egymásbafonott betűs monogramja: JB és ugyanaz olvasható le az emeleti lakás maratott ablaküveg tábláinak megmaradt darabjain. Auer József műhelye is az Iskola utcában volt, a Frumm-féle házban és nem lehetetlen, hogy a két épület azonos. Brauswetter precíziós munkáival hamarosan hírt szerzett és az 1872. évi kiállításon díszoklevelet kapott. Az 1873. évi világ- kiállításon is felfigyeltek órájára. Nagy támogatója volt a reformkor vége felé válsággal küzdő szegedi német színészetnek. Később a városi törvényhatósági bizottságnak is tagja. Neje a badeni hercegségben fekvő Gegen- bachból származó Schwanz Vilma, kitől János, Vilmos, Ottilia, Karolin, Mária és Ottó nevű gyermekei származtak. A család francia származású hugenotta, melynek tagjai kivándoroltak Németországba Lyonból, és Königsberg- ben vették fel a Brauswetter nevet. Nyolcvanhat éves korában halt meg. 44. Breinovics Vilmos (Szeged, 1891. VII. 1.— Szeged, 1961. nov. 18.) mérnök. Mihály borbély és Kleinsz Katalin fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a szegedi m. k. állami Főgimnáziumban 1902—1910. években végezte és 1910. évben tett érettségi vizsgát. Majd a pesti műegyetem hallgatója lett. 1914. augusztus 2-án egy éves önkéntesi éve leszolgálása céljából a szegedi 46. gyalogezredhez vonult be. Tiszti iskolát végzett Nagyváradon, majd a 9. a 46. és 43. gyalogezred kötelékében végigharcolta a világháborút az orosz és az olasz fronton. Többször sebesül. 1918-ban Trientnél olasz fogságba esik és csak 1919 november végén tér haza. Ekkor szerzett mérnöki dip- omát és 1920-ban Szeged város szolgálatába lép és a városi Mérnöki Hivatalba nyer beosztást. Először a kultúrmérnöki osztály, majd a külterületi osztály vezetője mérnökként, főmérnökként, végül műszaki tanácsosként. Nyugállományban Szegeden Szent István tér 2. sz. a. lakik. Házasságot kötött Szegeden 1921. dec. 4-én Fajka Kornéliával, kitől talán két fia származott. A Szeged belvárosi temetőben a Fajka család sírjában helyezték örök nyugalomba. Czímernél: Brainovics. 274. Breisach Béla (Szeged, 1864. ápr. 10.—Szeged, 1940. jan. 19.) prépost. Ármin sótári pénztárnok és Reh Vilma fia. Iskoláit Szegeden és Temesváron végezte. 1887. okt. 28-án szentelték pappá. Előbb educator, majd co- operator Magyarcsékén, Nagyjécsán, Écskán, Resica-bányán, illetve Szegeden. 1890-ben adminisztrátor Nagyjécsán, Püspöklellén. 1893- ban káplán Kisteleken. 1900-ban részt vesz a Velencébe taAó zarándoklaton, mely tisztelgett Szent Gellért ereklyéi előtt. Ekkor káplán a Szeged-belvárosi plébánián. Majd plébános Kisteleken és végül Szeged-Rókuson. Címzetes kanonok, kerületi esperes, prépost, majd püspöki helynök. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja választmányi tagja. A fogadalmi templom kriptájában helyezték örök nyugalomra. 272, 274. 37
