Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
V
VINKLER VIRÁGH elhagyni. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének igazgatósági tagja és a szegedi fiók elnöke. A Magyar Textil és Textilvegyészeti Gyárosok Országos Egyesületének igazgatósági tagja. Tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Szakíró. Negyven évi szolgálat után ment nyugdíjóa. De a vállalatnak továbbra is alelnöke. Szegeden utca volt róla elnevezve. A Szegedi Kendefonógyár részvényeseinek bizalmasa. Idős korában baleset érte és bottal nehezen járt. Nőtlen maradt. 222, 284. Vinkler Elemér (Szabadka, 1882. máj. 14.— Szeged, 1941. máj. 7.) aryja Simon Vendel, anyja Tarnay Gizella. Iskoláit feltehetően Szabadkán végezte, a középiskolák befejezése után a budapesti és a kolozsvári tudományegyetemen jogot hallgatott és jogi doktorátust szerzett. Majd az abszolutórium birtokában jog- gyakorlatra ment és annak leteltével 1906. dec. 19-én ügyvédi vizsgát tett. Ügyvédi gyakorlatát ezt követően a Szegedi Ügyvédi Kamara keretében Szabadkán kezdte meg. 1914—1917-ig résztvett a világháborúban, ahol katonai szolgálatot teljesítve századosként szerelt le. Számos kitüntetésnek lett tulajdonosa. 1920-ban optált Magyarország javára és a Szegedi Ügyvédi Kamarában Szeged székhelyre kérte magát áthelyezni. Torontál megyében földbirtokos volt 150 holdon. A Szeged-Belvárosi Egyházközségnek elnöke lett. 1927-ben felsőházi póttag. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, Tisza L. krt. 67. sz. alatti lakos. Törvény- hatósági bizottsági tag. A Szabadkai Villamos- vasút és Világítási Rt. ügyésze volt. 1937-től a Szegedi Orvosi Kamara ügyésze. A Szegedi Ügyvédi Kamara pénztárosa. Szeged város tb. tiszti főügyésze. A Baross Szövetség Szegedi Szervezetének elnöke. A Magyar Élet Pártjának szegedi elnöke. Békeffy Lenkével kötött házasságot, aki tályai nemesek családjából származott. E házasságból Elemér, László és Mária Anna gyermekei származtak. 284. Vinkler István (?, 1885.—Budapest, 1913. ?). Besenyődi és winchelsteini előnevű nemesi családból származott. Winchkler volt. 1899- től élt Szegeden. 1890-ben Győrött született a fia. Igazságügyi pályára lépett és azon előrehaladva 1893-ban Pápán kir. járásbírósági albíró. 1900-ban a szegedi kir. törvényszék bírája. Itt lesz a kir. ügyészség vezetője és 1903- ban kir. főügyészhelyettes. 1909-től a szabadkai ügyészség vezetője. Itt a Haverda néven ismert büntető ügy kapcsán tanúsított magatartása miatt (talán fegyelmi úton) fölmentették állásától és a bírói karba helyezték át. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és választmányi tagja. 1911—1912-ig budapesti kir. törvényszéki bíró. Felesége Ahsbach Georgia volt, akitől István fia származott. 191. Winkler Mihály. Róla mindössze annyit tudunk, hogy 1914-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt és 1914-től 1918-ig a Magyar kir. 5. honvéd gyalogezred századosa. 1923-ban Szeged Petőfi S. sgt. 6. sz. alatt lakott és házasember volt. Házasságából Mihály fia született. 220. Winkler Mihály. Előbbinek fia. 1914—1918- ig a világháborúban katonai szolgálatot teljesített és frontszolgálata is volt. 1929-ben magánzó Szegeden. 1942-ben Szegeden Szt. György tér 1. sz. alatt lakott. 284. Winkler Mór (1841—Szeged, 1932. jan. 20.) 1900-ban Szeged város köztörvényhatósági bizottságának tagja. Tagja a jóléti bizottságnak. Szegeden a „Winkler Testvérek” cég tagja Felsőtiszapart 5. sz. alatti lakos háztulajdonos és fakereskedő. A Szegedi Lloyd Társulat választmányi tagja. 1929-ben mint magánzó, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1871. márc. 17-én eljegyzi Pulitzer Bertát Kecskemétről, akivel utóbb kötött házasságából Sándor fia származott. Kilencvenegy évesen hunyt el. 284. Viola György Imre (Gelse, 1888. ápr. 8.— Szeged, 1960 körül). Atyja György, ki esetleg azonos Weinberger Ignác gelsei körorvossal, aki 1887-ben kérte családi nevét Violára változtatni, anyja Grosz Laura. 1908-ban Budapesten orvosdoktori oklevelet nyert. 1927-ben a hadsereg kötelékében teljesít orvosi szolgálatot mint orvos százados és Szegeden Vár u. 4. sz. alatt lakik. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1930-ban magyar kir. törzsorvos és Szegeden Horváth M. u. 3. sz. alatti lakos. 1936-ban főtörzs orvos és Szegeden Kölcsey u. 4. sz. alatti lakos. A Ferenc József Rend lovagja. 1940-ben a Szegedi Orvosi Kamara tagja. Nyugalmazott magyar kir. II. osztályú főtörzs orvos. 1944-ben mentesítik a gettóba való bevonulás alól. 1945-ben résztvett a város átadásában a szovjet csapatok részére. Orvos alezredes. 1944-ben tiszti főorvos, törvényhatósági bizottsági tag. A város átadása körüli harcokban megsebesült magyar katonáknak műtőorvosa. 1945-ben városi tanácstag. 1950 körül elhagyja Szegedet és talán Cegléden vagy Pesten élt. 1960 körül megbetegedett és a Szegedi Belgyógyászati Klinikára szállították és itt halt meg. A Szeged-Belvárosi temetőben van eltemetve. Nejének nagybátyja volt Seide Dezső, aki egyben házassági tanújuk is volt. Szegeden kötött házasságot 1930. szept. 6-án Oláh Blanka Ilonával. Házasságuk gyermektelen maradt. 283. Virágh József (Szeged, 1795. szept. 19.— Szeged, 1856. ápr. 30.) atyja Péter városi főjegyző, anyja Huzi Julianna. Iskoláit Szegeden végezte és gimnáziumot a piaristáknál 1805—-1813-ig terjedő időben. Szeged város írnoka lett, Szeged-Felsőváros 1175. sz. a. 303
