Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

V

VIRÁGH WODIANER lakos. Szegeden kötött házasságot Herster Borbálával, amely házasságból Flóriánná Ju­lianna Borbála Karolina leánya és talán János fia származott. 26. Virágh Péter. 1790. ápr. 25-én Szeged város vicenotáriusa. 1792-ben Szeged város második jegyzője. 1793-ban városi jegyző. Ezt megelő­zően, 1800-ban kórházépítési bizottmányi tag, városi jegyző. Kiküldetésben Pestre utazik tanulmányozás végett és számos tervrajzot készít. 1807-ben ő hirdeti meg főjegyzőként a szegedi „Feketesas” helyiségeit árverésre. 1808-ban Szeged országgyűlési követe. 1827- ben még tanúként szerepel Vedres István eskü­vőjén. 1827. okt. 15-én választott községi tag. Talán Nádasdon kötött házasságot Huzi Juliannával, aki nemesi családból származott és e házasságból született József fia. 12. Visky István (Szeged, 1823.—Szeged, 1885. okt. 18.) atyja talán János városi polgár volt és ez esetben anyja Balogh Katalin. Iskoláit Szegeden, középiskolát a piaristák gimnáziu­mába járta. 1859-ben az újonnan szervezett Szeged-Belvárosi Kaszinónak lesz tagja. 1862- ben adószedői díjnok. 1880. jan. 13-án vásár­bíró. 1885-ben városi vásárbiztos. Kétszer kötött házasságot. Első felesége Várady Fran­ciska volt. Másodszor 1862. aug. 25-én Szege­den lépett házasságra Czimegh Annával, aki­től Ágnes leánya származott. Hatvankét éve­sen halt meg. 91. Vitális Ferenc (Gombásfalva, 1804.—?) 1848. június 8-án Szegeden alakult pécsi 8. hon­védzászlóalj parancsnoka és őrnagy. 1849. okt. 11-én alezredes. Leváltását kéri szeptemberben betegsége miatt. 1848-ban lemond állásáról és a császár hűségére tér novemberben. 1848. nov. 18-án szolgálaton kívül helyezik. De­cemberben ismét nyugállományban van. Vilá­gos után hadbírósági eljárás alá ekrül, de föl­mentik. Nyugalmazott cs. kir. gyalogsági szá­zados. Czímernél Sándor utónévvel szerepel. Talán rokona Vitalis Sándor és József 1848-as honvédtiszteknek. 67. Witkovszky Lőrinc (Igló, 1822.—Budapest, 1874.) 1851—1860-ig szegedi rajziskolai tanár. Előzőleg az 1840-es években Rómában járt. 1859-ben az újonnan szervezett Szeged-Belvá­rosi Kaszinó tagja. Szegedi kisebb tárlatokon kiállítja munkáit. 1861-ben Szegeden a Pa­lánkban 60. sz. alatt lakik. Említik róla, hogy az Oskola utcában — volt Egressy házban — „Zum Soldaten” cégér alatt pálinkamérés volt és ennek cégtábláját ő festette. Ugyanakkor Szegeden a Tanítóképző Intézet rajztanára. 1870. nov. 13-án Pest város megválasztja a Pesti Tanodához rajztanárnak. Felesége Házi Mária volt, akitől Gyula Zoltán Péter nevű fia született. Festőművészként is működött. 92. Wittchen Emil. Középiskola után a pesti Jó­zsef Műegyetemen tanult és gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1903-ban MÁV mérnök gyakornokként Miskolcon dolgozott a fűtő­házban. 1910-ben Szabadkára került a MÁV kötelékében. 1911-ben a MÁV Budapesti Jobb parti Üzletvezetősége keretében Szabadkán mérnök. 1912-ben a budapesti Keleti pálya­udvari Fűtőház mérnöke. 1914-ben a Miskolci Üzletvezetőség Vontatási osztályán mérnök. 1927-tő[ a MÁV Szegedi Üzletvezetőségének Vontatási Osztály vezetője. Főmérnök. 1929- ben MÁV főfelügyelő. Rendszeresen nyaral Bad-Ausseban. 1930-ban Szeged, Fodor u. 5. sz. alatti lakos, majd nyugdíjas MÁV műszaki főtanácsosként Budapesten élt. 1937-ben már nem szerepel a nyilvántartásokban. Nőtlen maradt. 284. Witzenetz Márton i. Temesi Márton. 284. Wlossák Gyula (1855. ?—Budapest, 1915. ?) 1899-ben Felmérési Felügyelőségnél mérnök Budapesten. Mérnöki diplomát szerzett a József Nádor műegyeiemen. 1906-tól főmérnök. 1911-ben a Budapesti IX. sz. Felmérési Felügyelőség kataszteri főmérnökeként szerepelt 1914-ig. Felesége Joó Irén, előbb férjezett Marlcovszkyné volt. 174. Wlossák Gyuláné 1. Joó Irén. 174, 175. Wodianer Fülöp (Veprovác, ?—Szeged, 1820. ?) 1780 körül költözött Szegedre. Atyja Veidmann Mór, ill. Wodziszláv Sámuel. A Wo- dianer családi nevet Szegedre költözése után a család származási helye után vette föl. 1792- ben házhelyet vesz a zsinagóga részére Szege­den. 1793—1807-ig szegedi hitközségi esküdt. 1808-tól hitközségi bíró. Szegeden háztulaj­donos és nagykereskedő. 1808—1816-ig hit­községi elnök. Gabona és dohánykereskedő. A Szegedi Zsidó Hitközségnek 1785 óta tagja. 1795-ben házát el kívánja cserélni, de nem en­gedélyezik. Veprovácról jött Szegedre vagyon­nal és már mint tekintélyes egyén és 1798-ban már a legtöbb adófizetők egyike. Házasságot kötött Kozmán Sárával, mely házasságából Sámuel, Kozmán, Hindi, Katalin gyermekei származtak. 15. Wodianer Sámuel (Szeged, 1786.—?) isko­láit Szegeden végezte. 1816—1821-ig hitközségi bíró Szegeden. 1820—1821-ig a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke. 1822-ben szegedi nagyke­reskedő. Hajókat bérel fuvarozásaihoz. Háza áll Szegeden Rudolf tér (ma Roosevelt tér) 14. sz. alatt. 1827-ben megállapodik Wencheim báróval juhainak teleltetésére az általa birto­kolt közlegelőn. 1822—40-ig bérlője a hód­mezővásárhelyi halászati jognak. Gyékény­rendelője a tápaiaknak. Kincstári dohányfor­galmazó és értékesítő bel- és külföldön. 1824- ben házat cserél Koromné Lippay Máriával. 304

Next

/
Thumbnails
Contents