Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
S
szűcs szűcs Szűcs Andor (Szeged, 1827.—Szeged, 1902. júl. 16.) atyja András, bormérő, anyja Kocsis Katalin. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piaristáknál 1837—1845 között. Ezt követően a pesti egyetemen 1850—1854-ig jogot tanult és abszolutóriumot szerzett. Majd jog- gyakorlatra ment és ennek befejezése után ügyvédi oklevelet szerez. Ennek alapján Szegeden kezd ügyvédi gyakorlatot 1860-ban és egyúttal tagja lett a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Az újonnan megalakuló ügyvédi kamaránál 1875-ben felvételét kéri Szeged székhellyel. Ezt megelőzően védő volt a Ráday-kor pereiben a szegedi várban folyó törvényszéki eljárások során. Úgy látszik, hogy az ügyvédi szervezés terén is működött, mert már 1867. április 24-én értekezletet hív össze az ügyvédi érdekek védelmére. 1869-ben a Szegedi Jótékony Nőegylet pártoló tagja. 1855-től 1860-ig az Iparos Egylet tisztviselője volt. 1860-ban a Polgári Kör alapítója. Akadozva beszélő ember volt. 1884- ben a Felsővárosi kis kaszinó föloszlatása után megveszi annak házát. Egy ízben 1879—81-ig vállalta a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöki állását, ekkor Maros u. 2. sz. alatti lakos volt. Házasságot kötött Mayer Franciskával, akitől Kornélia Mária Gizella, Ákos János, Ilka Mária Júlia, Béla György és Andor gyermekei származtak. 136, 164. Szűcs András. Bormérő volt Szeged-Alsóvároson. 1848-ban Alsóváros választott városi képviselője. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Felesége Kocsis Katalin, fia Andor. 91. Szűcs Antal (Szeged, 1803. júl. 11.—Szeged, 1863. okt. 23.) atyja Antal városi polgár, anyja Pesty Katalin. Iskoláit részben Szegeden végezte. A gimnázium első 6 osztályát a piaristáknál járta, majd Vácra került és ott tanult filozófiát és teológiát. Ezt követően Temesvárod papnövendék lett. A Budapesti egyetemen egy ideig jogot hallgatott. 1826. szept. 1-én áldozópappá szentelték Makón. 1826—1828-ig püspöki udvari káplán volt, majd Csanádpa- lotán, Temesváron, Versecen, Németszentpé- teren, Pécskán, Nagyjécsán káplán. Szegeden palánki káplán és hitoktató. 1835. okt. 12-én kinevezik kisteleki plébánosnak. Önkényeskedő természetével sok ellenséget szerzett magának. 1837. nov. 16-án Csongrád megye táb- labírája lett. 1829-ben tette le első jogtudományi szigorlatát. 1848-ban elmenekült Kistelekről, de 1849-ben Cziráky gróf kinevezi rókusi helyettes plébánosnak, az elmenekült Nyári Ferenc helyére. 1860-ban kánoni perbe fogják. Halála után a Rókusi temetőben jeltelen sírba temették. 91. Szűcs Ferenc (Szeged, 1818.—Szeged, 1883. jún. 12.) atyja József városi polgár volt. Isko- jáit Szegeden végezte, középsikolát a piarista gimnáziumban, 1828—1836-ig, majd a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be, ahol 1836—1840-ig jogot hallgatott és abszolutóriumot szerzett. Ennek birtokában joggyakorlatra ment és annak befejeztével 1843. márc. 18-án ügyvédi vizsgát tett és oklevelet szerzett, közjogit és váltójogit egyaránt. Ügyvédi oklevelét Szegeden hirdettette ki és itt kezdte meg ügyvédi gyakorlatát. 1848-ban nemzetőrnek állt be és a Szeged-Felsővárosi I. Nemzetőr Gyalogszázad főhadnagya, majd századosa lett. 1848-ban városi tanácsnoknak jelölték, de nem kapta meg a szükséges szavazatot. 1852- ben megvásárolja özv. Tóth Antalné, Brunner Terézia házát a Zsidótemplom utcában. 1879- ben Szegeden a Dugonics utcában is áll háza, amely az árvizet is átvészeli. Az ügyvédi kamarák megalakulása után a Szegedi Ügyvédi Kamarába kérte fölvételét Szeged székhellyel. Szegeden 1845. máj. 22-én köt házasságot Molnár Máriával. Hetvenhat évesen halt meg. 65, 66, 91, 145. Szűcs Ferenc (Szeged, 1825. ?—?) Szegeden végezte iskoláit és ezt követően végigjárva az inas- és segédi éveket, szűcssegédként kérte fölszabadítását. 1848-ban nemzetőr őrmester volt a palánki I. gyalog nemzetőr században. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak is tagja lett. 1865-ben városi polgár Alsóvároson. 1866-ban a kaszinónak Árvaházalapító Bizottmányának tagja. Alsóvárosi városi polgár. Az 1867-es választáson városi polgárnak és képviselőnek választják több kerületben is és ő a belvárosi megbízatást vállalja el. 1861-ben városi albí- rónak választották, amely állásáról azonban később lemondott. Felesége Felmayer Anna volt, akitől három gyermeke származott, egyik István volt. 122. Szűcs Ferenc (1818, ?—Szeged, 1888. szept. 24.) iskoláit Szegeden végezhette és vállalkozó iparosnak ment. 1848-ban városi képviselő volt, templomatya. 1867-ben városi albíró közgyűlési tag, jegyzőkönyv hitelesítő bizottmány tagja. 1868-ban ugyanebben a pozícióban találjuk. 1868-ban a Híd és Hídvám Felügyelő Bizottság tagja volt. Hetvenévesen halt el. 1866-ban a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Felesége talán Czimeg Zsófia volt. 91. 272
