Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

T

T Tábory János (Szeged, 1928.—?) középisko­lái elvégzése után a bank szakmában helyezke­dett el. Atyja Kovacsik István volt. Családne­vét 1848-ban Tábory-ra változtatta. 1856-ban kinevezett városi főpénztárnok volt Szegeden, de vizsgálat során kiderült, hogy hatalmas összegű hiánya van és büntetőeljárás indult ellene. Ennek ellenére, 1859-ben a Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja volt. Névváltoztatá­sát ugyan későbbi rendelet hatálytalanította, változtatott nevét azonban változatlanul to­vább viselte. Kétszer nősült. Első felesége Schönbauer Mária Júlia volt és később Sze­geden 1851. ápr. 28-án újból nősülve feleségül vette Müller Rozáliát. Első házasságából Edward fia született. 91. Taimel Antal 1. Hattyúsi Antal 91, 116. Takáts Mihály (Szeged, 1823.—Szeged, 1875.) atyja Mihály városi polgár. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piarista gim­náziumban, majd a pesti tudományegyetemre iratkozott be joghallgatóként 1843-ban. Ab­szolutóriumának megszerzése után joggyakor­latra ment és annak leteltével 1847-ben ügy­védi oklevelet szerzett. Oklevelét Szegeden hir- dettette ki és itt kezdett ügyvédi gyakorlatot. Szeged város polgárai közé veszik be. 1848-ban honvédtiszt. 1849-ben városi tanácsnokká vá­lasztják. E minőségben hatáskörébe tartozik az adófizetés és a behajtási panaszok ellenőr­zése. 1851-ben folyamodik az ügyvédi gyakor­lat folytatásának engedélyezéséért, amit meg is enged részére a megyefőnök. 1861-ben fő­kapitánynak jelölik, de nem kapja meg a szük­séges szavazatokat. Ugyanakkor második ta­nácsnoknak is jelölik és e posztra meg is vá­lasztják. 1867-ben a Szabadelvű Kör tagja és felsővárosi lakos, a Szeged-alsóvárosi városi képviselőválasztási jegyzék összeállító bizott­ság elnöke. Főkapitánynak jelölik a választá­son, de nem kapja meg ekkor sem a szükséges szavazatokat. Közgyűlési tag. Az állami bíró­ságok felállítása után 1871-ben kinevezik sze­gedi járásbíróvá. Szegeden kötött házasságot 1852. jan. 7-én, Kátai Terézzel és e házasság­ból Ilona, Mihály, Béla és Bence gyermekei származtak. 41, 65, 110, 145, 145. Takáts Sándor (Komárom, 1860. dec. 7.—Budapest, 1932. dec. 31.) gazdag fakereskedő volt az atyja. Iskoláit feltehetően Komáromban kezdte és Pozsonyban, majd a komáromi Bencés Algimnáziumban folytatta. 1876-ban a Pozsonyi Katolikus Gimnáziumban fejezte be. Ezt követően a budapesti Tudományegyetemen filozófiát hallgatott. Dr. Phil. 1881-ben Nyitrán, aug. 27-én be­lépett a Kegyes Tanítórend tagjai közé. 1886. júl. 13-án áldozópappá szentelték. Ettől kezdve piarista szerzetes­tanárként működött. Működését Nyitrán kezdte, majd a budapesti főgimnáziumban folytatta. Gyorsan írásra adta magát és történeti dolgozatokat publikált. 1898— 1903-ig a bécsi Udvari Kamarai Levéltárban kutatott. 1903-tól kezdődően a Magyar Képviselőházi Levéltár főlevéltárosa. 1919-ben besorozták a Vörös Hadseregbe. Dolgozatai a magyar múlt jeles forrását alkotják. 247/9, 248/11, 250/54, 260/324/A. Tallián Béla, vizeki báró (Szabás, 1854.— Szeged, 1921. nov. 23.) atyja András Andor 1848-as honvédezredes, törökkanizsai földbir­tokos, anyja Schul Vilma. Iskoláit Budapesten, majd Szegeden végezte. Érettségi után a po­zsonyi jogakadémiára iratkozott be, ahol 1873-ban államtudományi államvizsgát tett. A szegedi piarista gimnázium konviktusának neveltje. Iskolai tanulmányainak befejezése után Torontál megye tisztviselője lesz. 1880- ban Torontál főszolgabírója, majd a megye alispánja. 1886-ban Somogy megyei főispán. 1892-ben Békés és Csongrád megye főispáni kormánybiztosa. 1896-ban Törökkanizsán je­lölik országgyűlési képviselővé. 1899—1901-ig képviselőházi alelnök, valóságos belső titkos tanácsos. Résztvesz a szegedi árvízvédelemben. Intézkedik a töltések munkálatai dolgában. 450 kocsi élelmiszert irányított Szegedre. A megürülő kocsikon menekülteket szállít a városból. Később kirendelt kir. biztosi tanács és albizottságainak tagja. 1903—1905-ig föld­művelésügyi miniszter, a Szeged-Belvárosi Ka­szinó tagja. Szegedi kér. országgyűlésig képvi­selő. A Szt. István Rend kiskeresztese. Örökös főrendiházi tag. 1911. dec. 13-tól báró. 1920- ban Szegedre jön és belép a Nemzeti Hadse­reg kötelékébe, majd Szegedre költözik. Há­zasságot kötött 1885-ben Baich Mária, va- radiai bárónővel. Gyermekei: Tibor, Jenő, 273

Next

/
Thumbnails
Contents