Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
S
SONNLEITHNER STOGLEHNER szegedi elhelyezése körül szerzett érdemeiért. 1919-ben Szegeden Tisza Lajos krt. 33. sz. alatt lakik. Később az egyetem szegedi alapításának emlékére bronztábla készült domborművekkel, amelyet az egyetem Aradi-téri falában helyezel. Ezen középen, egész alakos ábrázolása látható. Szegeden 1902. jún. 28-án kötött házasságot Staud Kornélia Erzsébet Máriával. E házasságból Miklós Lajos nevű fia származott. A dóm kriptájában nyugszik. 225, 225, 226, 270, 273. Sonnleithner Ferenc (? — Szeged 1896 ?) 1878-ban a szegedi régi „Hungária Szálló” kávézójának társtulajdonosa volt, bérlője Juronovics Ferenccel egyetemben. 1885—87-ig a Szegedi Pincér Betegsegélyező Egylet elnöke. Szegeden és 1888 körül nősül. Nevét írta Sohn- etinernek is. Később a szállodának is társbérlője volt. 1883-tól az Európa Szállóbérlője. 257/269 Sőreghy Mátyás (Szeged 1878. szept. 16. — Szeged, 1955. okt. 4.) atyja Mátyás, anyja Papp Terézia volt. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett ahol 1899. jan. 23-án tett érettségi vizsgát. Ezt követően a kolozsvári tudományegyetem jogi karára kérte a felvételét, ahol 1903. december 22-én tette első jog- tudományi szigorlatát. Majd joggyakorlatra ment és ügyvédjelöltként több szegedi ügyvédnél tevékenykedett. 1904. dec. 24-én az egyetem jogi doktorrá avatta. 1907. nov. 29-én pedig Budapesten ügyvédi oklevelet szerzett. 1907. dec. 12-én kérte felvételét a Szegedi Ügyvédi Kamaránál Szeged székhellyel. 1911- ben földbirtokos és Valéria-tér 7. sz. alatti lakos. 1914—18-ig világháborúban két és fél évig frontszolgálatot teljesített. 1918-ban szerelt le. 1918. szept. 25-én Petőfi S. sgt. 19. sz. alatti lakos a saját házában. Mindvégig ügyvédi gyakorlatot folytatott Szegeden. 1950- ben súlyosan megbetegszik és emiatt gyakorlatának időleges felfüggesztését kéri. Majd 1952. jún. 13-án munkaképtelenség okából törlését kéri az Ügyvédi lajstromból. A Nemzetvédelmi Kereszt tulajdonosa volt és a karhatalmi tiszti századnak századosa. Szegeden 1909. jan. 14-én kötött házasságot Sándor Ilonával. 282. Sövényházi Pál (Tápé, 1819.— Szeged, 1862. márc. 30.) atyja Ferenc, anyja Tóth Anna (?) Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piraistáknál. Ezt követően a pesti tudományegyetemen jogot hallgatott és 1844-ben ügyvédi vizsgát tett. Joggyakornok 1843—44- ben, kiskövet volt az országgyűlésen, talán Rengey Ferdinánd mellett. 1844-es ország- gyűlésről hazajövet, jelentést tett az országgyűlésről, amelyek napló alakjában a Szegedi Somogyi-könyvtárban tárol. 1848—1849-ig kormánybiztos volt és nemzetőr. Később Nagybecskerek térparancsnoka. 1850-ben hadi- törvényszék elé állítják, halálra ítélik, de kegyelmet kap. A Szeged Csongrádi Takarék- pénztárnak részvényese volt. Önkéntes adózást vállalt. 1854-ben igazolást kér a forradalom alatti magatartásáról, amit meg is kap, de az ügyvédi gyakorlattól eltiltják. 1859-ben kormányellenes gyanús egyénként tartják nyílván. Nőtlen maradt, 1861-ben kapitányi segédnek jelölik, de nem kapja meg a szükséges többséget. Barátai gyámolítják és temetése költségét is ők adják össze. Rakita Lajos városi főorvos gyógykezelte ingyen, és Róhrban Antal gyógyszerész látta el ugyancsak ingyenes gyógyszerekkel. Nagy temetése volt, amelyen Erdélyi Náci muzsikált. 26, 75, 76, 77, 109, 124, 127, 127, 292. Sperlagh András 1. Parlagi András. 14, 26—28, 31—2, 56. Stammer János talán szentesi származású volt. 1849- ben a 104-es Honvéd Zászlóalj főhadnagya volt és Szenttamásnál kitűnt. 1862-ben selyemtenyésztési főfelügyelő. 1879. júl. 2-án küldöttségben járt Tisza Lajosnál és a megye egyik tekintélyes férfia. 71. Staudinger Benedek. 1853 júliusában I. osztályú megyei biztos Csongrád megyében, majd Szegeden. 1857-ben cs. kir. biztos. 1857. okt. 10-én tanúként szerepel Bonyhádi István esküvőjén. 1858. aug. 10-én pedig Rókuson Pomázi Antal és Csávojszky Jozefa esküvőjén násznagy. Császári kir. komisszárius a Kaszinó gyűlésein. 1858—1860-ban megyei főnökségi biztos. Neje Niszalkovits Vilma, kitől Zsófia Erzsébet leánya született. 88. Stephanie Klotild Lujza Hermina Mária Sarolta (Laecken kastély Belgiumban, 1864. jún. 12.—Pannonhalma, 1945.) főhercegnő. II. Lipót belga király és Mária Henriette Habsburg Lotharingiai főhercegnő leánya, József nádor unokája. Kiváló nevelésben részesült. 1880 tavaszán tartja eljegyzését Brüsszelben Rudolf trónörökössel, majd Bécsben 1881. máj. 10-én házasságra lép vele. Férje öngyilkossága révén elözvegyül és később 1900. márc. 22-én Myramárban újabb házasságra lép Lónyai Elemér Ödön nagylónyai és vásárosnaményi gróffal a későbbi herceggel. Az első házasságából Erzsébet leánya született, a második házasságából — nem tudjuk, volt-e gyermeke. Szegeden a Tisza-parton, a várrom körüli sétányt az ő nevéről nevezték el. 1884-ben Szegeden járt. 194. Síoglehner Károly (1819. — Budapest 1890.) Festő és rajzoló, aki a bécsi akadémián tanul és rajztanár lett Budapesten. 1866-ban toll- rajzai jelentek meg. 1850—51-ig illusztrátor volt a Vasárnapi Újságnál. Festőművész. Az 1866. márciusában Szegeden, Deák Ferenc részére összeállított díszalbum címlap — toll- rajzait ő alkotta. 133. 249
