Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

S

STEINHARD

STRÓBL

Steinhard Antal I. Erőskövy Antal.

26, 88, 110.

Steinhardt Ignác 1. Erőskövy Ignác.

8, 26, 65, 154.

Steinhardt János (? — 1854 körül) Svájci eredetű családból, amelynek egyik tagja Kras- són telepedett le és ő onnan jött Szegedre. Tesseli József borbélysegéde volt, majd később annak elhalálozása után az özvegyénél töltötte be ugyanazt a helyet, utóbb üzletvezetője lett.

1854-ben Szegeden a Palánkban 2636. sz. alatt lakott. Szegeden 1800 körül Wőber Annát vette feleségül, akitől Károly Vencel, Treszka Borbála, György, Antal, János László, Ignác, János Károly, Antal és Erzsébet gyermekei származtak. 14.

Stelczel Frigyes (1848. — Szeged, 1915. nov. 1.). Nem tudjuk, hogy iskoláit hol végezte. Középiskoláinak elvégzése után valószínűleg a József Műegyetemen mérnöki diplomát szerzett és ennek birtokában a MÁV kötelékében helyezkedett el. 1872-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. 1891-től pedig már Szegeden a MÁV-nál főmérnök. 1892—1904-ig MÁV üzletigazgatósági helyettes főnök. 1903- ban Szeged város Törvényhatósági Bizottságának tagja. Szegedi Képzőművészeti Egyesület szervezője és elnöke volt. Az 1879-es árvíz után a Középítkezési Tanács tagja. Könyvtártulajdonos. Nős ember volt és házasságából Julianna leánya származott. Hatvanhét évesen halt meg. Élete vége felé udvari tanácsosi kinevezést kapott. A Vakokat Gyámolító Országos Egyesület Alföldi Fiókegyletének alelnöke volt Szegeden.

183, 190, 190, 191, 219, 236, 295.

Stesser József (Balassagyarmat, 1845. — Budapest 1909. jún. 3.) atyja talán István volt, rajnai és kőrösladányi, korábban lilienfeledi nemes. Nem tudjuk középiskoláit hol végezte, de tudjuk, hogy egyetemet végzett Pesten és ott doctor juris lett. 1867-ben a belügyminisztériumban tisztviselő, majd pedig Nógrád megyei tisztviselő. 1879-ben belügyminiszteri titkár. Színházi referens. Ugyanezen esztendőben szegedi kir. biztosi tanácsos. Biztosi Hivatal vezetője. 1881-ben gróf Tisza Lajos titkára. Az Országos Színész Egyesület sorrendben harmadik elnöke. 1887-ben Szegeden jár Tisza Kál- mánné kíséretében a nemzeti színház megbízásából. 1886-ban jelen van a szegedi színház megnyitásánál. 1885. aug. 2-án kap magyar nemességet a rajnai és kőrösladányi előnév viselésének jogosultságával. Ebben az időben miniszteri osztálytanácsos. 1894-ben Lípót Rend tulajdonosa és 1894. ápr. 11-től nov. 24- ig intendáns. 1908-ban a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság felügyelő bizottsági tagja, író. 59, 166.

Steuer György (Palona, 1875. aug. 14.—) atyja József földbirtokos, anyja Csanádi Éva volt. Iskoláit Kaloesán és Zomborban járta, majd Budapesten 1893—1897-ig a tudományegyetemen jogot hallgatott és jogi doktori oklevelet nyeri. 1896-ban honvédelmi miniszteri gazdasági osztályon díjnok, ill. fogalmazó. 1919-ben magyar kir. honvédelmi miniszteri 18. ügyosztályi titkár. 1917—18-ig Torontál megyei főispán. 1919-ben államtitkár a Nemzeti Kisebbségek Minisztériumában. 1922-ben a magyarországi németek kormánybiztosa- Több társadalmi és gazdasági egyesület tagja. 1922— 1937-ig népegészségügyi és munkavédelmi igazgatósági tag, Bács-Bodrog megye Törvényhatósági Bizottságának tagja. Földbirtokos. 1931-ben Csongrád megye kiskundorozsmai kerületi országgyűlési képviselője. 1923-ben a Magyar Koronás Nagy Aranyéremmel tüntetik ki. A DMKE társelnöke. Á Ferenc József Rend lovagkeresztese. A „Signum Laudis” tulajdonosa. 1944 utáni sorsa ismeretlen. Köziró. 229.

Stock Richard. Középiskolái elvégzése után feltehetően a budapesti tudományegyetemre iratkozott be és ott jogot hallgatva jogi doktori oklevelet szerzett. Ezt követően a Posta kötelékében helyezkedett el és 1908-tól kezdődően temesvári postaforgalmazó, napidíjas. 1911- ben magyar kir. temesvári posta és távírda igazgatósági segédtitkár. 1912-ben ugyanott fogalmazó. 1919-ben feltehetően Magyar- ország javára optált és átjőve a Magyar Postánál helyezték el. 1927-ben magyar kir. postatanácsos Szegeden. 1942-ben postaigazgató. Szegeden a Szentháromság u. 41. sz. alatt lakott. 1943-ban már nem szerepel a nyilvántartásokban. Nős volt és házasságából Richard nevű fia született. 182.

Stokingcr Mór 1. Sulyok Mór. 103.

Straubert Izidor Gyula (Szeged, 1848. — Szeged, 1930. jan. 24.) atyja János szabómester, anyja Öhler Terézia. Iskoláit Szegeden végezte és valószínűleg katonai intézetekben képezte magát tovább. 1875. nov. 17-én honvéd hadnagy. 1894-től nyugállományú honvéd ezredes,

1901—1914-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó háznagya. 1906. okt. 27-én a szegedi nagyállomáson ama bizottság tagja, amely Rákóczi Ferenc hamvait fogadta. 1914—18-ig az I. világháború folyamán újból szolgálatot teljesít katonai hivatalokban. Á DMKE pénztárosa. Szegeden Tisza Lajos krt. 29. sz. alatti lakos. Kétszer nősült. Első felesége Glázer Viktória volt, majd elözvegyülése után másodszor kötött házasságot Molnár Máriával. Házasságából Jenő fia született. Nyolcvanhét évesen halt el. 191, 195, 219.

Straubert János 1. Szendrői János. 9.

Stróbl Alajos (Lipótújvár, 1856. jún. 21.—Budapest, 1926. dec. 13.) Lipótújvári nemes. Iskoláit Lőcsén járta, majd az iparban helyezkedett el és vashámorban mintá250