Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
S
SKULTÉTY SÓLYOM 126, 127, 127, 128-, 1293, 201, 252/122, 292, 296/122. Skultéty Andorné 1. Habi Erzsébet. 129. Skultéty István 1911-ben besztercebányai vezető kir. ügyész. 1914-ben nagyváradi kir. főügyész helyettes. 1918-ban Magyarország javára optálhatott és Szegedre került, ahol 1929-ben a Szegedi kir. ítélőtábla tanácselnöke és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1936-tól a nyilvántartásokban neve már nem szerepel. 282. Skultéty József Mihály (Szeged, 1785. — Szeged, 1831. aug. 5.) Szeged város polgára volt és szegényes viszonyok között élt. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piraistáknál ahol utóneve Mihályként szerepel. Felesége Molnár Ágnes volt. 46 évesen halt meg. Gyermekei Andor és Mihály. _ 126. Skultéty Józsefné L. Molnár Ágnes. 126,129. Skultéti Lajos András (Szeged, 1855. okt. 26. — Szeged, 1945 ?) atyja Andor gyakorló ügyvéd Szegeden, anyja Mihályffy Mária. Iskoláit Szegeden végezhette. 1915-ben kereskedelmi ügynökként szerepel és Szegeden, Szt. Hátom- ság u. 15. szám alatti lakos. 1865-ben ő jelenti atyja halálát. 1875-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó könyvtárnoka. 1942-ben kegy díjas Szegeden Bécsi krt. 37. sz. alatti lakos. Kétszer nősült, első házassága felbomlott és ekkor Szegeden 1915. jan. 28-án másodszor köt házasságot Bocskay Margittal. 129, 269. Skultéty Mária (Szeged, 1837. aug. 15. — ?) atyja gyakorló ügyvéd, anyja Habi Erzsébet. Kitűnő nevelésben részesült. Iskoláit Ezegeden járta. Szegeden 1863 szept. 27-én köt házasságot Szeles Ferenc joggyakornokkal. 1889 máj. 13-án el özvegy ül és ekkor a férje városi közgyám. Fia József. 129. Sobay György (Vác, 1762. — Szeged, 1846. máj. 10.). Iskoláit valószínűleg szülőhelyén járta vagy Budapesten. Az egyetemet Budapesten végezte, ahol 1788. jún. 26-án kap diplomát. 1809-ben a pesti egyetemi katedrára pályázik, de mellőzik. Már 1795-ben első felesége után, aki elhalt, örökölt. 1840-ben érdemei elismeréseként a pesti tudomány- egyetem orvosi kara tagjai sorába iktatja. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. 1806-ban kölcsönöket nyújt Szeged városának. A Szeged Csongrádi Takarékpénztárának alapító részvényese. 1846-ban Szeged város első tiszti főorvosa, özvegy. A város választott polgára. Érem- és fémpénzgyűjtő. Hagyatékában 24 000 forint értékű fémpénz leltároztatott. Kérszer nősült. Első felesége Götz Terézia volt, akitől elözvegyült és ezt követően Götz Johannát vette feleségül, talán 1796 körül. Házasságai gyermektelenek maradtak. 1789—1793-ig Krassó megye tiszti orvosa volt. Levelezésben állott Fillebaum szegedi tiszti főorvossal és amikor az Szegedet elhagyta, őt ajánlotta a helyébe. Ezen ajánlás alapján 1793. nov. 23-án Szeged város megválasztotta tiszti orvosának. 1794. jan. 1-én a közgyűlésen esküt tesz. 1793-ban megválasztásakor Lúgosról ír, hogy holmijainak értékesítése után jelentkezni fog Szegeden. Beszél magyarul, latinul, németül, horvátul, románul. Szeged belvárosában háztulajdonos. Alapítványt tett a városi gimnázium javára. Ötszobás lakásban lakott, amelyhez borház, istálló és szín tartozott. Először Felsővároson lakott és 1817-ben költözik át a Palánkba, ahol Városi Tanács vett a részére házat. Később pedig a saját házába költözött a Piarista és a Kereszt utca sarkán. „Gyógyászorvos”-ként tartották nyílván. Gyermektelenül halt el, 83 évesen, özvegyen. 14,26. Soltész Dániel (Mezőcsát, 1813. — ?) Iskoláit talán Miskolcon és Sárospatakon végezte, jogot a budapesti egyetemen hallgatott. Tanulmányai befejezése után joggyakorlatra ment és annak letöltése után 1838 dec. 15-én Pesten ügyvédi vizsgát tett és oklevelet szerzett. Oklevelét Szegeden hírdettette ki 1846-ban és ez időtől kezdve Szegeden gyakorló ügyvéd volt. 1843—48-ig tanítóképző intézeti tanár. Az intézet első tanára. 1848-ban a Nagyváradi Jogakadémia tanára és 1849-ben Budapesten van. Közben ott állásvesztésre ítélik. Ezt követően igazolást kér a működéséről, de a kiadását megtagadják. Atyja feltehetően János miskolci sebész volt. Több munkát publikált Pesten, Szegeden és Miskolcon 1860-ig. 58 Sólyom Ferenc Czimernél az utónév téves, helyesen János, lásd ott. 244, 244. Sólyom János (Egerszeg, ? — Szeged, 1827. szept. 30) 1791-ben Szeged Felsővároson elemi iskolai tanító. Az is maradt mindvégig. 1820- ban Szeged Felsővároson a választott község tagja lesz. Városi polgár. Felsővároson 1037. sz. a. lakott. 1816-ban Professzor Nationalium- ként említik. 1802-ben házasságra lépett Kurtz Terézia, akkor Szeged városi tanítónőjével (1783—1861), kitől Imre, Ottilia Johanna, Lajos István, Vilma Krisztina Viktória Anna és Mária Magdolna gyermekei származtak. Czimer utónevét tévesen Ferencként említi. 244. Sólyom Ottilia (Szeged, 1804. dec. 15. —• Szeged, 1873. okt. 12.) atyja János tanító volt, anyja Kurtz Teréz. Iskoláit Szegeden végezte és tanítói képesítést nyert. 1823-tól kezdődően tanítónő volt Makón. 1863-ban nár nyugállományban van 40 évi szolgálat után. Férje is tanító volt Szegeden. Palánki lakos volt és itt is halt el, de Felsővároson a családjához temették. Á Gyevi utcában állt a család háza. Szegeden 1831 nov. 20-án kötött házasságot Kelemen Istvánnal, amely házasságából István 247
