Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
S
SOMHEGYI SOMOGYI Kajetán Ida és Kálmán gyermekei származtak. 244. Somhegyi Ferenc Xaver (Bánd, 1813. okt. 9.—Budapest, 1879. júl. 1.) atyja Schröck. Tanulmányait talán Veszprém megyében kezdte. 1832. szept. 25-én belép a Kegyes Tanítórendbe Trencsénben, és 1837-ben a budapesti egyetem bölcseleti karán filozófiai doktorátust szerez. Pappá szentelése után kegyesrendi szerzetes tanár és 1851—58-ig a piarista gimnáziumban tanít Budapesten. 1858—64-ig Szegeden ahol talán már korábban is egy ízben tanárkodott. Noviciátusa után, 1835-ben Nagykanizsán próbaéves tanár 1836—1837-ig Vácott bölcsészhallgató. Innen kerül Nyitrára, majd Szentgyörgyre teológiára. 1840-ben pappá szentelik. 1840—1842-ig Tatán, 1842—44-ig Budán tanár. Majd visszakerül 1844-ben a Váci Lyceumba, ahol 1849-ig történelmet, érem- és oklevéltant tanít. Az év végével a Mernyei rendi birtokon ellenőr. 1849 végével megrovásban részesítik, eltiltják a tanítástól, a forradalomban tanúsított magatartása miatt. 1850-ben visszakerül Szegedre tanárnak. 1858. dec. 15-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1862-ben kormánytanácsos a rendben. 1865-ben a pesti piarista gimnázium igazgatója. 1866-tól 1879-ig pesti egyetemi tanár. 1867—1879-ig rendfőnök helyettes, majd főnök. író. 1861-ben családi nevét: „Schröck’’-ről „Somhegyi”-re változtatta. 116. Somogyi Antal (Vízkelet, 1811. — Kiszom- bor, 1885. nov. 8.) atyja József derghi nemes. Úgy hírlik, hogy a családnak Vízkeleten már birtoka volt még a nagyapja idejében is. Iskoláit valószínűleg születési helyén kezdte és talán Pozsony megyében folytatta. Érettségit tehetett és a budapesti egyetemen jogot tanult. 1830 után Pozsony megyében jegyzőként működik és ezt követően Budapesten 1845 körül ügyvédi vizsgát tehetett és ügyvédi diplomát szerzett. Ennek birtokában jött Szegedre és telepedett meg itt egy ideig. A Szegedi Csongrádi Takarékpénztárnak alapító választmányi tagja volt. 1848-ban országgyűlési követ a tápéi kerületben. A Közcsendi Bizottmány jegyzője. Pozsony megyei aljegyzőségéről lemondatták és ezt követően országjárásra adta magát, mindenütt propagálva a szabadelvű eszméket. 1848 szeptemberétől a proscribáltak listáján szerepel és Világos után bujdosott, majd emigrált. A hadbíróság „in contumaciam ítéli halálra és „in efügie” kivégzi. Jersey szigetén, Párizsban, Londonban, majd Máltában él. Amnesztia után tér haza 1855—1858-ig Pesten tartózkodik, gyakran lelátogatva Szegedre. Betegeskedik és 1881-ben a Rónayaknál talál szállásra Kiszomborban. Számos munkát publikált. Kapcsolatban állt a Karacsay grófnővel, akit számos könnyvei ajándékozott meg és az egyik kódex-szerű könyvben régi írásjelekkel, rovásírással tett bejegyzéseket, amelyeket eredetieknek állított. Utóbb azonban megállapítást nyert, hogy azok tőle származnak. Állítólag Osztróvszky József biztatására jött Szegedre, akinek egy ideig szállóvendége is volt. A Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegyletnek alapításától tagja, agitátora és az egylet jegyzője. Pozsonyban országgyűlési ifjú volt. A nemesség köréből földeket Írattak a nevére azért, hogy nemesként felléphessen a választásokon, hogy fölszólalhasson a közgyűléseken. Pozsony megye jelölte is országgyűlési képviselőnek, azonban nem kapta meg a szükséges többséget. Szatmár megyében 1847—48-ban részt- vesz a 12 pont megszövegezésében és elfogadtatásában. Könyveit később a szegedi Somogyikönyvtárnak ajándékozta. 47, 482, 143, 163, 176, 177‘, 178, 250/65, 260/324, 296/60. Somogyi Károly (Tiszaföldvár, 1811. ápr. 1. — Esztergom, 1888. márc. 30.) atyja Somogyi Csizmazia Sándor ügyvéd volt. anyja Kelemen Borbála. 9 éves korában katolizált. A pesti piarista gimnáziumnak volt tanulója, majd a pesti egyetemen bölcsészkari hallgató. 1827- ben Nagyszombaton papnövendék, majd a pesti központi szemináriumba kerül. A papi Magyar Gyakorló Iskola elnöke, később komáromi, majd udvardi szerpap. 1834. ápr. 11-én szentelték pappá. Ezt követően Gyöngyösön, Gosztonyinál nevelő. 1838-ban Sárospatakon tevékenykedik. 1840-ben a Religio munkatársaként Pestre megy. 1847-ben teológiai doktor lesz. 1850-ben esztergomi prímási könyvtáros. 1851-ben a Szt. István Társulat igazgatója. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Ezt követően Rómába megy. 1861. ápr. 14-től pozsonyi kanonok. 1865-ben az Esztergomi Káptalan tagja, oldalkanonok. 1868-ban zebegényi apát. 1880. ápr. 27-én könyvtárát Szeged városának ajándékozza. A szegedi Somogyi-könyvtár névadója. Szegeden utca is viselte a nevét. A szeged Somogyi-könyvtár új épülete előtt mellszobra áll. 37, 98, 203, 244, 249/45, 265,265, 265, 266. Somogyi Szilveszter (Szeged, 1872. jan. 1. — Szeged, 1934. máj. 11.) atyja József szűrszabó volt. Anyja Szűcs Julianna. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piarista gimnáziumban 1881—89-ig. Ezt követően a budapesti tudományegyetem jogi karán jogot hallgatott és jogi Doktorátust szerzett. Működését az igazságszolgáltatás keretében kezdte és 1902- ben Szegeden alügyész lett. Ekkor Pusztaszeri u. 13. sz. alatt lakott. 1907-ben szegedi kir. ügyész. Majd átmegy a közigazgatásba és szegedi rendőrkapitány lesz. 1915 februárjában Szeged város polgármeeterévé választják. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és elnöke. 1919-ben a kaszinóból kilép és lemond. A Szegedi Törvényhatósági Bizottság tagja. A Szegedi Ferenc József Tudományegyetem 1926-ban díszdoktorává avatja, az egyetemnek 248
