Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
S
SINGER SKULTÉTY Singer Mátyás (Szeged, 1829. febr. 6.— Wien, 1912. nov. 5.) atyja Vilmos zsidókórházi sebészorvos, anyja Abeles Matild volt. Iskoláit Szegeden végezte, majd a bécsi egyetemre ment, ahol orvosi fakultást látogatta és 1852- ben orvosi diplomát szerzett. Ezt követően gyakorlóorvosként a bécsi kórházakban helyezkedett el. 1859-től a szegedi közkórház igazgató főorvosa. író. Külföldi utakat tesz. A szegedi Somogyi-könyvtárnak könyvadományt juttat. Az 1879-es árvíz Szegeden éri és ennek idején tanúsított magatartásáért 1879. okt. 5-én királyi elismerésben részesült. A Ferenc József Rend lovagja lesz. 1883. okt. 14-én, a királylátogatáskor ő is fogadja az uralkodót és vezeti végig a kórházon. 1888-ban már nyugalmazott kórházi igazgató főorvos, királyi tanácsos. Városi köztörvényhatósági bizottsági tag. A Szeged Csongrádi Takarékpénztárrészvényese. Országos Közegészségügyi Tanács rendes tagja. Valószínűleg nőtlen maradt. 91. Singer Vilmos (Serovic, 1803. dec. 1.— Wien, 1879 után.) Nem tudjuk, hogy iskoláit hol végezte, de 1826-ban bevégzi tanulmányait a pesti tudományegyetem orvosi karán. Orvosi diplomát szerez és Pakson kezd orvosi gyakorlatot. Szegeden telepszik le mint gyakorló orvos. 1830-tól ingyen kezeli a szegedi Chevra szegény betegeit és e szervezetnek tagja. 1834— 39-ig a Szegedi Zsidó Hitközség képviselője. 1837-ben a Szegedi Zsidó Hitközség kórházi orvosa. A Szegedi Hitközség választmányi tagja. Később előljárósági tagja, második elöljárója, választmányi tag, iskolai elöljáró, majd 1863—64-ben hitközségi elnök. Szeged Csongrádi Takarékpénztár részvényese. 1850- ben résztvesz Löw Lipót szegedi fogadásán. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd választmányi tagja. Olvasóegyleti elnök. Alapítványt tesz a szegedi Szegényház létesítésére. Felesége Abeles Matild, akitől Mátyás, Fer- dinánd, Károly, Zsigmond, Gyula, Antal és Matild gyermekei származtak. 86, 91, 97. Singíer Ferenc nevével először 1906-ban találkozunk, amikor a Kray Pál báróról nevezett 67. magyar gyalogezred zászlósa. 1909. máj. 1-én hadnagy. 1929-ben magyar kir. honvéd- tűzérőrnagy Szegeden és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 281. Siposs Kálmán Győző (Máramarossziget, 1861. júl. 27. — ?)atyja Károly, anyja Petrovai Terézia volt. Nem tudjuk, hogy iskoláit hol végezte, valószínű, hogy az egyetem jogi karát a budapesti egyetemen abszolválta, ahol jogi doktorrá avatták és megfelelő joggyakorlat után bírói és ügyvédi vizsgát tett Budapesten. Igazságügyi pályát választja hivatásul és 1911- ben Pancsován vezető kir. járásbíró. 1925-ben Szegeden, Zerge u. 27. sz. alatti lakos, így feltehető, hogy 1919-ben Magyarország javára optálva, a szegedi bíróságokra helyezték. 1925-ben szegedi kir. ítélőtáblái bíró, 1929-ben már nyugállományban van Szegeden. 1920-tól sokat betegeskedett. Kétszer kötött házasságot. Első nejétől elválva, másodszor Rummer Irén Terézt veszi feleségül 1925. ápr. 25-én Szegeden. Felesége dohánytőzsdés volt. 218. Sirsich György Simon János Nándor (Tren- csén, 1868. febr. 18. — Szeged, 1937. jan. 24.) atyja Nándor Trencséni megyei főjegyző, anyja Simon Paulina. A budapesti egyetemen hallgatott jogot és szerzett jogi doktori diplomát. 1902-ben királyi közjegyző Bács-Topo- lyán. 1911-ben helyezik át Szegedre. A Szegedi Közjegyzői Kamarának választmányi póttagja. Fekete sas u. 17. sz. alatt lakik, Résztvesz az I. világháborúban. Mint tüzérönkéntes vonul be 1914-ben, frontszolgálatot teljesít. 1927-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó igazgatója. Házasságot kötött Szegeden 1902. dec. 7-én Fabinyi Emíliával, Fabinyi Ferenc leányával, akitől később elvált. Házasságából talán György fiúgyermeke származott. 220, 226, 233, 270, 272, oldal utáni tábla és 282. Skultéty Andor (Szeged, 1809. — Szeged, 1865. nov. 28.)atyja talán József volt, városi polgár, anyja Molnár Ágnes. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piarista gimnáziumban és 1830—31-ig a Kecskeméti Jogakadémián jogot tanult. A Szeged-Belvárosi Kaszinó szinházkedvelő társulatának tagja és színjátszója. 1846. szept. 14-én ügyvédi vizsgát tesz Pesten, oklevelét a szegedi tanácsnál mutatja be s Szegeden kezdi meg ügyvédi gyakorlatát. De már ezt megelőzően, 1838-ban Szeged váso- sánál városi írnokként működött. 1841-ben résztvett a védegyleti bálon és 1846-ban a Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegylet alapító tagja. 1848. máj. 14-től kapitányi segéd. 1850-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinónak radikális, gyanús tagjaként tartják nyílván. Vizsgálat indul ellene tüntetés miatt és kormányellenes kijelentéseiért. 1851. aug. 17-én színházi botrányt rendez. Feltűnést kelt kormenyellenes ércelődéseivel. 1859-ben az újonnan szervezett kaszinónak választmányi tagja. 1860-ban ismét mint ügyvéd tartják nyílván és 1861-ben hetedik közigazgatási városi tanácsnoknak jelölik, azonban nem kapja meg a szükséges szótöbbséget. De kapitányi segéddé választják. Szegeden kötött házasságot 1837. máj. 15-én Habi Erzsébettel. Majd elözvegyülése után másodszor köt házasságot ugyancsak Szegeden 1851. jún. 7-én, Mihály Máriával. Első házasságából Mária, a második házasságából Paulina Irén, Adél Erzsébet, Lajos István Kázmér és Lajos András gyermekei származtak. Meghalt 55 évesen. 46, 52, 75, 76, 77, 89, 109, 110, 126, 246
