Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
P
PORGÁNYI PREZETSKA u. 18. sz. alatti lakos. 1929-ben gyártulajdonos és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 280. Porgányi György cseh származású volt. Hivatalnok volt Szegeden 1859-ben és a Szeged- Belvárosi Kaszinónak tagja. 1861—68-ig Szegeden Somogyi u. 11. sz. alatt lakott és ennek a háznak talán tulajdonosa is volt (a régi Mészáros-ház). 1861-ben nevét Pospichil-ről Por- gányi-ra változtatta. Szoros barátságóan állt az Okrutzky családdal. 1877-ben adószedő volt, de valamilyen pénzügyi visszaélésre került sor és állását vesztette. Valószínűleg 1855 körül Szegeden kötött házasságot Rieger Juliannával, amely házasságából Irén és talán Mária nevű leánygyermeke származott. 91, 110, 116. Pósa Lajos (Radnót, 1850. ápr. 9.—Budapest, 1914. júl. 9.) atyja Antal nemes kisbirtokos volt, anyja Kovács Mária, ugyancsak nemesi családból származott. Gimnáziumot a protestáns rimaszombati gimnáziumban végezte, majd pedig Sárospatakon folytatta. Utána Budapestre ment és az egyetem bölcsészkarára iratkozott be, ahol később tanári oklevelet szerzett. 1875—76-ig kisegítő tanár Budapesten. Újságíró, költő. 1872-ben Kulinyi Zsigmonddal katonáskodott. 1892-ben a Szegedi Napló munkatársa volt. 1883-ban Szegeden színházi titkár. 1892-ben a Dugonics Társaság alapítótagja, állandó előadója. 1903-ban radnóti lakos. Anyja halála után hamarosan ismét Budapestre tér és 1911—12-ben a Petőfi Társaság tagja lesz. Gyermekeknek írt. Temetésén a Dugonics Társaságot Móra Ferenc képviselte. Róla volt elnevezett a „Pósa asztal”. A család nemessége 1668. október 11-iki adományra vezethető vissza. Monoron 1900. dec. 23-án kötött házasságot Andrássy Anna Lídiával. Feleségének első házasságából, amelyet Ihász Györggyel kötött, származott az a Sára leánygyermek, akit örökbe fogadott. 167, 167, 199, 235. Posner Károly Lajos (Pest, 1822. okt. 4.—Budapest, 1888. dec. 7.) atyja talán Mór volt. Szülei korán elhaltak. Iskoláit feltehetően Pesten önerőből végezte. Utána Párisba ment, ahol könyvészetet, könyvkötészetet ipar- művészeti fokon tanult. Könyvelőként helyezkedett el több kereskedőnél. 1854-ben nagyiparos Budapesten grafikai és papíripari szakban, itt ez évben műintézetet alapít. Könyvnyomdász, litográfus, műkönyvkötő, 1884- től a térképészetet is foglalkozási körébe vonja. 1871-ben londoni, 1873-ban és 1882-ben trienti kiállítási biztosa a magyar kormánynak. A III. osztályú Vaskorona Rend tulajdonosa és Ferenc József Rend, a Francia Becsület- rend lovagkeresztese. 1873-ban lovagi rendre emeli a király. Szakíró. 1885-ben kir. tanácsos. 1866-ban Szegeden összeállított Deák-album készítője, kiállítója Szegeden és Pesten. A szegedi kaszinó 1867 májusában dísztagjává választotta. Nős. Egyetlen fia Alfréd. 133, 133, 133, 133, 133. Pospihil György 1. Porgányi György. 91, 116. Pozsgai Károly 1895-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó pénztárosa volt és annak tagja. 1911-ben háztulajdonos Tisza Lajos krt. 61. sz. alatt. 269. Pozsgai Mihály 1863-ban a rókusi plébániaház építésénél az asztalos munkákat végezte. Eredetileg szegedi szabómester volt. 1860-ban legényegylet létrehozásán fáradozott az iparos ifjúság önművelésének elősegítése érdekében. Fáradozása eredménnyel is járt. Felesége Stasszer Borbála volt. Veronika bátyja és Kovács István építész sógora. 91. Pozsgai Veronika (Pécska, 1823. jan. 9.— Szeged, 1893. jan. 25.) atyja János, anyja Butha Mária. 1854-ben Szeged-Rókus 1992. sz. a. lakos volt. Kétszer kötött házasságot. Első férje Nepper József volt, aki valószínűleg 1853-ban halt meg. Második házasságát 1853. február 15-én kötötte Kováís István építőmesterrel. Az első házasságból József, a másodikból Rozina, László, Vilma, Ilona és István gyermekei származtak. Nevét Posgay-nak is írták. 259/721. Pöck báró, cs. kir. tábornok. Neje Klauzál (Clausal) János (1761. 7—1831) nővére volt. 256/245—246. Prasznovszky János (?—Algyő, 1879. okt. 18.). Assakürti nemes. A „derék ember”. 1853-ban Szegeden gyakorló ügyvéd és folyamodik gyakorlatának folytatása érdekében. Ezt engedélyezték, mert 1857-ben is gyakorló ügyvéd Szegeden. 1867-től kezdődően (jún. 14.) a Pallavicini Alfons-féle uradalom ügyésze. A szegedi „Szabadelvű Kör” tagja. Algyői lakos. 1863-tól Szeged város tanácsnoka volt. Kincstári uradalmi ügyész előbb Mindszenten, majd Algyőn folytatott ügyvédi gyakorlatot. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 91. Prekop János 1. Völgyesi János. 116. Prezecska János (Szeged, ? 1789. ?—?) = = Presetska. Atyja gyógyszerész Vencel, anyja Hilsz vagy Hilsch Borbála. Gyógyszerész gyakornok lett, majd segéd és tanulóéve végeztével gyógyszerészmesteri vizsgát tett. 1814- ben átveszi atyja „A Megváltóhoz” címzett gyógyszertárát. 1816-ban azt eladja Bauern- feind Ferdinándnak. Később ez lett az Aigner- féle gyógyszertár. 14. Prezetska Mária (Szeged, 1805. jan. 16.— Szeged, 1848. jan. 27.) atyja Vencel gyógyszerész, anyja Hilsz Borbála. Szülei gondos nevelésben részesítették, mélyen vallásos volt és felnőve minden gondja a jótékonyság. Első házasságát Kroher szabad báróval kötötte, majd amikor elözvegyült második házasságra lépett Klauzál Gábor több megye táblabírájával. Egy alkalommal az alsóvárosi templomban imát- kozva és alamizsnát osztogatva felfázott és hamarosan meghalt. Díszes temetésben részesítették, amelyen a város szinte minden ismert 225
