Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
P
PREZETSKA PULSZKY és jelentős embere részt vett. Gyermektelen maradt. 256/245—246,256/245—246. Prezetska Vencel (?—Szeged, 1814. ?) valószínűleg csehországi születésű, de nem kizárt, hogy Székesfehérvár a szülőhelye. Tanulóévei, gyakornoki és segédévei letöltése után gyógy- szerészmester-vizsgát tett. Majd a pesti egyetemen aprobált. Székesfehérvárról jött Szegedre és itt már 1785-ben polgárjogot nyert. 1784-ben megvásárolja Graff Mátyás József „A megváltóhoz” címzett gyógyszertárát és azt az e célra emelt (később Klauzál téri) házban helyezi el. Az épület a mai Lengyel palota helyén állott. Halálával a patika János fiára szállt. Gyógyszertára érdekeit a konkurenciával szemben is védelmezte, amikor 1799- ben ellenezte Plath József pécsi gyógyszerésznek Szegeden való megtelepedését. A szegedi ismert családokkal szoros kapcsolatot épített ki és a Szubics, Steinhardt, Diezgen, Csavolsz- ky, Dugonics, Müller családokkal keresztko- masági viszonyba került. Hilsz Borbálával kötött házasságot 1785 körül, melyből Ferenc Xaver Károly, Katalin, János, József, Károly és Mária Antónia gyermekei származtak. 14, 14, 15, 247/5b, 256/245—246, 295/5. Prinz Károly (Szeged, 1865. ?—?) Princz, Printz. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál járt az I—H. osztályban 1876—77- ben. Gazdálkodásra adta magát és Szegeden 1927-ben Arany János u. 5. sz. a. lakott. Ezt megelőzően 1911-ben sertéshizlalással is foglalkozik és ekkor Kölcsey u. 10. sz. a. lakos. 1929-ben már magánzóként emlegetik és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. 280. Privary Pál (Szeged, 1831.—Szeged, 1881. febr. 28.) iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Nem kizárt, hogy gazdasági szakismereteket is szerzett. Gazdász- ként helyezkedik el Szeged városánál. Később háztulajdonos. 1879-ben részt vesz az árvíz elleni védelemben. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak 1860 óta tagja. 1861-től városi alkama- rás, 1881-ben gazdasági tanácsnok. Az árvízkor tanúsított munkálatait a kormány elismeréssel jutalmazza. Kiss Karolinával kötött házasságot, melyből Irma, Erzsébet és István gyermekei származtak. Ötven éves korában halt meg. Kiváló gazdasági szakember hírében állott. 98. Prónay Pál (Romhány, 1874. november 2.—Csehszlovákia ?, 1944. ?) tót-prónay és blatniczai nemes. 1902. nov. 1-én az I. Ferdinánd bolgár fejedelem és Sachsen-Coburg gothai hercegről nevezett 11. huszárezred hadnagya. 1909. május 1-én főhadnagy lesz, majd részt vesz az I. világháborúban és 1916-ban megsebesül. Több kitüntetés tulajdonosa. 1919-ben a szegedi Nemzeti Hadseregbe lép. Részt vesz az ún. ellenforradalomban. A dunántúli Lajta Bánság szervezője. Különítményparancsnok. Az Ébredő Magyarok és Etelközi Szövetség vezetőségi tagja. 1921-ben megtagadja a király-pucs legitimista egységeinek megtámadását. Ennek folytán nyugdíjazzák. Sopronban a Láhne-féle intézetnek volt növendéke. 1944-ben szabadcsapat alakítására tesz ajánlatot a nyilas rezsimnek. Majd eltűnik. Cseh-Szlovákiá- ban találtak naplójára. Felesége Pálffy-Daun Aimee grófnő volt, akivel 1920 körül kötött házasságot. A Nóg- rád megyében megtelepedett Prónay család leszármazottja. Atyja talán István m. k. testőr, anyja Almásy Mária zsadányi nemes volt. 223. Prosznitz Mihály (?—Szeged, 1854. jún. 15.) atyja talán Izrael hitközségi tag volt. Nagy- kereskedő. 1836-ban a szegedi zsidó hitközség választmányi tagja. 1840-ben javasolják részére heti vásárokon való árusításra engedély kiadását. 1854-ben a szegedi Szabadalmazott Kereskedelmi Testület tagja. 1850-ben vászonkereskedő. 1843-ban üzlete értékét 10 000 forintra becsülik. Ugyanezen évben megvásárolja a Mihály (Téglagyár) utcában Frimm Alajos díszvirág kertjét. 1849-ben a Haynau- féle bakancskontribucióban 1900 forintot fizet be. Könyvelőt tartott Grünbaum Mihály személyében. Kétszer kötött házasságot. Első felesége Kronstein Júlia volt. Másodszor özvegy Bambergerné szül. Pollák Babettel lépett házasságra. Gyermekei voltak Cecil, Rózái, Vilmos és Johanna. A második házasságból pedig Simon. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. 87, 91, 254/ 74. Przedák Károly (?—, 1830 körül—?) iskolái elvégzése után katonai pályát választotta hivatásul. 1853-tól kezdődően szolgált. 1890— 1894. években a cs. k. 83. gyalogezred parancsnoka, cs. k. ezredes. 1893. máj. 29-én ünnepük 40 éves szolgálati jubileumát. 1890-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Czimernél: Prezdák. Valószínűleg 1894-ben nyugalomba vonult. Lovagi rangra emelték. 184. Pulman István 1. Pálmay István 91, 116, 140. Pulszky Ferenc (Eperjes, 1814. szept. 17.—Budapest, 1897. szept. 9.) atyja Károly Szász-Koburg Góthai herceg uradalmának főkormányzója, anyja Fejérvári Apollónia. Iskoláit Miskolcon járta, teológiát és jogot Eperjesen hallgatott. Tanulmányai befejeztével joggyakorlatra ment Vay Miklós báró táblabíró mellé. 1833-ban felesküdött juratus és az 1832—1836-os országgyűlésen ablegatus absentium. Pesten 1835. ápr. 11-én tesz ügyvédi vizsgát. Sáros megye aljegyzője lesz. Majd nagybátyjával Fejérvári Gáborral külföldi utazásokat tesz. Kiváló hírű régésszé és művészettörténésszé képzi ki magát. A Magyar Tudományos Akadémiának 1838-ban levelező, 1840-ben rendes, 1873-ban igazgatósági tagja és 1895-ben másodelnöke. 1839-ben országgyűlési követ. A forradalom alatti szereplése miatt 1849-ben halálra ítélik és vagyonát elkobozzák. Az ítéletet utóbb száműzetésre változtatják. 1869-ben a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója. 1894. december 19-én nyugalomba vonul. 226
