Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

P

POLNER POPPER volt és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagía annak újjárendezése után. 91. PolnerÖdön (Békéscsaba, 1865. márc. 15.—- Szeged, 1961. febr. 7.) atyja Lajos földbirtokos, anyja Bókái Zsuzsanna. Iskoláit Budapesten végezte az ág. hitv. evangélikus főgimnázium­ban, majd a budapesti egyetemre iratkozott be 1884-ben, ahol jogot végzett. 1889. jún. 8-án jogi doktorrá avatták. Ezt követően jog- gyakorlatra ment, ügyvédjelölt és 1892-ben Budapesten ügyvédi oklevelet szerzett. 1893- tól az Igazságügyi Minisztériumban dolgozik, majd a budapesti egyetem népiskolájának ta­nára. 1895. ápr. 12-én a budapesti egyetem jogi kara magántanárrá habilitálja. 1890—1905-ig az Igazságügyi Minisztériumban berendelt bírósági titkár majd bíró és 1906-ban tábla­bíró. 1908-ban mint ítélőtáblái bíró a vasko­rona rend tulajdonosa lesz. 1910-ben minisz­teri tanácsos. 1911-ben a budapesti tudomány- egyetem jogi karának államvizsga bizottsági vizsgáló kültagja. 1911-ben az Igazságügyi Minisztérium VIII. osztályának főnöke, mi­niszteri osztálytanácsos, miniszteri tanácsosi címmel és jelleggel. 1912-ben kir. ítélőtáblái bíró, vámpolitikai ügyek tárgyalására be­osztva. A Magyar Tudományos Akadémia le­velező tagja. Az Országos Protestáns Patro- názs egyesület alelnöke. 1912-ben a Ferenc József Rend nagy keresztese. 1921-től kezdő­dően a Szegedi Ferenc József Tudomány- egyetem rendes tanára. 1927-ben prodékán, miniszteri tanácsos, nyilvános rendes egyetemi tanár. Alapvizsga bizottsági elnök. 1941-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tag­ja. A szegedi Dugonics Társaságnak rendes tagja és előadója. Békéscsabán 1898. nov. 22- én kötött házasságot Sztojánovics Erzsébettel, akitől Ödön, Zsuzsanna, János, István és Ju­dit gyermekei származtak. 233. Polczner Jenő (Szeged, 1840. júl. 26.—Sze­ged, 1911.szept. 12.) atyja József üvegesmester, anyja Küswetter Anna. Iskoláit Szegeden vé­gezte, középiskolát a piaristáknál, ahol 1859- ben tett érettségi vizsgát. Ezt követően a bu­dapesti egyetemre iratkozott be, ahol a jogi karon abszolutóriumot szerzett és joggyakor­latra ment és 1867-ben Budapesten ügyvédi dip­lomát szerez április 15-én. Diplomáját a Sze­gedi Ügyvédi Kamaránál mutatja be, kérve Szeged székhellyel a lajstromba való felvételét. Irodája a Mérey u. 117. sz. alatt volt. Később a Palánkba 96. szám alá helyezte át. 1875-ben országgyűlési képviselő, 1878-ban az ügyvédi kamarának választmányi tagja. 1881-ben a ka­mara elnöke. 1870. május 4-éig városi képvi­selő volt, de ekkor erről lemond. 1889-ben Sze­ged, Budapesti sgt. 9. sz. alatt lakik és tart irodát. 1893-ban iskolaszéki tag. Szegeden ház- tulajdonos. 1910-ben úgy látszik, nyugállo­mányba megy. Ezt megelőzően. 1896-ban még országgyűlési képviselő. A szegedi Kossuth Lajos sgt. az általa 1892. szept. 21-én előter­jesztett javaslat alapján kapta nevét. Szegeden kötött házasságot Lovászi Antónia Erzsébet Ilonával, akitől Árpád Ákos, Zoltán Ottó Lajos, Ántónia, Jenő és Viktória gyermekei származtak. 136. Poór Ferenc (Budapest, 1871. szept. 29.— Szeged, 1936. ápr. 26.) atyja Imre dr. egye­temi nyilvános rendes tanár Budapesten, anyja Birlay Paulina. Iskoláit feltehetően Budapes­ten végezte, majd a budapesti egyetem orvos­karára iratkozott be, ahol 1891—1897-ig elő­adásokat hallgatott. 1897-ben orvosdoktorrá avatták. 1906-ban a budapesti tudomány- egyetem habilitálta bőr- és kórtanból. 1910— 1918-ig osztályvezető főorvos a Rókus kór­házban Budapesten. 1918-ban egészségügyi főtanácsosi kinevezést kap. 1922-ben a Ma­gyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1923. máj. 28-án kinevezik a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem egyetemi nyilvános rendes tanszékvezető tanárává. 1926—1929-ig a Szegedi Orvos Szövetség elnöke volt. Számos tudományos társaság tagja, szakíró. Felesége Vük Anna. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 280. Poór Mihály (Szeged-Rókus, 1823.—Sze­ged, 1864. ápr. 11.) atyja valószínűleg Pauer Mihály, anyja talán Perlaki Erzsébet. Iskoláit Szegeden végezte, majd a budapesti egyetemen jogot hallgatott, az abszolutórium elnyerése után joggyakorlatra ment. Budapesten 1846. márc. 13-án szerzett ügyvédi oklevelet, ame­lyet Szegeden hírdettet ki és itt kezdte meg ügyvédi pályáját. Ugyanezen évben Szeged város polgárának is bevették és egyben adóel­engedést is kért. 1848-ban beállt nemzetőrnek, majd pedig a 103-as honvédzászlóaljnak lett hadnagya. 1849. ápr. 4-én Szenttamásnál lett főhadnagy. Nevét eredetileg Paúrnak írta és 1849-ben névváltoztatást kért Poór-ra. Ezt azonban az utóbb megjelent rendelet hatály­talanította, azonban ennek ellenére nevét mindvégig Poórnak írta. Szegeden 1847. jan. 25-én kötött házasságot Szilber Máriával. Ebből a házasságból Ida, János, Sándor, Gyu­la, Géza, Izabella, Mihály, Rozália és Mária gyermekei származtak. 71. Popovics Bazil Szegeden 1859-ben az újon­nan szervezett kaszinónak tagja lett. 1883-ban mint bácsi görögkeleti szerb püspök részt vett a királyi látogatáson Szegeden kíséretével hat fogaton fogadja a királyt. Később főrendiházi tag. 91. Popper Ferenc Nándor atyja valószínűleg L. Mór szegedi bőrkereskedő volt. 1911-ben a Scheinberger és Popper Bőrgyár tulajdonosa Zsótér u. 5. sz. alatt. 1924-ben szegedi Attila 224

Next

/
Thumbnails
Contents