Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
P
PESTHY PETŐ gen visszatér és önként jelentkezik, hogy osztozzék letartóztatott bajtársai sorsában. 1850 februárjában szabadul. Holmiaiért Mechadiába megy, Orsován azonban letartóztatják és csak 6 hét múlva szabadul. 1850 végén Temesváron alakuló Kereskedelmi és Iparkamara titkára lesz. 1850-ben átmenetileg az új épület foglya, ahol igazolás alatti eljárás részese. Ettől 1864-ig a Temesvári Kereskedelmi és Iparkamara titkára. 1858-tól 61-ig a „Delejtű” kiadója és szerkesztője. 1860. szeptemberben rövid ideig Jozefstadtba internálják, ahonnan okt. 30-án tér haza Szegeden keresztül. Itt ünnepélyesen fogadják. 1864-től a Budapesti Első Magyar Iparbank vezértitkára. 1859-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, majd II. osztályának titkára. A Magyar Történelmi Társulat alapításának kezdeményezője. 1862-ben Temesvár, országgyűlési képviselője és ugyanaz 1876-ban. Királyi tanácsos. 1846. okt. 20-án házasságot kötött Temesváron Fiala Máriával, amely házasságból 4 fiú és 5 leánygyermeke származott. Felesége utóneve helyesen Irma. Gyermekei Géza, Aranka, Árpád, Jolánta, Hajnalka, Tihamér és mások. A család tarnaőrsi ágából származtak. A MTA tagja. 103. Pesthy Pál (Uzborjád, 1873. jún. 9.—Sárszentlőrinc, 1952. máj. 7.) iskoláit Bonyhádon, gimnáziumot Selmecbányái főgimnáziumban végezte, majd az egyetemre ment és Budapesten, valamint Berlinben jogot hallgatott. Ezt követően a budapesti egyetemen jogi doktorrá avatták, ahol abszolutórium után joggyakorlatot folytatott, majd letette az ügyvédi és bírói egységes vizsgát. Külföldi tanulmányutat tett és visszatérve bejegyeztette magát gyakorló ügyvédként a Budapesti Ügyvédi Kamaránál. 1897- ben igazságügyi pályára lép, joggyakornok lesz és 1898- ban szerzi meg a politikai doktorátust a budapesti egyetemen. 1900-ban paksi járásbírósági albíró. 1908- ban szekszárdi kir. járásbíró, később itt (1914) kir. törvényszéki elnök. 1921-ben kúriai bírói cím és jelleggel ruházzák fel és ideiglenesen nyugdíjba megy. 1922-ben győnki kerület nemzetgyűlési képviselője. 1923-ban a nemzetgyűlés alelnöke. 1924. márc. 13-án igazságügyminiszter. Május 11-én a Szeged-Belvárosi Kaszinó vendége. Számos fontos és átfogó jellegű törvény előkészítője, kodifikátor. 1929-ben ismét nyugalomba vonul. Az Ipari Jelzálog Intézetnek elnöke. 1936-ban az országos Földhitel Intézet elnöke. Szakíró, publicista. Tolna megyei Törvényhatósági Bizottság örökös tagja. 1940-ben felsőházi tag, titkos tanácsos. Budapest, Géza u. 2. sz. alatti lakos. Előkelő nemesi földbirtokos családból származott. 231 Péterfy Lajos (Péterífy) Az újjászervezett Szeged-Belvárosi Kaszinónak 1859-ben tagja lett. 1859—1860-ig választmányi tagja, Gam- pel Alajos elnöksége alatt. 91, 97. Peternelly Lajos (Szeged, 1859.—Szeged, 1932. ápr. 10.) atyja László kereskedő, anyja Novák Hermina volt. Feltehetően Szegeden járta iskoláit és a kereskedelmi pályára ment. 1911-ben háztulajdonos, hajótulajdonos és szikvízgyáros Szegeden, Csongrádi sgt. 2/b sz. alatt. Háza és raktára a Maros utcában állott és később Felmayer tulajdona lett. Ma pedig a Pick Szalámigyár épülete áll rajta. 1925. május 4-én násznagyként szerepel az egyik Peternelly családtagnál. 1929-ben élelmiszernagykereskedő, ugyanezen évben a Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja. Szikvízgyára „Angyal Szikvízgyár” jelzés alatt volt ismert. Neje Adók Terézia, kitől Árpád, Ágost és talán Lajos fiai születtek. Hetvenhárom éves korában halt meg. 280. Petkóczy Lajos (Nagykikinda, 1886.—Szeged, 1932. febr. 11.) iskoláit szülőhelyén végezte. Az egyetemet Budapesten és Kolozsváron és itt is szerzett doktori oklevelet. 1914— 1917-ig katonai szolgálatot teljesített az I. világháborúban, hosszabb frontszolgálattal. Meg sebesült. Arany Vitézségi Érem és más kitüntetések tulajdonosa. 1927-ben a Magyar Kir. Államrendőrség szegedi kapitányságának tanácsosa lett és fölvették a Vitézi Rendbe. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Ugyanezen esztendőben államrendőrségi tanácsos. 1932-ben a csongrádi magyar kir. állami Rendőrkapitányság vezetője. Felesége Borsos Blanka volt. Negyvenöt éves korában halt meg. Atyja Petkov János, anyja Párvány Petronella. 280. Petoló. Kínai nemzetiségű és katolikus misszionárius lelkész által megkeresztelt egyén, aki 1889. körül 10 éves lehetett. 1888. májusában követte hittérítőjét Magyarországra, Budapestre, majd országos körútra. 1889. ápr. 1-én a Szeged-Belvárosi Kaszinóban bemutatta Ürge Ignác magyar Iazarista hittérítő szerzetes, akinek kíséretében érkezett. A kaszinó vendégül látta. 197. Pető Endre. Középiskola elvégzése után egyetemet látogatott és a jogi karon doktorrá avatták. Majd 1927-ben a szegedi Kerületi Főkapitányság rendőrtanácsosa volt. 1929-ben a magyar kir. államrendőrség tanácsosa. Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 1932-ben a Belügyminisztérium Rendészeti Szervek Osztályához beosztott rendőrtanácsos a VI/A rendőrségi alosztályon. Résztvett az I. világháborúban. 1930-ban Dugonics tér 2. sz. alatt lakott Szegeden. 1941-ben a magyar kir. Rendőrség vidéki főkapitányságán Budapesten rendőrtanácsos. Kormányzói elismerésben részesült. Bronz Érdemérme és háborús emlékérmei vannak a kardokkal. Lehet, hogy azonos az 1914-ben Abaúj-Torna megyei központi közigazgatási gyakornokkal. 280. Pető Gyula (Palánka, 1894. nov. 20.—Budapest, 1981. ápr. 28.) atyja János járásbíró, anyja Ivanics Anna. Iskoláit Palánkán, majd Újverbászon végezte. Ezt követően Pécsett a tudományegyetem jogi karára iratkozott be és ott politikai doktorátust szerzett 1924-ben. A posta kötelékében helyezkedett el. 1907-ben 218
