Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
P
PETŐFI PFANN a szegedi Magyar Kir. Postaigazgatóságon segédtitkár. Itt élénk társadalmi életet él. 1929- ben a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja lett. 1929—1932-ig a Magyar Kir. Posta segédtitkára Szegeden. Később Budapestre kerül a Posta Vezérigazgatóságon teljesít szolgálatot és 1941-ben az északi részek visszacsatolása után a Kassai Postaigazgatóság tanácsosa lett. 1959-ben vasútépítő vállalati tisztviselő. 1970- ben vonult nyugalomba és nyugdíjasként dolgozott tovább 1980-ig. 1959. jan. 17-én nősül, felesége Erzsébet volt. Házasságuk gyermektelen maradt. Felesége talán szegedi lány volt. 280. Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. jan. 1.—Fehéregyháza mellett 1849. júl. 31.) atyja először Petrovics, aszódi ill. később kiskőrösi mészáros. Anyja Hrúz Mária. Gyermekkorát Kiskunfélegyházán, majd később Szabadszálláson töltötte. Iskoláit Kiskunfélegyházán végezte 1828— 1829-ben, népiskolát Kecskeméten. Majd a Sárszent- lőrinczi algimnáziumba került és 1833-ban a pesti ág. h. ev. gimnáziumnak volt II. oszt. tanulója. 1834—35-ig a kegyesrendi gimnáziumban járt Pesten, I. grammatikai osztályt, majd 1835-ben az aszódi gimnázium II. osztályos tanulója volt és 1836—38-ban az aszódi gimnázium III—IV. osztályát végezte. 1838-ban a selmeci gimnáziumba került. 1839-ben a soproni, akkor Göllner 48-as Alois v. Gollnersfeld gyalogezred közlegénye lett. 1841- ben Bregens, Horvátország, Graz, Zágrábban, járt. 1840-ben a pápai gimnázium VII. osztályába járt három hétig. 1841-ben Ozorán színésznek áll be Sepsy Károly társulatába. 1841—42-ben elvégzi a pápai gimnázium VII. osztályának abbamaradt részét, majd újból színész lesz. 1848 júliusában Szegeden járt. Emléke itt mindig élt. Szegeden volt Petőfi-vendéglő és számos más intézmény viseli a nevét ma is. 1849-ben honvédnek állt be és ún. hadipacsirta volt eredetileg. Szegeden utca és sugárút viseli a nevét. Szobra áll a Nemzeti Emlékcsarnokban. Az egyik szegedi telep is Petőfi néven szerepel. Világhírű költőzseni volt. 1847. szept. 8-án Erdődön házasságot kötött Szendrey Júliával, amely házasságból Zoltán fia született. Petőfi családi neve mindvégig Petrovics volt. Amikor 1843-ban atyjával „keményen meghasonlott”, önkényesen felvette a Petőfi nevet és ettől kezdve írta alá e néven szerzeményeit, így az 1843. november 4. megjelent „Hazámban” című költeménye alá is. Atyja azonban változatlanul a Petrovics nevet használta, amely név alatt a család még 1668-ban nemességet szerzett. Csak amikor elszegényedett és fia vállalta tartását, vette fel a fia által használatba vett Petőfi nevet, másik fiával egyetemben. Petőfi szerzeményeinek egy részét írói álnév alatt jelentette meg. Ezek: A. B. Dalma; Füstfaragó; Homonnai; Lator György; Nyesi táblabíró; őrömfi Vidor; Pönögei Kiss Pál; Sólyom Sándor. Sem Petőfi, sem családja tagjai nem folyamodtak névváltoztatás engedélyezése iránt. Ez eddig elfogadott verzió szerint Petőfi a Segesvár alatti Fehéregyháza közelében esett el lándzsától találva. Egy újabb vélemény szerint (1988—1989) talán sebesülten, orosz hadifogságba esett, eredeti nevén „Alexander Petrovics”-ként regisztrálták és Szibériába vitték. Ott halt volna meg Barguzinban, ahol későbbi életében és halála után is idegen, magyar költőként emlegették volna. A sírjának \élt hantott feltárták és földi maradványainak beazonosítása az említett feltevést megcáfolta. 52, 103, 107, 123, 194, 198, 237, 252/122. Petrix, helyesen Bétrix, 1. ott. 222. Petrovics István (1803. ápr. 1.—Szeged, 1877. márc. 24.) atyja Tóma = Tamás, anyja utóneve Agrippina volt. Iskoláit 1829—31 között a szegedi piarista gimnáziumban végezte filozófiai tanfolyamon. A gimnázium után valószínűleg a budai egyetem jogi fakultását látogatta és ott abszolutóriumot szerezhetett és joggyakorlatra ment, mert később Budán ügyvédi vizsgát tett (1829?). 1834-ben már Szeged város főjegyzője és 1832-ben gőzfürdőt nyit Szegeden. 1840-ben Szeged város tanácsnoka. 1848-ban újból jelölik a tanácsnoki állásra, de nem kapja meg a szükséges szavazatot. Akkori forrongásos időben, szerb nemzetiségére való tekintettel és talán a Délvidéken lévő rokonságára is elmenekült Szegedről. 1849-ben azonban visszatért és a császáriak alatt kinevezik városi tanácsnoknak. 1850—1852-ig Csongrád-Csanád megyei törvényszéki ülnök, majd elnök. 1860. decemberében főispáni helytartó és az marad 1861. márc. 21-ig. 1861. ápr. 7-én Bécsben mint főispáni helytartó, esküt tesz. 1861-ben polgár- mester Szegeden. 1855-ben Csongrád megyei törvényszéki elnök. 1864-ben Torontál megyei főispán. 1864. márc. 12-én Nagybecskerekről írt búcsúlevelet a városhoz. A temesvári születésű Cifrity-Vlahovics Máriával kötött házasságot. Gyermektelensége folytán örökbe fogadta Mirkovics Jelenát, aki ezentúl Petrovics Ilona néven szerepelt, és később Kolb Ádám felesége lett. 27, 28. 46, 49, 50, 50, 54, 54, 68, 69, 73, 86, 109, 109, 268. Petrovics János (?—?) iskoláit Szegeden, középiskoláit feltehetőleg a piaristáknál végezte és ezt követően a pesti egyetemen jogot ranult. Joggyakorlat után ügyvédi vizsgát is tett. 1832-ben már a Szeged-Belvárosi Kaszinó elnöke tanácsbéli úr. 1833—1844-ig Szeged város polgármestere. 1836-ban ő is aláírja az Algyői uradalommal kötött szerződést. 1833- ban ő is fogadja Széchenyi Istvánt Szegeden. Szerb nemzetiségű. Szeged-Belvárosi Kaszinói elnökségéről 1834-ben lemond. 1846-ban mezőgazdasági reformtervet terjesztett elő. Kétszer nősült. Első felseége Csamangó Anna, aki azonban úgy látszik gyorsan elhalt és így került sor második házasságkötésére Herberg Alojziával, akitől Mária és Anna gyermekei származtak. 27, 268. Pfann József (Szeged, 1807.—Szeged, 1890. febr. 7.) iskoláit Szegeden végezte, ezt köve219
