Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
O
0 Ocskay Kornél (Szeged, 1885. dec. 9.—Budapest, 1963. aug. 3) atyja Mihály, anyja Pein- kai Anna. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1895-től 1904-ig, és ez év júniusában itt is tett érettségi vizsgálatot, majd a budapesti tudományegyetemre iratkozott be, ahol jogot hallgatott. Ezt követően a Zeneművészeti Főiskolán operaénekessé képezte ki magát. 1914-től mint kitűnő hangú énekes szerepelt Szegeden, 1919-ben a szegedi 3 tagú színésztanácsnak tagja volt. 1929-ben az Országos Társadalombiztosító Intézet titkára lett Szegeden. Barátja volt Juhász Gyulának, Bartók Bélának és Balázs Bélának. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 1925-ben vendéglős volt, de tönkrement és Budapestre költözött. 1926-ban Szegedre tért vissza. 1927- ben a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán jogi doktorátust szerzett. 1931-től 1941-ig a Munkás Biztosító Pénztárnál, majd utódjánál az Országos Társadalombiztosító Intézet kér. pénztáránál dolgozott. 1942-ben itt felügyelő. Kétszer nősült, az első feleségétől elvált. Második házasságát Hilbert Janka Ilona Franciskával kötötte Szegeden 1915. máj. 27-én. E felesége is énekesnő volt. Egy fia volt, talán László. 280. Oexel Alajos (Kiszombor, 1781. febr. 8.—Kiszombor, 1832. aug. 15.) atyja János Jakab, anyja Návay Johanna, Iskoláit talán a szülői háznál kezdte és Szegeden a piaristáknál folytatta. Német származású család, nemesi származású „Friedberg” nemesi előnévvel. 1825-ben Torontál megye táblabírája volt. Még ugyanezen esztendőben csongrád megyei bírói assessor. A Szegeden lakó és kiszombori letelepedésű család alapítója. Czímer a nevét tévesen említi Mihályként és hogy János lett volna a fia. A Ludovika Akadémia alapítására 1000 forintos alapítványt tett. Felesége Bene Ágnes volt, akitől Mihály, Ágoston és József gyermekei származtak. 12. Oexel Mihály 1. Rónay Mihály. 12. Okrutzky Antal (Eperjes, 1824. máj. 22.—?) atyja valószínűleg Károly és ez esetben anyja Marsovszky Zsuzsanna volt. Iskoláit feltehetően szülőhelyén végezte és azok befejezése után Sáros megye tb. aljegyzője lett. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. Később atyja is Szegeden élt, lehet, hogy testvére hívta ide. De az sem kizárt, hogy Czímer második testvérével Coriolanussal téveszti össze. Okrutzky Aurél 1. Abafy Aurél. 91. Oltványi Pál (Szeged, 1823. aug. 1.—Szeged, 1909. jan. 15.) atyja Ferenc Szeged város polgára volt, földbérlő, anyja Puskás Apollónia. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piarista gimnáziumban, majd teológiát tanult a bécsi Pazmaneumban. 1846-ban szentelték pappá. Ezt követően Újbesenyőn káplán lett. Onnan Kistelekre került adminisztrátornak, majd a csanád megyei püspöki hivatalba irodaigazgatónak. 1848-ban plébános jelölt. 1849- ben szentszéki jegyző. 1854-ben földeáki plébános. A Szegedi Általános Takarékpénztárnak elnöke. Pápai kamarás. 1873. szept. 6-án óföldeáki plébános. Helytörténész, író. A Szegedi-Belvárosi Kaszinó új épületének egyik alapítója, részvényese volt. Tanítóképző Igazgatási Tanácsának tagja, prépost. 1896-ban tartja aranymiséjét és 1900-ban vonul nyugalomba. 1880 óta szegedi lakos, utóbb Szegfű u. 6. sz. alatt. 000. Oracsek Imre (Szeged, 1805.—Szeged, 1864 ápr. 26.) atyja Fülöp sótiszt, Oratseknek is írták, anyja Kolb Terézia. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte. 1829. aug. 16-án a Belvárosi Népiskola 1. osztályú tanítója. 1834-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1839-ben a Pa- lánki Nemzeti Iskola I. osztályának tanítója 35 éven át. Szakíró. 1846-ban a Nemzeti Polgári Iskola tanítója, majd a Szegedi Reáliskola tanítója. Végül a Főiskolai Iparosztály tanítója. Valószínűleg Szegeden kötött házasságot Schaeffer Katalinnal (1828 ?), amely házasságból Imre és még egy fia született, valamint Kornélia Emília Mária leánya. 26. Oravecz Győző (Kátlóc, 1871.—?) Pozsony megyei születésű volt. 1896-ban a József Műegyetemen mérnöki diplomát szerzett 1911-ben az Államépítészeti Hivatal mérnöke Zala megyében 1914-ben, főmérnöke Nagyküküllőn. Királyi mérnök Zalaegerszegen. 1929-ben Szegeden a belvárosi Kaszinó tagja, majd választmányi tagja. Ugyanezen évben a Szegedi Államépítészeti Hivatal főnöke, A kőműves, 205