Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
O
ORMÓDI OSZTROVSZKY kőfaragó és ácsmester képzettség megvizsgálására nevezett bizottságnak szegedi elnöke. 1931-ben műszaki főtanácsos. 1932-ben nyugállományba megy. 272, 280. Ormódi Béla (Miskolc, 1831.—Szeged ?, 1917.) 1881-ig Bergernek hívták. Kereskedelmi szakmát tanult. 1851-től tartózkodott Szegeden. A szőlőtelepítés idején Királyhalmára szerződtette Zauner Richardot, aki nagy kapitalista vállalkozó volt ez időben. 1895-ben Horgos-Királyhalom, Ötömösi, Pusztamérges parcellázója. Bankár Szegeden. 1911-ben ház- tulajdonos és földbirtokos, Szegeden Klauzál tér 5. sz. alatti lakos. Finom modorú, nobilis egyéniség, Rózsa Bélának öccse. A Szeged- Belvárosi Kaszinónak talán egyik korai tagja volt. Horgosi birtokából, amelyik 2483 holdat tett ki, 823 holdat parcellázott az Osztrák- Földhitel Intézet finanszírozása mellett. A nőegyleti összejövetelek egyik rendszeres látogatója. Szegedi Köztörvényhatósági Bizottság tagja. A Magyar Szőlőtelepítési Rt.-nak igazgató elnöke Szegeden. A Szegedi Kenderfonógyár Rt. felügyelőbizottsági tagja. Agglegény volt. Ormos Zsigmond (Temesvár, 1876. febr. 12.—?) atyja Zsigmond, Temes megyei alispán és kir. tanácsos, anyja Kirfak Ida. Iskoláit valószínűleg Temesvárott végezte, majd pedig erdőmérnöki főiskolára ment és Selmecbányán 1897-ben erdőmérnöki diplomát szerzett. 1911- ben vadászerdői (Temesvár) erdőőri szakiskolai beosztott erdőmérnök. 1914-ben ortovai erdőhivatali kezelő erdőmérnök Herkulesfürdőn. Magyarország javára optálva átjött és nyert elhelyezést Szegeden. 1925-ben Korona u. 20. sz. alatti lakos volt. A Szegedi Erdőhivatalnak tanácsosa és 1929-ben belépett a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagjai sorába. 1927-ben Kecskeméti Magyar Kir. Erdőigazgatósági erdőtanácsos Szeged, Csongrád megye, Hódmezővásárhely és Szeged területére kiterjedőleg. 1931- ben magyar kir. főerdőtanácsos és magyar kir. gazdasági főtanácsos, erdőfelügyelő. Selmecbányán 1900. okt. 2-án kötött házasságot Fekete Emíliával, aki nagyajtai nemes volt. E házasságból Irén és Zsigmond gyermekei származtak. 280. Osztrovszky Dezső József Imre (Szeged, 1848. febr. 10.—Pest, 1869. ápr. 24.) atyja József országgyűlési képviselő, anyja Palásty Leopoldina. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál, itt is tett érettségit. Majd a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be joghallgatónak. Már fiatal korában szerepelt a Szeged-Belvárosi Kaszinó Ifjúsági Körében, ahol zongoraszámmal lépett fel a kaszinó hangversenyén. Gimnáziumban jó vizsgaeredménynyel díjat nyert. 1867. dec. 5-én üdvözlő verset írt a Szegedi Ifjúsági Kör tagjaihoz. 1868. szept. 6-án Somogyi Antal nyílt levelet intézett hozzá. Másodéves joghallgató korában halt el és Szegeden a Deszkás temetőbe helyezték örök nyugalomra. 1870-ben sírjánál nyilvánosan megemlékeztek róla és Nagy Sándor a Szegedi Híradóban méltatta. 117, 120. Osztrovszky Franciska (Szeged, 1820. dec. 21.—Szeged, 1869. jan. 26.) atyja József kórházgondnok, anyja Hohenegger Erzsébet Terézia. Iskoláit Szegeden végezte 1830—1838-ig. A Szegedi Kisdedóvó alelnöknője volt. A Szegedi Nőegylet elnöke. Szegeden 1844. febr. 12-én kötött házasságot Hadai Ferenccel (Haydt orvostudorral), amely házasságból Etelka Kornélia és Ferenc gyermekei származtak. 255/207. Osztrovszky József (Szeged, 1818. jan. 12.— Budapest, 1899. ápr. 24.) atyja József, eredetileg mészáros volt, majd pedig a Szegedi Közkórház felügyelője. Anyja Hohenegger Erzsébet Terézia. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a szegedi piarista gimnáziumban. Majd Pozsonyban jogot hallgatott. Abszolutóriumának elérése után joggyakorlatra ment és Somogyi Antal jurátusa lett. 1848-ban a Szeged- Belvárosi Első Nemzetőr század századosa. Ugyanezen évben a honvédtoborzás egyik vezetője. 1848. május 15-én városi tanácsnokká, majd polgármesterré választják. Országgyűlési képviselő. 1849. jún. 26-án vármegyei főtörvényszéki bíró. 1848. okt. 4-én üdvözli Kossuthot Szegeden. 1849. júl. 30-án Aradra, majd Világosra megy és ott orosz fogságba esik. 1849-ben a Neugebáudébe kerül, hadbíróság elé állítják, halálos ítéletet hoznak, amelyet azonban várfogságra változtatnak át, amit Josephstadtban tölt le. Szabadulva visszatér Szegedre és 1859-ben társulva Okrutzky Auréllal, annak neve alatt ügyvédi gyakorlatot folytat. 1860-ban a városi választmány tagja. 1859-ben kaszinóelnök. 1855-ben szabadul a fogságból az ügyvédi gyakorlat folytatásától eltiltják. Triesztbe megy és ott biztosítási főügynök lesz, majd 1856-ban Pestre költözik és ott helyezkedik el rövid ideig. Majd visszatér Szegedre. 1866-ban polgárnagy, majd átmenetileg Csongrád megyei főjegyző. 1861-ben ügyvéd Szegeden. Amikor a kaszinó 1865-ben a Fekete-házba költözik, ő is jelen van. 1859-ben zeneművelő kaszinó bizottság elnöke, Szegedi Híradó munkatársa. 1866-ban felszólalt az árvaház létesítése érdekében, javasolja Deák Ferenc üdvözlését, rendezi Klauzál Gábor temetését és búcsúztatja. 1867. jún. 8-án a kaszinóban élteti a királyi párt. Alapítója a Szegedi Szabadelvű Körnek Szegeden és annak ünnepi szónoka. Szegedi tartózkodásukkor üdvözli Kossuthot, Klauzált, Klapkát, Horváth Mihályt. 1869 márciusában kinevezik a Hétszemélyes Tábla bírájává és ekkor 206
