Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
L
LITTOMERITZKY LOVÁSZY tartott. Ugyanez történt 1861-ben. Világos után kény- szerbesorozás alá esett és a gróf Nungent gyalogezredbe osztották be, ahol 22 hónapot szolgált le. 1854 körül kötött házasságot Halász Idával, akitől Elemér és Tihamér gyermekei származtak. A Kerepesi temetőbe temették. Költőként és íróként is működött. 92, 123. Littomeritzky János (Szeged, 1887. ápr. 5.—?) atyja János, anyja Szám Alojzia volt. Nem ismeretes, hogy iskoláit hol végezte. Gimnáziumot végzett és egyetemre iratkozott be, ahol filozófiát hallgatott és középiskolai tanári képesítést, majd filozófiai doktorátust szerzett. 1910-től a szegedi áll. Főreáliskola tanára. 1927-ben a szegedi állami Baross Gábor Reáliskola tanára. 1930-ban a Szeged Felsővárosi Feketeföldek 137. sz. alatti lakos. 1942-ben Szeged Aradi u. 5. sz. alatt lakik. 1944—1945- ig a Baross gimnáziumi állásának megtartása mellett a szegedi piarista gimnáziumban is ta- nárkodik. 1945-ben szabadságra megy, beteg. 1948-ban nyugalomba vonul. Szegeden kötött házasságot 1921. május 19-én Kanyó Mária Elvica Robertinával, kitől János fia született. 279. Lóbmayer István (?, 1835.—Szeged, 1919. márc. 21.) atyja István törvényszéki elnök Újvidéken, anyja Martinovics Mária. Iskolái elvégzése után egyetemre megy, jogot végez, majd joggyakorlatra megy és az igazságügyi pályát választja hivatásául. A bíróságok és ügyészségek megalakulása után, 1873-ban Pécsett kir. ügyész. 1897-ben azonban már szegedi lakos, ekkor színházi páholybérlő. 1899—1900-ig szegedi kir. ügyész. 1900— 1916-ig Szeged város törvényhatósági bizottsági tagja. Szeged Belvárosi Kaszinó tagja, majd választmányi tagja. 1904-ben szegedi kir. főügyész. 1919-ben mint főügyész van nyugállományban. Ez időben társaságában csak mint „Pista bácsi” szerepel. 1905-ben feleségül veszi Kerék Annát, azelőtt férjezett Bölcsföldi Józsefnét. 191. Lollits Demeter (?—?) Czímer említéséből tudjuk, hogy 1859-ben, amikor a Szeged Belvárosi Kaszinó újra alakult, annak tagja lett. Személyét Czímer sem tudta azonosítani. 90. Lonovics József (1824—1902.) iskoláit talán Miskolcon végezte és esetleg egyetemet is végzett. Krivinai nemes. József egri kanonoknak unokaöccse. Ez utóbbi 1863-ban a Krassó megyei Krivina községre királyi adományt nyer, nemességgel és előnév használattal, amely nemesség és előnév használat testvérének gyermekeire is kiterjedt. 1879. júl. 5-én Csanád megyei földbirtokos és földesúr, Csanád megye főispánja, Tisza Kálmán kinevezettje és az maradt 1901-ig. Kezdeményezője a Makói Gazdasági Egyesület alapításának. 1883-ban Szegedi királynapokon Csanád megye küldöttségét vezeti a király elé. 1867-ben Csanád megye első alispánjelöltje, de nem kapja meg a szükséges többséget. 1852. ápr. 21-én feleségül veszi Hollósy Kornélia színésznőt, akitől Gyula és Ferenc gyermekei származnak. 128, 205. Lonovics Józsefné 1. Hollósy Kornélia 128, 205. Lovady Forget Henrik 1. Fourget Henrik 70. Lovassy Ferenc (Nagy-Szalonta, 1814.—Derecske ? 1887. ?) Lovasi előnevű nemesi családból. László unoka- testvére. Szalontai lakos. Iskolái elvégzése után a pesti egyetemen jogot végzett. 1830—1836-os pozsonyi ország- gyűlésen résztvett. Szalontai földesúr. 1834-ben Pozsonyban kaszinói alapítótag, jurátus. Az országgyűlési Ifjak Kaszinójának tagja. Sedelnitzky parancsára 1836. május 24-én elfogják és 1836. május 27-én Léderer báró jelenti az elfogatását. 1836-ban Pozsonyban Jurátus Kört alapít és annak tagja. 1836-ban politikai perben 3 évi várfogságra ítélik. Választott ügyvédje Perger János volt, de nem szerepelhetett, mert olyan esküt követeltek tőle, amelyet letenni nem volt hajlandó. Nagyváradon (1848. júl. 20.) 1837. febr. 22-én az ítéletet a fogságban letöltött idővel kitöltöttnek vették. Talán azonos Bóna Gábor által említettel, ki ez esetben későbbi életvitelét is közli. (Nemzetőr százados honvéd százados, 1865-ben orsz. gyűl. képviselő, nagyszalontai földbirtokos, ki itt halt meg.) Szalontán temették. Mihály földbirtokos és Illési leány fia, anyja keresztneve nem ismeretes. 41. Lovasy László (Nagyszalonta, 1815.—Nagyszalonta, 1892. június 6.) atyja István, Bihar megyei táblabíró, és számvevő, tulajdonképp Szakáll, lovasi előnévvel, anyja Illési örzse. Iskoláit Debrecenben végezte. Jogot ugyanott hallgatott, majd pedig Késmárkon és Nagyváradon folytatta. Az 1830—1836-os pozsonyi országgyűlés egyik ifjúsági vezére, jurátus. A Pozsonyi Társalgási Egyesület alapító elnöke. 1836-ban Pesten van és Wesselényi Miklóst üdvözli. 1836. május 2-án Szalontán letartóztatják, majd 10 évi várfogságra ítélik Spielbergben letöltendőén. 1840. ápr. 29-én amnesztiával szabadult. Elméje a fogságban elborul. Erdőgyorokon él és a kormánytól kegydíjat húz. 40, 41. Lovászy József (Szeged, 1798.—Szeged, 1868. márc. 16.) atyja Mihály városi polgár, anyja nevét nem ismerjük. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a kegyesrendiek iskolájában 1809—1817-ig, majd Szeged város tisztviselője lesz. 1833 januárjában városi kiadó. Ugyanezen évben a Szeged Belvárosi Kaszinó tagja. 1842 februárjában még ugyanazon munkahelyen dolgozik. 1848. máius 14-én ismét jelölik a kiadói állásra, de a választáson nem kap többséget. Ugyanezen év októberbe védelmi célból sürgeti a szegedi vár kiürítését. Lehetséges, hogy ez időben már várnagy. 1848. május 14-én városi képviselő a közgyűlésen. Városi esküdt. 1854-ben várőrmester. 1868-ban nyugalmazott várnagy. Kétszer nősült. Szegeden 1833. jan. 8-án Vastagh Annát vette feleségül, majd elözvegyülése után 1842. febr. 3-án Brandstätter Antónia lett a második felesége. Házasságaiból születtek-e gyermekei, nem ismeretes. Hetven évesen halt meg. 26. 178
