Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

L

LÖTE LUDVIG Löte József (Maroscsúcs, 1859. márc. 19.—- Bp., 1938. júl. 13.) illyefalvi nemes. Szülei nevét nem ismerjük. Iskolái elvégzése után a Kolozs­vári Tudományegyetemen tanul tovább, annak orvosi fakultásán 1874—1879-ig és 1879-ben orvos doktori diplomát szerez. 1883—1890-ig a bp.-i Tudományegyetem tanársegéde az általános kór és gyógyszertan tanszéken. 1887- ben magántanárrá habilitálják. 1890—1920-ig egyetemi nyilvános rendkívüli tanár és 1893- ban nyilvános rendes tanár Kolozsvárott. Itt maradt ebben az állásban egészen 1919-ig, amikor a románoknál a hűségeskü megtaga­dása miatt Magyarországra került, az ország javára optált és az egyetemnek Szegedre történt elhelyezése után, 1921—1927-ig szegedi egye­temi tanár. Egyike volt azoknak, aki annak ér­dekében fáradozott, hogy a Ferenc József Tudományegyetemet Szegedre helyezzék el. Annak dékánja volt, prodékánja, rektora, prorektora. 1927-ben került nyugdíjba. Szá­mos tudományos társaságnak tagja volt, szak­író. Felesége Bodó Ilona. A házasságából Éva és László gyermekei származtak. 279. Lövész Antal atyját Löwingernek hívták. Feltehetően ő maga is, 1899-ig Löwinger nevet viselte, amikor is névváltoztatást kért. Isko­láit feltehetően Szegeden végezte. 1876. júl­16-tól a Szeged Csongrádi Takarékpénztár gyakornoka, majd számtisztje, ellenőre, segéd­könyvelője, könyvelője, végül pénztárnoka. 1879-ben részt vett az árvíz elleni védelemben. Szeged Csongrádi Takarékpénztár Váltó osz­tályának főnöke volt legutóbb. 1895—1907-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd pénz­tárosa, a Szegedi Csónakázó Egylet tagja, a Szegedi Kereskedő Ifjak Társulatának elnöke. Szeged törvényhatósági bizottságának tagja. Az ún. Lövész-házak tuljadonosa a Berzsenyi utcában. 1911-ben Szatymazi Ártérzi Fürdő Rt. felügyelőbizottsági tagja, a Magyarországi Testedző Egyesületek Szövetségének alelnöke, a Szegedi Termény és Áruforgalmi Rt. igaz­gatósági tagja. A Szegedi Kereskedők Kenyér­gyára Rt. igazgatósági elnöke. A DMKE El­nöki Tanácsának tagja. Takarékpénztári cég­jegyző. 1911-ben Szeged, Tisza Lajos krt. 14. sz. alatt lakott. Minden ifjúsági mozgalomnak és a sportnak lelkes híve és pártolója volt. Szegeden 1915-ben nősült. Nem ismeretes, hogy voltak-e gyermekei. 191 195,269,271. Lövészy György (?, 1825.—Budapest, 1895. dec. 28.) iskoláit és valószínűleg az egyetemet Budapesten végezte. Később ügyvédi vizsgát tett. Eredetileg 1848-ban a Vallás- és Közok­tatásügyi Minisztériumnak segédhivatalnoka volt. Később azonban átment a bírói pályára. 1859. júl. 7-án kinevezik a szegedi bir. jegy­zőnek. Szegeden Búzapiacon volt lakása, a Kátay-ház bérlője. A Szegedi-Belvárosi Ka­szinónak tagja. 1870. után Pestre költözik és ügyvédként dolgozik, jóhírű irodát fejlesztett ki. Neves klientúrára tett szert. Több ismertté vált ügyvéd és neves bíró nála töltötte gya­korlati idejét. Szakíró. 90. Lővey Klára 1. Leövey Klára. 60. Löw Lipót (Csernahoda, 1811. máj. 22.— Szeged, 1875. okt. 13.) Atyja Mózes, anyja Mayer Borbála volt. Iskoláit Kismartonban végezte, majd talmud tanulmányokat folyta­tott Trebitsben, Kolinban és Lipcsében. 1835- ben nyer rabbiképesítést. Rosnitzban tanító lesz, majd nevelő Pesten, 1837-ben Pozsony­ban és 1839—1840-ben. Itt az egyetemen pedagógiát hallgat. 1840. júl. 18-án főelemi- iskolai tanítói oklevelet kap. 1841—1846-ig Nagykanizsán rabbihelyettes, majd rabbi. 1846-tól Pápán működik mint rabbi. 1849-ben a Neugebäude foglya. 1850-ben Szegedre ke­rül főrabbiként. 1851-ben elhárítja a szent­beszédeinek cenzúrázását. Ennek következté­ben Szegeden internálják. Ő volt az első, tudo­mányosan képzett magyarországi rabbi és első, aki a szószéken magyarul beszélt. Ered­ményesen harcol az emancipációért. A zsidó­ság egyik szervezőjének előharcosa. Magyar- országon a szabadságharcban tábori lelkész. Folyóirat szerkesztő és számos tudományos mű szerzője. Szeged Csongrádi Takarékpénz­tár választmányi tagja. Halála után főbb mun­káit 5 kötetben adják közre 1889—1900-ig. 1863-ban a Bonyhády által diktált hitközségi szervezetet újjal cseréli fel. 1865. szept. 24-én megünnepli lelkészi 25. éves jubileumát. Ekkor kerül sor a Löw könyvtár alapítására. 1867. okt. 13-án meghívják a Berlini Hittudományi Iskola igazgatójának. A Szeged-Belvárosi Ka­szinónak választmányi tagja. A Szabadelvű Kör választmányi tagja. A Szegedi Történelmi Társulat alapításán fáradozik. Szeged város közgyűlésének tagja. 1912—41 években utca viselte nevét. Kétszer kötött házasságot. Első neje Schwab Leontin volt, akivel Pesten 1842. jún. 26-án kelt egybe. Másodszor Réd- lich Babettet vette nőül, 1853. ápr. 17-én Ó-Kanizsán. Házasságából Immánuel és Re­bekka továbbá Tóbiás, Sámiel, Tivadar, Vil­mos gyermekei születtek. 110, 145, 149, 180, 180, 180. Löwinger Antal 1. Lövész Antal. 269. Ludvigh család feltehetően a Szepességben otthonos volt családnak a Délvidékre szár­mazott ága, amely nevét hol Ludvighnak, hol Ludwigh-nak írta. 260/335. Ludvig János (Algyő, 1862.—Szeged ?, 1907. ?) atyja az algyői uradalom inspektora volt és annak ellenére, hogy módjában állt gyermekeit taníttatni, hogy ne legyenek kény­telenek németül megtanulni, nem taníttatta gyermekeit. így Ludvig János sem végzett 179

Next

/
Thumbnails
Contents