Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
L
L4sz LAUCSIK kaszinó tagja és számtartója. Pékmester. A szegedi „Weissbäcker” céh atyamestere. (Ober- Vorsteher) Később az újjáalakult Társalko- dási Egylet (kaszinó) udvarnoka, háznagya (1834). Házasságot köt (1803?) Rozner Annával, mely házasságból Terézia (xl804), Pál, Franciska és (László) Flórián gyermekei származtak. 19, 27, 247/10, 268, 269. Lász Flórián 1. László Flórián alatt. 116. László Flórián (Szeged, 1820. ?—Szeged, 1888. ?) 1861-ig Lász volt a családi neve. Atyja Flórián pékmester, anyja Rozner Anna. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte, majd ipart tanult atyja műhelyében. Inas és segéd éveinek letöltése után bizonyára vándorlegény lett. 1861-ben Szegeden pékmester. 1848-ban beállt honvédnek és hamarosan főhadnaggyá lépett elő. Korda János nemzetőr alezredes segéde volt. Családi nevét 1861-ben „László”- ra változtatta. Egyéb személyi adatai még nem feltártak. 116. László Gyula (Szeged, 1847. nov. 12.—Szeged, 1908. dec. 15.) 1861-ig Lász volt a családi neve. Atyja Lász, majd László Pál szegedi polgár, anyja Lovászi Mária. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. (?) Majd a pesti tudományegyetem jog- és állam- tudományi karán kérte felvételét és az előírt szemeszterek lehallgatása után abszolutóriumot nyert. Ezt követően joggyakorlatra megy és 1871. szept. 25-én Pesten ügyvédi vizsgát tesz. Oklevelét Szegeden hirdetteti ki 1872. február 16-án és ezt követően Szeged-Felső- városon nyit ügyvédi irodát. Szegedre Pestről jött, ahol eredetileg ugyancsak ügyvédként működött rövid ideig. Közben katonai szolgálatot teljesített és szabadságolt hadnagy volt. Amikor 1875-ben megalakítják az ügyvédi kamarákat, a szegediben kéri felvételét az ügyvédi lajstromba. De még ugyanezen évben Szeged város szolgálatába lép és erre tekintettel ügyvédi gyakorlatának folytatásáról lemond. Közigazgatási pályáját aljegyzőként kezdi. Részt vesz Szeged város rekonstrukciós munkálataiban és ennek honorálása volt a királyi elismerés. Előrehalad a pályáján és 1898- ban polgármesterhelyettes. Színügyi bizottság tagja, majd elnöke. Színházi páholybérlő. 1900-ban városi kiküldetésben Jászapátin jár. Az Alsóvárosi Társalkodó Egylet elnöke. Miniszteri, illetve királyi tanácsos. 1902-ben nyugalomba vonul a városnál és ismét kéri felvételét a Szegedi Ügyvédi Kamaránál az ügyvédi lajstromba Szeged székhellyel. Földvári u. 1. sz. a. tart ügyvédi irodát. Köztörvényhatósági bizottsági tag. Hatvankét éves korában halt meg. Feltehetően Szegeden és 1871 körül kötött házasságot Terhes Emíliával, kitől Gizella Anna Mária (x!872), Gyula János Géza és Julianna Mária Kornélia gyermekei származtak. 190. László János (Szeged, 1890. júl. 22.—Szeged, 1968. márc. 4.) szülei nevét nem ismerjük. Iskolái elvégzése után, — a gimnázium első négy osztályát a szegedi piarista gimnáziumban járta — egyházi pályára ment. 1913. jún. 29-én pappá szentelték. Lovrinban, majd Kevevárán cooperátor. 1914-ben Szeged-Alsóközpontra kerül és 1917-ben Szeged-Rókuson lelkészke- dik. 1929-ben plébános Szeged-Felsőközpon- ton, majd újszegedi plébános, püspöki tanácsos. Aranymisés pap. Hetvennyolc éves korában halt meg. 278. Latabár Endre (Kiskunhalas, 1812. nov. 15.—Miskolc, 1873. júl. 6.) nemesi családból származott. Atyja János városi tanácsnok volt. Anyja Thúróczy Kristina. Középiskoláit a debreceni evangélikus-református kollégiumban végezte, majd jogot hallgatott. De azt a III. évfolyam után abbahagyta és színipályára lépett. Kilényi társulatában Debrecenben lépett színpadra. 1833—1838-ig Kassán másod-tenorista volt. 1839-től 1842-ig Kilényi- nél van Kolozsvárott. 1842-ben színigazgató Kaposváron. 1843-ban országjáráson van, 1854-ben Szeged-Rókuson a „Hétpacsirta” vendéglő kerti színházában lép fel társulatával. Latabár kiszélesítette a színkör nézőterét. Nagy sikerrel és anyagi eredményekkel szerepel a magyar társulata. 1864-ben Latabár nyerte el az előadások játszásának jogát, de gyengén szerepelt és a közönség elvesztette érdeklődését. Házasságot kötött 1841. jan. 11-én szentmiklósi Török Máriával, kitől Kálmán, Endre és Dezső fiai származtak. 78—9, 118—19. Lator Gábor (Visk ? 1822?—?) nemesi családból származott, amely 1699. május 14-én kapott nemesi levelet. 1857-ben Nagyszöllősön született a fia. Ugocsa megye másodalispánja volt. 1866-ban országgyűlési képviselő és kiküldött Klauzál Gábor temetésén Szegeden. 1865— 1867-ben az országgyűlés tagja. Házasságot kötött Szent-Pály Jozefával, mely házasságából Géza fia született. Iskoláit talán Máramarosszigeten végezte és esetleg jogot is hallgatott. Lehetséges, hogy a máramarosszigeti lyceumi tanár és viski ügyvéd Lator Bálint a testvére volt. 135. Laucsik Máté (Szenográd, 1830. aug. 20.— Érsekújvár, 1903. szept. 20. atyja uradalmi altiszt, anyja Krizsán Dorottya volt. Középiskolái elvégzése után Bécsben végzett jogot az egyetemen, majd joggyakorlatra ment és Bécsben volt patvarista. A betyárvilág fölszámolása során a kiküldött bíróság mellett teljesített szolgálatot Somogy megyében. Majd Székesfehérváron ügyvédi gyakorlatot folytat. Utóbb Fejér megye központi főszolgabírója. 1869-ben kerül Szegedre mint fővizsgálóbíró, ill nyomozó napidíjnok, gróf Ráday Gedeon mellé a betyárvilág fölszámolására. A Szeged- Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 1873-ig marad Szegeden. Működése — bár eredmé171
