Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
L
LAUSEVITS LÁZÁR nyes, de annyira kíméletlen volt, hogy utóbb elvi álláspont született: sem bírói, sem ügyészi állásra nem nevezhető ki. Nem tudjuk, hogy nős volt-e és voltak-e gyermekei. 1875-től 1884-ig közjegyző Érsekújváron. 149, 237. Lausevits Péter (Szeged, 1818.—?) néha Lausovits-nak is írta. Szegeden végezte iskoláit, a középiskoláit 1827-től 1835-ig a szegedi kegyesrendi gimnáziumban. Utána a pesti tudományegyetemen hallgatott jogot és az abszolutórium elnyerése után joggyakorlatra menve, annak végeztével 1841-ben ügyvédi vizsgát tett, június 21-én. Ezt követően szegedi polgárnak veszik be és Szegeden engedélyezik az ügyvédi gyakorlat folytatását. Amikor 1848-ban Szegeden a II. határőrezred megszökött, annak távozásához kocsikat ő biztosított. Ő maga is elmenekült ekkor Szegedről, de visszatérve folyamodott az ügyvédi gyakorlat folytathatásáért. E célból 1849-ben igazolást kért a tanácstól a forradalom alatti megfelelő magatartásáról, amit meg is kapott és 1852-től kezdve Szegeden gyakorló ügyvéd. Atyja Gábor kereskedő volt. 47. Lázár Béla (Szeged, 1854.—Szeged, 1908. máj. 16.) atyja János városi mérnök, útbiztos. Anyja Farkas Róza. Iskoláit Szegeden végezte. Elemibe 1860-tól 1864-ig járt. A gimnáziumot a szegedi kegyesrendieknél végezte 1864— 1872-ig. Nem tudjuk látogatott-e felsőbb iskolát vagy egyetemet. 1884-től Szeged város segédkönyvtárnoka volt. 1894-től 1899-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó gazdája. 1892-től 1908- ig a kaszinó tagja. 1889-től 1891-ig könyvtárosa 1891—1907-ig titkára, közben 1899—1900- ig a háznagya. Számos kaszinói rendezvényejt jelenik meg a kaszinó képviseletében. A Szeged Somogyi Könyvtárnak könyvadományt ad. Házasságot kötött Ernszt Anasztáziával, akitől nyolc gyermeke származott. Ötvennégy éves korában öngyilkos lett, vonat elé vetette magát. 183, 191, 194, 195, 197, 212, 264, 268, 269, 269, 270, 271, 271, 271, 294. Lázár Ferenc (Szeged, 1899. nov. 8.—Szeged, 1952. szept. 28.) atyja Szilárd, vállalkozó, anyja Juhász Mária. Iskoláit Szegeden végezte. Az elemit 1907-től 1911-ig, majd középiskolát a kegyesrendiek gimnáziumában 1911—1918- ig. Érettségit haditanfolyam után, 1918. ápr. 30-án tett Szegeden, majd beiratkozott a Ée- renc József tudományegyetem jogi karára és az előírt szemeszterek elvégzése után 1923-ban jogi doktorátust szerzett. Ezt követően jog- gyakorlatra ment és a bíróságnál helyezkedett el. 1929-ben a Szegedi kir. ítélőtáblán berendelt jegyző. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Járásbíró. Párbaja volt báró Tunkl Tamás főispáni titkárral. 1936. ápr. elsején Dr. Pettykó János egyetemi főtanácsos ellen becsületsértési pert tett folyamatba. 1942-ben Szeged Népkert-sor 5. sz. alatt lakott. Szegeden kötött házasságot Vattai Margittal, amely házasságból két fiú származott Zsolt Elemér és Ferenc. 278. Lázár György János Lajos (Szeged, 1851. ápr. 17.—Szeged, 1915. jan .30.) atyja János mérnök, anyja Farkas Rozália. Iskoláit Szegeden végezte, középiskoláit a kegyesrendiek gimnáziumában 1861—1869-ig. Majd a budapesti egyetem jogi karának hallgatója lett és itteni tanulmányainak befejeztével, 1876. dec. 9-én doktori oklevelet nyert. Ügyvédjelölnek megy és a gyakorlati idő letöltése után, 1876. május 24-én Budapesten ügyvédi oklevelet kap. 1876. okt. 29-én a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kéri az ügyvédek lajstromára való felvételét Szeged székhellyel. 1883-ban városi tiszti főügyész. 1884-ben a Szegedi Ügyvédi Kamara titkára. 1891-ben polgármester-helyettes, tanácsnok 1892-ben a megalakuló Dugonics Társaság elnöke. Ekkor szegedi Élésház u. 4L sz. alatti lakos. 1898-ban budapesti ügyvéd, országgyűlési képviselő, az I. kerületben Szegeden. Székeskörű közéleti szereplése volt. Szakíró. Számos egyesület tagja és tisztségviselője. 1896-ban kir. tanácsos. 1904. márc. 19- én országgyűlési képviselő. 1904-ben polgár- mester. Publicista. Szegedi lapokban dolgozataival gyakran szerepel. 1909-ben jelent meg könyve az árvízről. Az Országos Takarék- pénztár korábban Szeged—Csongrádi Takarékpénztár Takaréktár utcai bejárati kapu- aljában elhelyezett emléktáblán neve szerepel. Síremléke áll a szegedi Deszkás temetőben. (Dugonics-temető) Már 1869. június 20-án fel- küldik országgyűlési kiskövetnek, jegyzőnek az országgyűlési követ mellé. A Szabadelvű Körtől kapja hozzá az anyagiakat. 1879. dec. 2-án kötött házasságot Új Idával. E házasságból Ida Ilona Mária, György és László gyermekei születtek. 66, 88, 66, 88, 147, 147, 155, 159, 183, 183, 184, 184, 185, 186, 186, 186, 188, 189, 190, 190, 191, 191, 192. 192, 192, 194, 196, 196, 196, 196, 197, 198, 198, 199, 202, 202, 211, 219, 225, 234, 235, 235, 235, 236, 242, 258/297, 261/377, 270, 295. Lázár János (Szeged, 1822.—Szeged, 1893. dec. 24.) iskoláinak valószínűleg Szegeden történt elvégzése után mérnöki tanfolyamot végzett a pesti egyetemen és Szegeden telepedett meg. 1848-ban beáll honvédnak, őrmester lesz, 1849. II. 12-én hadnagy, V. 22-én főhadnagy, VIII. 10-én százados a 33-as zászlóaljban. 1858-ban násznagyként szerepel. 1866- ban segédmérnök útbiztos, de már 1851-ben is mérnökként említik. 1893-ban Szegeden Zárda u. 11. sz. alatt lakik. Háztulajdonos volt és háza az árvíz után is állt. Társaságban „Csosza” becenéven emlegették. Házasságot 172
