Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
L
L Lábady család. Nevük már az 1522-es tized- lajstromban is előfordult. A török hódoltság alatt Csongrád megyében települt nemesi család. Tagjai 1650-ben Sövényházán találhatók, de előbb szegedi lakosok voltak. Előfordulnak később Gyulafalván, Tamásfalván, Tiszaszent- miklóson. A Lábady név Lábody-ként is elő- f ordult és adataink vannak arra, hogy az idők folyamán az eredetileg Pabody névnek Lábody néven való változata volt ismert. Hogy azonos- e a Lábdy családdal, még feltárásra vár. Tagjai közül egyesek a törökök elől a felvidékre menekültek Hont megyébe és települtek vissza a hódoltság megszűnése után. 6. Lábdy Antal (Szeged, 1837. jan. 6.—Szeged, 1912. okt. 31.) iskoláit feltehetően Szegeden végezte. 1848-ban a Szeged alsóvárosi I. gyalog nemzetőr század hadnagya volt. 1860-ban belépett az újonnan alakult Szeged-Belvárosi Kaszinóba. Szentmihályteleken gabona- és paprikamalma volt. Háztulajdonos. 1879. szept. 14-én lisztkereskedőként szerepel. Az Alsóvároson tulajdonát képező háza az árvíz után is állt. 1895-től 1899-ig a Szegedi Jótékonysági Egylet elnöke. Vezetője volt a Szegedi Takarék és Hitelszövetkezet Rt-nak, a Szegedi Háztulajdonosok Egyesületének. Szeged város Törvényhatósági Bizottságának tagja. Egy időben szalámigyáros. A későbben alakult „Lábdy Antal és Fia” cég tagja. Elnöke volt a Szegedi Polgári Dalárdának. Nagyiparosként élt Szegeden. Valószínűleg Szegeden kötött házasságot 1870 körül Pucher Máriával, akitől Jenő (xl874) és Dezső (xl882) fiai születtek. 1911- ben özvegye Szegeden Csongrádi sgt. 65. sz. alatt lakott és e háznak tulajdonosa volt. 96. Laborfalvy Róza 1. Benke Judit alatt. 123. Landesberg Jenő (Szeged, 1883. okt. 26.— Szeged, 1946. márc. 25.) atjya Mór nagybérlő volt Sövényházán, anyja Éliás Regina. Iskoláit Szegeden, középiskoláit a kegyesrendiek gimnáziumában végezte, majd a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be és féléveit lehallgatva, abszolutóriumot szerzett. Doktorrá avatták. Úgy látszik, hogy joggyakorlatát a bíróság keretében töltötte le. 1908-ban már tulajdonosa a polgári jubileumi keresztnek, amiből következik, hogy már állásban kellett korábban lennie. 1911-től 1914-ig a Szegedi kir. Törvényszék jegyzője. 1920-ban Szt. György u. 10. sz. alatt lakik. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara titkára. 1925. júl. 2-án ügyvédi vizsgát tesz Budapesten és ezt követően a szegedi Ügyvédi Kamaránál kéri az ügyvédi lajstromba való felvételét. Kérelmét azonban a Kamara összeférhetetlenség címén elutasítja, miután a Kereskedelmi Kamaránál állásban van. Kamarai állásában 1914-től 1918-ig fogalmazó, 1919-ig segédtitkár, majd másodtitkár, 1925-től ügyvezető titkár. Származására tekintettel 1944-ben gettózás alá került volna, de ez alól mentesítették. Ebben az időben már nyugállományban volt és Szegeden Oroszlán u. 2., ill. Feketesas u. 22. sz. alatt lakott. Szegeden kötött házasságot 1910. júl. 10-én Grósz Honával, amely házasságból György fia és Judit leánya származott. 278. Lányi Mór (1867—1935) valószínűleg Landesberg volt. Iskoláit feltehetően Aradon végezte és később talán a kolozsvári egyetemre iratkozott be és szerzett ott jogi képesítést. Minden valószínűség szerint azonos azzal, aki Aradon 1882-ben névváltoztatást kért Lányira. Később Szegeden találjuk és tagja volt az Árpád Szabadkőműves Páholynak. író, közleményei már korábban Aradon is megjelentek. 1907. ápr. 30-án Bács-Bodrog megyének regőczi járásában megválasztják ország- gyűlési képviselőnek. A HUNGÁRIA Kendergyár Rt.-nek Verbászon igazgatási elnöke. Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálog Bank Rt. felügyelőbizottsági tagja. A Délvidéki Kereskedelmi Rt. igazgatósági tagja Szabadkán. Szabadkai gyakorló ügyvéd. Országgyűlési képviselő korában részt vett a parlament ún. Polányi-perének vitájában. Házasságban élt, de nem ismerjük egyelőre neje nevét. Johanna és Ernesztina voltak gyermekei. Úgy látszik 1919 után optált Magyarország javára és Pesten telepedett le, ahol folytatta ügyvédi gyakorlatát haláláig. 278. Lász Flórián (?, 1776. ?—Szeged, 1835. ápr. 14.) atyja valószínűleg Miklós volt. Iskoláit bizonyára Szegeden végezte. 1828-ban Szeged város polgára. Az ezidőben alakuló szegedi 170
