Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
K
KUTASS KÜRTHY főnök. 1880-tól 1890-ig aranymisés pap. Mára- marosszigeti másodfőnök. 1894-től 1895-ig nyug. gimnáziumi tanár. 1906—1907-ig a rend séniora, gyémántmisés pap, kormánytanácsos. Szatmári piarista szentszéki ülnök. Mára- marosi házi másodfőnök 1907—1910-ig kegyesrendi aranymisés áldozár Máramarosszi- geten, a Szatmári Püspöki Szentszék ülnöke. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár 1899-ben meg részvényeseként tartja nyilván. Feljegyezték róla, hogy szegedi működése alkalmából az egyik tanítványa Gabara Vince, a későbbi festőművész tollheggyel a befagyott ablaküvegre olyan komikus arcképét vázolta fel, hogy az feltűnést keltett a tanári kar tagjaiban. 78 évesen halt meg. 261/374. Kutass Kálmán (Győr, 1888. nov. 21.—?) iskoláit Budapesten végezte, teológiát Sopronban tanult és bölcseletet Jénában hallgatott. Szüleinek neve ismeretlen. 1911-ben szerzett evangélikus lelkészi oklevelet. Ezt követően Debrecenben, Budapesten, Zalaegerszegen tevékenykedett. 1928. szept. 2-án a szegedi Evangélikus Egyház lelkésze lesz. Ezen állását 1931. augusztus 16-ig tölti be, amikor a Dunántúlra távozik. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. Szegedről távozva, Szombathelyen lesz evangélikus lelkész. Itt községi közigazgatási tanfolyami előadó is. Vasi esperes, a szegedi Dugonics Társaság tagja. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmányi tagja. 1937-ben még szombathelyi lelkészi állást tölt be, szakíró. Dósa Márta volt a felesége, akitől Éva nevű leánygyermeke származott. 278. Kutassi Emília (Szabadka, 1831. nov. 11.—?) 1862-ig „Szűkül”. Atyja Szűkül János, anyja ITorung Katalin. Szorgos nevelésben részesült. Zenére is oktatták, 1861-ben a szegedi templomi zenekar énekese volt évi 210 forint fizetéssel. 1862-ben névváltoztatását kérte „Ku- tassi”-ra. 1864-ben Szegeden Palánk 387. sz. alatt lakott és a Belvárosi templomban karénekesnő. 1888-ban a szegedi községi felsőbb leányiskolának énektanárnője. Házasságot kötött Szegeden 1864. jan. 7-én Okrutzky Corio- lan városi ügyésszel. E házasságból István- János, Anna, Borbála, János, Mária, Adolf gyermekei származtak. 120. Kutassi Ferenc (?—?) atyja Szűkül János, anyja Hornung Katalin. Iskolái elvégzése után a katonai pályát választja és 1849-ben honvéd hadnagyként szerepel. Úgy látszik, hogy ezt követően a közigazgatásban helyezkedett el. Nevét 1862-ben kérte „Kutassi”-ra változtatni, az eredeti „Szukfil” névről. 1867. május 2-án megválasztják az 5. törvényszéki tanácsnoki városi állásra. Amikor megszervezik az új igazságügyi hatóságokat, akkor 1871. december 29-én a szegedi Kir Törvényszék bírájává nevezik ki. 1891-ben még mindig ebben az állásában találjuk. Neve 1893-ban már nem szerepel a nyilvántartásokban. Szegeden kötött házasságot Okrutzky Apollóniával, amely házasságból Etelka, Béla, Aranka, Erzsébet és Ilona gyermekei származtak. 145. Kiirthy Ferenc (?, 1820.—?, 1895?) Tádé és Balázsovits Anna fia. Faykürti és koltai nemes. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte és azt követően a katonai pályára lépett. 1879- ben a csongrádi 45. dandár, 5. feldandár 3. honvéd zászlóalj parancsnoka volt, mint honvéd őrnagy 1881-től Szegeden. 1886-tól 1887- ig. a szegedi 5. honvéd gyalogezred parancsnoka, magyar kir. honvéd alezredes. Feleségül vette talán Bíró Irént, amely házasságból Júlia, Mária, Anna és János született. 161. 169
