Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
K
KUND KUSTÁR a kolozsvári Református Gimnáziumban végezte. 1913. június 19-én Kolozsváron házasságot kötött Gál Irénnel. Gyermekei Miklós és Ágnes. 222. Kund István (—) személyi körülményei egyelőre ismeretlenek. 1911-ben Szegeden, Stáció u. 8/B sz. alatt lakik, mint magyar kir. honvéd huszár főhadnagy. 1929-ben huszár alezredes és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1942-ben mint alezredes nyugdíjban él Szegeden, Kossuth L. sgt. 50. sz. alatt. 278. Kunhegyi Kamill (?—Buda, ?) közelebbi személyi adatai ismeretlenek. A Bach korszakban pest-budai városi tisztviselő volt, 1857-ben Szegedre jön le kinevezés folytán és 1857— 1860-ig Szeged város tanácsnoka. 1861-től ismét Pest-Buda városi tisztviselője, mert bár Szegeden 9-ik tanácsnoknak jelölték, de a szavazáson kibukott. 1867-ben budai városi kapitány. Irodalmilag is tevékeny volt és egyik munkája „Az új ipar rendtartásiról Szegeden jelent meg. Budán halt meg. 90. Kúp Béla (Szeged, 1892. máj. 6.—Szeged 1943. aug. 15.) atyja Gyula női ruhakereskedő, anyja Fádén Mária Sarolta volt. A család nemességet kapott és „felsőnemesköttsei” előnév használatára volt jogosult. A középiskola első 4 osztályát a szegedi kegyesrendi gimnáziumban végezte. Iskolái elvégzése után a katonai pályát választotta hivatásul és 1914—1918-ig — végigharcolva az I. világháborút — a szerb és az orosz hadszíntéren. Orosz fogságba esett. 1918-ban leszerelve a később megalakuló nemzeti hadsereg kötelékébe lépett és 1929-ben mint magyar kir. honvéd százados került nyugállományba. Földbirtokos háztulajdonos. Földbirtoka Szatymazon volt. 1928. május 22-én, Szegeden kötött házasságot Trus- kovszky Jozefával, aki a „dragoszlávi” nemesi előnevet viselte. F. házasságkötést megelőzően a felek 1919-ben, márc. 11-én a Szovjetunióban Szkobelev városában kötöttek házasságot. 278. Kúp Gyula (Szeged, 1855. nov. 3.—Szeged, 1932. márc. 24.) felsőnemesköttsei nemes. Atyja János foglalkozása városi lőporaktári felügyelő. Anyja Cseh Franciska. Középiskoláit a szegedi kegyesrendi gimnáziumban végezte, majd kitanulta a kereskedői szakmát és Szegeden női ruha kereskedést és műhelyt nyitott. Kereskedése Szegeden a Széchenyi tér egyik legelőkelőbb helyén volt és vagyont szerezve Szegeden házingatlant vásárolt. 1912- ben császári és kir. udvari szállító. Később, nem sokkal halálát megelőzően, üzletét részvénytársasággá alakította át és az „Kúp Gyula és Társa Rt. Divatáruház” címen működött, mely Rt-nek igazgatója volt. Szegeden kötött házasságot Faden Mária Saroltával, mely házasságból Ilona, Béla, és Gyula gyermekei származtak. 278. Kúp László János (Szeged, 1895. nov. 30.—?) atyja Gyula Lajos, női divatáru nagy- kereskedő. Nemesi rangra emeltetett „felsőnemesköttsei” előnév használati joggal. Anyja Faden Mária Sarolta. Iskoláit a szegedi kegyesrendi gimnáziumban végezte, majd egyetemet végzett, jogot hallgatott és az abszolutórium megszerzése után joggyakorlatra ment. Doktori fokozat megszerzése után joggyakorlatát Szegeden folytatta és 1926. október 18-án Budapesten ügyvédi oklevelet szerzett. Azt a szegedi Ügyvédi Kamaránál bemutatva, kérte az ügyvédi lajstromba való felvételét Szeged székhellyel. Később a kamara választmányi, ill. fegyelmi bírósági tagja lett. 1969. május 31-én nyugdíjba vonult. 1981-ig a szegedi belvárosi házában lakott, amelyet örökölt, de amelyet később államosítottak. Majd kiköltözött a Tarján városrészbe. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem utóda, a József Attila Tudományegyetem 1983. szept.-ében gyémánt diplomát nyújtott át neki. Kétszer nősült. Első felesége Szeghő Gizella, kivel Szegeden, 1921. dec. 22-én kötött házasságot. Nevezettnek 1979-ben történt elhalálozása után újabb házasságra lép Vecsernyés Arankával, 1975. jún. 14-én. Első házasságából László Gyula Attila született. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 278. Kupecz Antal (?—?) személyi adatait nem ismerjük. Mindössze annyit tudunk, hogy 1860-ban Szeged városi számvevő volt és ugyanakkor az újonnan alakult Szeged-Belvárosi Kaszinó tagjai sorába lépett. Később főszámvevőnek jelölték 1860-ban, de a választásokon kibukott. 1867-ben ismételten jelölték főszámvevőnek, de ezúttal sem kapott szótöbbséget. 90. Kurtz Jakab (Szeged, 1813.—Szeged, 1879. dec. 26.) talán Jakab volt az atyja is. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó altisztje. Évi 340 forint fizetéssel. Szeged-palánki lakos. Később szabómester. Házasságot kötött Lász Franciskával. Nem tudjuk, hogy e házasságból szár- maztak-e gyermekek. 1884-ben a felesége özvegyen, szegény ápoldai tagként hal meg. 98. Kustár Ignác (Kalocsa, 1813. jan. 23.—- Máramarossziget, 1910. ápr. 15.) szülei nevét nem ismerjük. Feltehetően Kalocsán járta iskoláit és később a piarista rend kötelékébe lépett, ahol 1831. szept. 20-án öltözött be. 1836. júl. 26-án tesz fogadalmat és 1839. júl. 26-án szentelik áldozó pappá. Megszerezve a Pesti Egyetemen a tanári képesítést, a rend keretében különböző helyeken fejtett ki, először segédtanári, majd tanári működést. 1870-ben Szegeden tanít. 1877—1878-ig debreceni házfőnök. 1882-től 1883-ig veszprémi házimásod168
