Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

K

KRESZTICS

KUN

viccesen, illetve tábori püspökeként. Később Szeged-Palánki esperes plébános. 1834-ben azonban ezen állásáról a Csanádi püspök lemondatta. 8,31, 178.

Kresztics János (személyi adatai nem ismeretesek). Mindössze annyit tudunk róla, hogy görögkeleti szerb vallású kereskedő volt Szegeden. 1947-ben háztulajdonos az Oroszlán utcában, ahol földszintes házát a Szeged-Belvárosi Kaszinó vásárolta meg, de a vételt a tanács nem hagyta jóvá. 1859-ben új tagként lép be a Szeged-Belvárosi Kaszinóba. A szegedi Kereskedelmi Egyesülés tagja volt, 1859. jan. 2-tól. Háza az árvíz után is állt. 50, 88.

Kretsmáry Béla (személyi adatai egyelőre nem ismeretesek). Lehetséges, hogy neve helyesen „Kretsméry” volt. 1848—1849-ben honvéd a 3. Honvéd Zászlóaljban. Iskolái elvégzése után egyetemet végzett, majd ügyvédi vizsgát tett és 1871—1872-ben Temesváron gyakorló ügyvéd volt. 1871. febr. 9-én balesetet szenvedett Szegeden, lábát törte. 1874— 1879-ig közjegyző Lippán 1879-től vagy talán már 1876-tól 1883-ig temesvári kir. törvény- széki bíró. 1878-ban résztvett a 3. Honvéd zászlóaljnak szegedi találkozóján, amelyről fénykép készült és ezen ő is szerepel. E találkozót ő maga is szorgalmazta. 157.

Kricska József Lásd: Budavári József alatt.

116.

Krigler János (Lásd: Hadasi János alatt.

90.

Krikkay Ágoston (Szeged, 1814. aug. 1.— Szeged, 1873. jan. 11.) tulajdonképpen Gusztáv. Atyja György, anyja Schusztersitz Jozefa. Horváth Mihály püspöknek rokona volt. Iskoláit Szegeden végezte, majd a budapesti egyetemet látogatta, ahol orvosi diplomát szerzett. Tulajdonképpen szülész orvos volt, azonban később fogorvosként szerepelt. Eredetileg

1865-ben Zágrábban telepedett meg, ahonnan később visszatért, de 1866 áprilisában ismét Zágrábban van. 1859-ben az újonnan alakult Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja lesz. 1870. aug. 14-től városi orvos. 1835 körül már borbélyként emlegették. Fogászati tanfolyamát a pesti tudományegyetemen végezte. 1867-, és

1869-ben Horváth Mihály az ő szállóvendége volt. Felesége Horváth Amália, akivel Szegeden 1840. jún. 15-én kötött házasságot. E házasságból Ágoston Gejza, Karolina, Mária és Adél gyermekei születtek. 26, 90, 138, 147.

Krikkay Gusztáv Ágoston Geiza (Szeged, 1847. jan. 8.—Budapest, ?) atyja Ágoston Gusztáv, anyja Horváth Amália. Gimnáziumot a piaristáknál járta 1857—1864-ig. Ezt követően egyetemre ment és Budapesten jogot hallgatott. Az abszolutórium megszerzése után pedig igazságügyi pályára lépett. 1871. dec.

27-én a Szegedi Kir. Törvényszék mellé kinevezett alügyészként találjuk. Ebből következik, hogy már korábban, az igazságügy szolgálatába kellett, hogy álljon. 1877-ben Szeged város árvaszéki aljegyzőjeként említik, azonban 1884-ben ismét kir. alügyész Szegeden. Szegeden több munkája jelent meg. 1902-ben Budapesten elmegyógyászati ápolt. 122.

Krisztina Lásd: Mária Krisztina, Habsburg- lotharingia alatt. 47.

Krisztoforovics Uros. Személyi adatait nem ismerjük. Mindössze az a valószínű, hogy az édesatyja Lázár nevű szegedi kereskedő volt. Szegeden 1860-ban az újonnan alakult kaszinónak tagja lett. Czímer csak nevét említi, személyét megkérdőjelezi. 90,

Kuba Vilmos (Budapest, 1886. máj. 8.— Szeged, 1953. jún. 14.) atyja József, anyja Zieh Karolina. Iskolái elvégzése után a katonai pályára lépett és 1918-ban századosként találjuk Szegeden, az 5. Honvéd gyalogezredben. 1929-ben magyar kir. honvédőrnagy nyugállományban Szegeden. 1942-ben honvéd ezredes. Lakása Tisza Lajos krt. 14., majd Tanácsközt. útja 3. sz. alatt volt. 1929-től a Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja. Házasságot kötött 1919. aug. 18-án Szegeden Déry Rózsa szín- művésznővel, aki ebben az időben Szegeden szerepelt. 278.

Kukacz Lásd: Urbán Lajos alatt. 167, 188.

Kulisich István János Imre (Szeged, 1896. márc. 23.—Szeged, 1923. márc. 28.) iskoláit feltehetően Szegeden végezte talán Reál-iskolában és utána a hadsereg kötelékébe léphetett. 1903-tól a Szegedi-Belvárosi Kaszinó tagja. 1908—1914-ig annak pénztárosa. Az I. világháborúban a 46-os Gyalogezredben szolgált. Harctéri megbetegedés következtében halt el. Nem ismeretes, hogy nős, családos volt-e. Atyja, István takarékpénztári ellenőr volt, anyja pedig Zádori Jusztina. A Szeged- Belvárosi temetőben áll sírboltja.

190, 195, 220, 271.

Kun Béla (Szilágycseh, 1886. febr. 20.—Szovjetunió, 1938. aug. 29.) atyja Kohn falusi jegyző volt, majd körjegyző. Elemi iskoláit Szilágylellén végezte. Középiskolát feltehetően Kolozsvárott, majd a kolozsvári Tudományegyetemen joghallgató lett és stúdiumának befejezése után újságírói pályára lépett. Látogatta ugyan az egyetemet, azonban később azt abbahagyta. 1908-ban a kolozsvári Munkás Biztosító Pénztár tisztviselője volt, később igazgatója. 1914-től harcolt a világháborúban. Az orosz fronton teljesített szolgálatot, fogságba esett. 1918-ban hazatérve, egyik alapítója a KMP-nek és nagy szerepe volt a proletárdiktatúra kikiáltásában. A tanács- köztársaság külügyi, majd hadügyi népbiztosa. A proletárdiktatúra bukása után, 1919-ben emigrál Bécsbe, majd Oroszországba megy. 1938-ban koncepciós perek során kivégezték. Publicista. írói álneve Kolozsvári Béla, ill. Kolozsvári Balázs. Középiskoláját zilahi, majd

167