Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
K
KRAUSZ KREMINGER Krausz Benus (Benedek) (?—?) atyja Kasz- perl. Személyi adatait nem ismerjük. 1791-től 99-ig a zsidó hitközség adózója. 1828-tól ima- szék-bérlő. 1859-ben Szegeden kereskedő és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Háza az árvíz után is áll Szegeden. 1873—1874. évben a szegedi Zsidó Hitközség képviselője. Házasságot kötött és feleségét Khaja, Gizellának nevezték és 1884. május 5-étől a Hitközségi Nőegylet választmányi tagja volt. 90. Krausz Miklós (Szeged? 1875?.—1930. ?) közelebbi személyi adatait nem ismerjük. Iskolái és az egyetem elvégzése után az igazságügyi pályára lépett. 1902-ben bírósági aljegyző, kit a szegedi Kir. ítélőtáblára tanácsjegyzőnek rendeltek be. Ebből következik, hogy már ezt megelőzően is igazságügyi szolgálatban kellett lennie, de erre vonatkozólag adatokat nem találtunk. 1903-ban zombori járásbírósági al- bíró. 1919-ben ugyanott járásbíró. 1919-ben feltehetően megtagadta a hűségesküt, optált Magyarország javára és átjőve, Szegeden helyezték el. Itt 1926-ban, mint a szegedi Királyi ítélőtábla bírája szerepel. Tagja volt a Szegedi-Belvárosi Kaszinónak. Minden valószínűség szerint 1930. körül halt meg. 278. Krebsz Alajos személyi adatait nem ismerjük. Bizonyára a szegedi Krebsz család valamelyik tagja. Annyi ismert, hogy 1859-ben Szegeden kereskedő volt és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Minden valószínűség szerint a Krebsz és Mayer cég tulajdonosa. 90. Krebsz Ferdinánd Lásd Rákosi Nándor alatt. 115. Krebsz Mihály (Magyarkanizsa, 1798—Szeged, 1869. jún. 16.) iskoláit feltehetően Ma- gyarkanizsán végezte és azután valószínűleg a szülei által folytatott kereskedésben tanult szakmát. Szegeden mint jómódú kereskedőt ismertük meg, aki vaskereskedést folytatott. 1838-ban a Szegeden megalakuló Hangász Egyletnek alelnöke lett, ekkor már városi választott polgár. 1842-ben a városi polgárőrség őrnagya. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1843-ban a Temetkezési Egylet első elnöke. 1841-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó alelnöke. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár alapító és választmányi tagja. Többszörös szegedi ház- tulajdonos. 1844-ben megveszi Schwarz József Oroszlán és Nádor utca sarkán lévő háztelkét és ezen házat épít föl, amely ma (1989) a Műemléki Felügyelőség székhelye, felújított állapotban. 1848-ban nemzetőr százados. 1851 nov. 10-től községválasztmányi tag. 1849-ben rejtekhelyét ad Horváth Mihálynak. 1857-ben városi tanácsnok. 1859-ben az újonnan alakuló kaszinónak is tagja. 1868-ban az Oroszlán és Nádor utca sarkán felépített házát eladja Kiss Dávidnak. Kétszer nősült. Első felesége Draskovics Erzsébet volt. Másodszor Biber Juliannát vette nőül Szegeden, 1867. június 29-én. Házasságaiból Ferdinánd (1832), Mihály (xl833) és Lajos (xl834) gyermekei származtak. Mind a három az első házasságból. 26, 28, 31, 64, 75, 87, 88, 110, 115, 132, 254/174, 254/174, 254/174, 168. Krebsz Mihály if. (Szeged, 1833. ?—?) iskoláit Szegeden végezhette és az ipart apja kereskedésében tanulta. 1854-ben már a szegedi Lloyd Társulat választmányi tagja. Ez a tagsága 1858-ban megszűnik. 1860-ban még mindig vaskereskedő és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Atyja Mihály vaskereskedő, anyja Draskovics Erzsébet. 1862-ben a Németh és ifj. Krebsz vaskereskedő cég társtulajdonosa. 1873-ban magánzóként szerepel. Valószínűleg 1858-ban Lukács Paulát vette feleségül és ebből a házasságból származott Mihály Péter Pál, Irén Anna Mária, és Tódor Dezső gyermeke. 87, 90. Krebsz Nándor Lásd: Rákosi Nándor alatt. 115, 254/189. Kreminger Dániel (Szeged, 1795.—Szeged, 1852. ápr. 9.) atyja György, német szabó, anyja Pécsvár Franciska. Feltehetően édesatyja iparát kívánta folytatni, mert 8 évig vándor- legényként járt Bécsben és Budán. Majd visz- szatérve Szegedre polgár lesz és 1822-ben német szabó céh tagja és mestere. Egyben ebben az időben már eltartja atyját és húgát. Konrád Teréziával kötött házasságot, akitől István Dániel György, György József, Julianna, Ágnes nevű gyermekei származtak. Felesége 1835- ben elhalt és ezt követően másodszor nősült feleségül véve Szabó Annát. Czímer Kreminger Antal atyjaként említi tévesen, mert neve- vezett atyja György volt. 178. Kreminger György (Szeged, 1762. ?—Szeged, 1844. dec. 18.) szülei nem ismeretesek. Mesterséget tanult és a szegedi Szabó céh tagja 1816-ban már e minőségben említik. Német anyanyelvű volt, aki úgy tanult meg magyarul és azt mindvégig törve beszélte. 1821-ben Szeged város polgára lett. Házasságot kötött Pécsvár Franciskával. Feltehetően 1789-ben, amely házasságból Dániel, Franciska, György, Antal és Sebestyén gyermekei származtak. Czímer tévesen Dánielként említi. 178. Kreminger György (Szeged, 1790. dec. 13.— Szeged, 1842. aug. 24.) György szabómester és Pécsvár Franciska fia. Iskoláit Szegeden végezte, középiskoláit a kegyesrendiek gimnáziumában. Majd Vácra került, ahol a teológiát tanulta és ahol azután pappá szentelték. Ismeretes az 1830-ban megjelent „Hálaadó beszéd”, amelynek ő a szerzője. 1831-ben vicediakónus volt Szegeden. A szegedi társaságnak kedvelt tagja lett. Ennek keretében az ún. „iszák regiment” Inhabere-ként említették 166
