Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

K

KŐSZEGHY

KRAJCSOVITS

Utóbbinál Pécsett lép színpadra. 1870-től 1873-ig minden esztendőben fellép Szegeden, 1877. dec. 4-én pedig ismét előadják Szegeden egy darabját „Szurok Mihály utazása” címen. Feleségével Lukács Annával, aki színésznő volt, Marcaliban ismerkedett meg és ebből a házasságból származott Károly fia, aki egyébként Baumann néven szerepel. Talán leány- gyermeke is volt. Unokája pedig ismét Kőműves Sándor néven ismert. 121.

Kőszeghy László (Szeged, 1745. jún. 25.— Temesvár, 1828. jan. 4.) Atyja János, anyja Schmidt Terézia. Iskoláit Szegeden, a gimnáziumot a kegyesrendieknél végezte. Majd Budára ment és ott a Tudományegyetem bölcsészeti karán hallgatott filozófiát. 1765. okt.

17-én Trencsénben a Jezsuita Rend keretébe lép. Majd Gyöngyösön, Nagybányán, Budán, Pécsen találjuk. 1773-ban a rend felosztásakor a pécsi egyházmegyei papként a költészet tanára. 1777-ben átjön a Csanádi egyházmegye keretébe a püspöki udvarba, ahol apostoli főjegyző, szőbegényi apát, illetve püspöki hely- nöklesz. Hittudor. 1800—1828-ig Csanád megyei püspök. 1798. dec. 12-én nagyprépost, püspöki általános helynök és káptalani hely- nök. Mint Csanádi püspök, több alkalommal is járt Szegeden. így pl. 1789. márc. 8-án, 1801. nov. 6-án, 1805. szept. 7-én és 1814. júl. 14-én. Szeged város tanácsa megrendelte olaj arcképét, amelyet Szikora György festett. Családja Trencsén megyéből származó nemesi család, nagykiterjedésű birtokokkal és a nemesi előnév „remetei” használatának jogával. 1804-ben Temesvárott papneveldét alapít, ahol szokatlanul korán, magyar hazafias szellemben történik a nevelés. 1771-től 1776-ig több ízben is Grazban időzött és itt avatták doktorrá 1776-ban. Mikor elődjét, Krisztovicsot Csanádi püspökké nevezték ki 1777-ben, ő vitte magával Temesvárra. A temesvári székes- egyház sírboltjában temették. Czímer a nevét különböző módon írja. A 39. oldalon egyszerű „i”-vel, a 178. oldalon pedig „ghy”-nal. Ez utóbbi írásmód a helyes. 39, 178.

Kőszegváry Lajos (?, 1838. ?—Szeged, 1920. máj. 10.) szülei nevét nem ismerjük és nem ismeretes, hogy hol végezte iskoláit. Először

1879-ben találkozunk nevével, amikor az Osztrák—Magyar Bank Fiók főnöke Szegeden. Ebben az állásban marad meg 1910-ig. 1879- től 1903-ig a szegedi bérház I. emeletén székelt.

1903-ban a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd választmányi tagja. 1900-ban Szeged város törvényhatósági Bizottsági tagja és egyben az Osztrák—Magyar Bank felügyelője. 1901-ben a Ferenc József rend lovagja. 1902- ben nyugdíjazását kéri. 1911-ben nyugalmazott osztrák—magyar bank főfelügyelő és szegedi Széchenyi tér 8. sz. alatti lakos. 1920-ban

Szegeden, Vidra u. 3. sz. alatt lakik. 82 éves korában halt meg. Családi viszonyait nem ismerjük. Nem kizárt, hogy neve névváltoztatás révén lett Kőszegvári és eredetileg talán a szombathelyi „Günzburg” családból származhatott. 191.

Kövér Béla (?, 1858.—Szeged, 1934. jan. 6.) atyja Károly földbirtokos, anyja Czifra Hona. Iskolái elvégzése után közigazgatási pályára lépett. Később, 1911-ben mezőkovácsházia járási főszolgabíró volt. 1934-ben Szegeden Somogyi u. 11. sz. alatt lakott. Házasságot kötött Urbányi Jolánnal, akitől két fia Béla és Tibor származott. Egyéb adatai nem ismeretesek. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. A „Rétháti” nemesi előnévvel rendelkező, nemesi családból származott. 271.

Kövér Tibor János Károly (Mezőkovács- háza, 1885. nov. 13.—Szeged, 1952. máj.) atyja Béla mezőkovácsházi szolgabíró, anyja Urbányi Jolán. Rétháti nemes. Iskoláit feltehetően Mezőkovácsházán járta, majd pedig Budapesten a József Műegyetemet hallgatta és 1909- ben mérnöki oklevelet szerzett. Az I. világháborúban katonai szolgálatot teljesített és számos kitüntetés tulajdonosa volt. Szeged város szolgálatába lépve, annak mérnöke lett. 1922-ben Szegeden Polgár u. 16. sz. alatt lakott. 1926-ban Szeged város főmérnöke, a városi Strand-fürdő kialakítója. 1932-ben mint városi főmérnök, a Mérnöki Hivatal Építési Osztályának főmérnöke. 1942-ben műszaki tanácsos és Szeged Somogyi u. 11. sz. alatti lakos. Más források szerint születési helye Battonya. 1912. május 14-én Szegeden köt házasságot Őrhalmi Zsuzsanna Margittal, mely házasságából Margit Ilona Polixéna leánya származott. Házassági anyakönyvi kivonatban aradi lakosként szerepel. Nemesi családból származik „Rétháti” előnévvel. 278.

Krachtusz József Lásd: Rónay József. 90.

Krajcsovits Ferenc Nyitra megyei családból származott nemes Panni nemesi előnévvel. Személyi adatai nem ismeretesek. Iskolái elvégzése után erdészeti akadémiát végezhetett és 1898-tól Lúgoson, az Erdőigazgatóságon gyakornokként kezdte hivatali működését.

1903-ban a bustyaházai Erdőigazgatóság erdésze és 1908-ban Temesszlatinán főerdész. 1909-ben a Lippai Főerdőhivatal főerdésze.

1915-ben Vadászerdőn erdőőri szakiskolai tanár, főerdőmérnök. 1917-ben Görgényszent- imrei erdőőri szakiskolai tanár és igazgató. 1918 után Magyarországra jön és 1927-ben a Magyar Kir. Erdőőri és Vadőri Iskola királyhalmi igazgató tanáraként látjuk újból. Ekkor már főerdőtanácsos. 1929-ben miniszteri tanácsos és nyugalomba vonul. A Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja. Családi körülményeit nem ismerjük. 278.

165