Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
K
KOVÁCS KŐMŰVES nácsclnöki állásából (1918) megy nyugalomba. Nem ismeretes, hogy ki volt a házastársa és voltak-e gyermekei? 278. Kovács Rozina (Szeged, 1855.— Szeged, 1932.) atyja István építész, anyja Pozsgay Veronika, Megélhetését a szülőktől örökölt Mé- rey és Török utcai sarokház, valamint a földek jövedelme biztosította. Idősebb korában Vilma húga is támogatta. Hajadon maradt. 259/321. Kovács Rupert nevét tulajdonképpen csak Czímer említéséből ismerjük, aki személyét maga is megkérdőjelezi. 1859-ben az újonnan létesült kaszinónak lett tagja, de valószínűleg azonos azzal, aki 1850. okt. 13-án báró Zornberg Irén keresztapja volt. 90. Kovács Terézia (Szeged, 1841. márc. 10.—?) az eredetileg Schmidt nevezetű családból. Atyja Ferenc gazdatiszt volt, anyja Krako- witzer Jozefa. Főleg a családban kitűnő nevelésben részesült és első alkalommal Szegeden 1864. nov. 10-én kötött házasságot Hódi Imre városi tanácsnokkal, kinek második neje lett. Második házasságát ugyancsak Szegeden kötötte, 1875. ápr. 29-én Bálint Ferenc ügyvéddel. Első házasságából Júlia Jozefa Erzsébet, Lajos Ferenc Károly gyermekei származtak, míg második házasságából Gyula és Margit származott. Első házasságánál Rozgonyi Bertalan főispáni helyettes és Osztrovszky József ügyvéd voltak a tanúi, míg a másodiknál Vi- dovich Imre Csongrád megyei főszolgabíró és táblabíró, valamint rába hidegvéghy és galán- tai Balogh János ügyvéd és később kir. közjegyző. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnál 1895-ben még részvényesként tartják nyilván. 90. Kovik-Kovács Mária Lásd: Kovács Mária alatt. 112. Kozma Ferenc (Bántornya, 1882. febr. 1.—- Szarvas, 1957. ?) atyja Kirschbauer néven szerepelt és később nyilván nevet változtatott. Iskoláit Zalaegerszegen végezte a Felsőkereskedelmi Iskolában, majd pedig Kereskedelm- Akadémiára ment. A bankszakmában helyezkedett el és először Dunántúlon, majd Temesváron és végül 1910-ben Rozsnyón, a Takarékpénztárnak volt tisztviselője, majd ügyvezető igazgatója. 1918-ban az Állat- és Takarmányközpont ügyvezető igazgatója és egyik lészvényese. 1919-ben a Fortuna (FUTURA, nem Fortuna) alapító tagja és ügyvezető igazgatója. 1925—1926-ban önálló bankár, tőzs- dés. 1927-től 1940-ig mint magyar kir. kormányfőtanácsos a Szeged-Csongrádi Takarék- pénztár vezérigazgatója. 1942-ben ment nyugállományba. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és ellenőre. A Pénzintézetek Országos Egyesületének választmányi tagja. A Pénzintézeti Központ választott tagja. Szegedi városi törvényhatósági bizottsági tag. A Ferenc József rend lovagja. Szakíró. Szegeden Széchenyi tér 7. sz. alatt lakott. A felvidéki Földbirtokrendező ügyek kormánybiztosi előadója. Felesége Poss Ida, akitől Ida, Ferenc és Lili gyermekei származtak. 226, 271, 272, 272 képe, 278, 286, 288. Kozmovszky Rezső (?, 1889. dec. 21.— 1960. ?) atyja Adolf, anyja Czarth Terézia. Iskolái elvégzése után a katonai pályát választja hivatásának. 1914-ben a szegedi 5-ös Honvéd gyalogezred főhadnagya. 1925-ben Szegeden Petőfi S. út 5. sz. alatti lakos. 1925- ben magyar kir. honvédszázados. 1929-ben- nyugállományba kerül. Az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített, majd hadifogságba esett és Szibériába került. Szegeden 1917. augusztus 5-én helyettes útján köt házasságot László Irén Etelkával. Hogy házasságából gyermekek származtak-e, nem ismeretes. 278. Kölcsey Ferenc (Sző-Demeter, 1790. aug. 8.—Cseke, 1838. aug. 26.) atyja Péter álmosdi birtokos kölcsey nemes. Anyja Bölöny Ágnes. Iskoláit Debrecenben járta (1796—1809) és már iskolai évei alatt érdeklődni kezdett az irodalom iránt. A budapesti egyetemen tanult jogot és annak elvégzése után ott ment joggyakorlatra, de ügyvédi vizsgát nem tett. Csekei birtokára vonult vissza és ott gazdálkodott. Nyelvújítással foglalkozott. 1829-ben Szatmár megye tb. aljegyzője. 1830-ban a MTA tagja. Résztvesz a helyi szabadelvű mozgalmakban. 1832-ben megyei főjegyző és országgyűlési követ. Az országgyűlésen kerületi jegyző. 1836. nov. 12-én egyik alapítója a Kisfaludy Társaságnak. 1834-ben végrendeletet tett Pozsonyban Ádám öccsének fia, Kálmán javára. Nőtlen maradt, Csekén temették, ahol síremléke áll. Szegeden utca viseli nevét. Levelezésben állt szegediekkel. 41. Kőműves Imre (Bodajk, 1839. okt. 1.— 1921.) atyja János színész és tanító. A családi neve eredetileg talán Baumann volt és magyar változata: Kőműves. Iskoláit Lepsényben végezte és közvetlenül utána színi pályára lépett. 1807-től kezdve vándorszínész, majd színigazgató és komikus szerepekben lép fel. 1858 pünkösdjén szerepel először színpadon Pesten, majd vidéken. 1867-ben Egerben, majd Selmeczen találjuk. Egri tartózkodása idején kiadja atyjának „Gondűző” c. adomagyűjteményét. Egyébként ő maga is publikál „Népies költemények” címen. Selmecen jelent meg 1861-ben kötete. 1869-ben Pesten a városligeti színkörben lép fel, majd Nagyváradon, Kecskeméten találjuk. A Városligetben fabódét építtetett, amelyben előadásait tartotta. 1871- ben, jan. 8-án Szegeden adták elő „Egy nagyratörő szamár” c. darabját. 1872-ben Mannsberger Jakab, 1873-ban Miklósy Gyula, 1874-ben Szuper Károly társulatában játszik. 164
