Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
K
KNOPF KÓKAY bályozó Társulat alelnöke Deszk székhellyel, de szegedi lakos. Ugyanezen évben az Alsó- Tarnavölgyi Víztársulat alelnöke. 1929-ben uradalmi jószágigazgató és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Házasságot kötött H.? Juliannával, mely házasságból László dr. fia született. 277. Knopf Ferenc Lásd: Gombos Ferenc. 90. Kocsis Benus (?—?) alig áll rendelkezésünkre reá vonatkozó adat. 1879-ben neje, Szegeden, a Damjanich-féle házban, ifj. Kocsis Benus borbély- és fodrásznál található. Inaséveit Krikay Ágostonnál töltötte le abban az időben, amikor az még borbélyként működött. 1911-ben háztulajdonos és földbirtokos. Háza a Boldogasszony sugárúton, 11. sz. alatt állt és abban lakott. Műhelyét a Bástya utcában tartotta fenn. 1929-ben színházi borbély és fodrász volt. E mesterségével hírnevet szerzett magának. Korábban, 1859-ben a Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja volt. 90. Kocsisovszky Jusztin (? 1817.—Győr, 1871. szept. 22.). Annyi ismeretes róla, hogy 1848- ban honvéd századosként működött. 1850— 1851-ben Latabár Endre és Latabár Döme színi társulatának színésze volt. 1865—1866- ban színigazgató a Szatmári színtársulatban Szegeden. 1868 végén Szabadkán is játszott és ebben az időben a Szegedi Kaszinó támogatta. Móricz Máriával kötött házasságot. Kocsisovszky Borcsa fogadott leánya volt, talán feleségének korábbról való gyermeke. 119, 119. Koczor János Lajos (Szeged, 1985. nov. 1.— Szeged, 1916. dec. 13.) muraszombati nemes. Atyja Félix szegedi mészárosmester, majd szeszgyári tisztviselő volt. Anyja Lipka Franciska. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte, majd katonai évének leszolgálása után, 1883- ban mint tartalékos főhadnagyot találjuk Szegeden. Ekkor már Szeged város szolgálatában áll és 1879 óta a város aljegyzője. 1901-ben kihágási bíró, majd helyettes főkapitány. A család régi nemesi törzsből ered és elsőízben 1655. ápr. 20-án nyert nemességet, amelyet később 1697-ben megerősítettek. 1901-ben pedig a király, a család régi nemességének fenntartása mellett engedélyezte Koczor Jánosnak a „murakeresztúri” nemesi előnév használatát. 1904-ben Szegeden rendőrbíró. 1908-ban városi tanácsnok és Takaréktár u. 3. sz. alatti lakos. 1914-ben ugyanezen minőségben szolgált a városnál. 1911-ben ugyancsak városi tanácsnok és úgy látszik, hogy ezen állásából megy nyugalomba. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak, a Szegedi Csónakázó Egyletnek és résztvett az árvízi mentési munkálatokban. Szegeden, 1883. okt. 27-én kötött házasságot Tóth Idával, amely házasságból János, Ida és Viktória gyermekei származtak. 159, 235. Kogutowicz Károly (Budapest, 1886. febr. 14.—Ludwigsburg, 1948. szept. 6.) atyja Emá- nuel térképész volt, anyja Montagh Róza. Középiskoláit feltehetően Budapesten végezte és ezt követően a Tudományegyetem Bölcsész karának lett hallgatója. Itt szerezte filozófiai doktorátusát. 1914-ben katonai szolgálatra vonult be és végigszolgálta az I. világháborút — közben frontszolgálatot is teljesítve. 1919-től 1923-ig az Erzsébet Nőiskola tanara volt Budapesten. 1923. május 14-étől a Magyar kir. Ferenc József Tudományegyetem nyilvános rendes tanárává nevezték ki. Kartográfus szakember, földrajz szakos tanár. 1919-ben a Vörös Hadsereg részére a térképeket ő készítette. Szeged város Törvényhatósági Bizottságának tagja volt. A Szeged Alföldi Kutató Bizottság alapító tgja, majd ügyvezető, elnöke. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja Számos más egyesület tisztségviselője. Szakíró. A világháborúban tanúsított magatartásával kapcsolatban több kitüntetés részese lett. 1937- ben tagja volt a Bölcsészkari Tanácsnak,, amely megvizsgálta és döntött Szerb Antal magántanári habilitálása kérdésében. 1942-ben Szeged Zerge u. 19., majd Baross u. 2. sz. alatt lakott. Ebben az időben Szentgyörgyi Albertiéi hírlapi vitába keveredett. Később egyre inkább jobbra tolódott. 1941-ben az Országos Természettudományi Társaság tagja, a Szegedi Földrengési Obszervatórium vezetője. A Horthy Miklós Tudományegyetem rektora és Egyetemi Tanácsának elnöke. A Földrajzi Intézet igazgatója, a szegedi Magyar kir. Középiskolai Tanárképző Intézet előadó tanára. A szegedi Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság tagja. Országos tanítóképző intézeti tanárvizsgáló bizottsági tag. A Statisztikai Társaság rendes tagja. 1944 után emigrál. Felesége Deutsch Elza volt, akitől Károly és Helga gyermekei származtak. 277. Kókay István (Szentes, 1864. jan. 29.—Szeged, 1931. jún. 27.) nagykovácsi nemes. Atyja István megyei aíügyész, táblabíró, ügyvéd. Édesanyja Békési Terézia. Iskoláit talán Hódmezővásárhelyen végezte és feltehetően a budapesti tudományegyetemen tanult jogot. Egyetemi szigorlatainak kiállása után, gyakorlatra ment. 1890. okt. 13-án ügyvédi oklevelet szerzett. A Szegedi Ügyvédi Kamaránál kérte bejegyzését Szeged székhellyel és itt, Vidra u. 46. sz. alatt nyitott irodát. Gyakorlati idejét részben a Szegedi Kir. Törvényszéken mint joggyakornok, részben pedig Szegeden mint ügyvéd- jelölt töltötte le. Első jogtudományi szigorlatát már 1885. okt. 14-én kiállotta és 1885. május 26-án végbizonyítványt szerzett a pesti egyetemen. Érettségi bizonyítványából meg153
