Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

K

KOLB KOLLÁR állapíthatólag, amelyet 1881-ben, Hódmező­vásárhelyen szerzett, középiskoláit a hódmező­vásárhelyi főgimnáziumban fejezte be. Csong- rád megye tb. főügyésze volt. Könyvhagyaté­kát özvegye később értékesítette. Olaj arcmás­képe fia birtokában maradt. Kiss Gizellával kötött házasságot és ebből a házasságból Mar­git, Gizella, Ilona és Pál gyermekei származ­tak. 277. Kolb Antal Pál (Szeged, 1818. jan. 16.— Szeged, 1880. jan. 15.) atyja József városi ta­nácsnok. Anyja, Bene Rozália. Iskolit Sze­geden végezte, középiskolát a Kegyesrendiek Gimnáziumában. Utána a budapesti tudo­mányegyetem jogi karára iratkozott be és jogot végzett. Nem kizárt, hogy ügyvédi vizs­gát is tett. 1846-ban már városi főjegyzőként találjuk Szegeden. 1847. augusztus 5-én ki­nevezett aljegyző, majd kinevezett főjegyzője a városnak. Szegeden Szekfű u. 8. sz. alatt lakott. 1850-ben Csongrád, Csanád megye törvényszéki ülnöke. Szegeden I. osztályú já­rási bíró. 1865-ben városi tanácsnok és Pa­lánk 598. sz. a. lakos. 1871-ben városi polgár- mester. Iskolai Igazgató Tanács tagja. 1871. dec. 29-én kinevezik az újonnan szervezett Szegedi Kir. Törvényszék bírájává. 1876. má­jus 18-án bírói állásából nyugalomba vonul. Szekfű utcai lakásánál szomszédja volt Cser- melényi Iván ügyvéd, 1880-ban átveszi Szre- mátz János ügyvéd irodagondnokságát. Első felesége elhalálozása után másodszor köt há­zasságot Chantangu Amália szegedi lakossal. 1851-ben 5 házasságból származtak: Amália Veronika Rózái, Antal, Emília, és Ilona gyer­mekei. _ 26, 41, 50, 73. Kolb Árpád (Nagyvárad, 1875. ?—Szeged, 1945. okt. 13.) lovag von Winngennin. Atyja Rezső nagyváradi kereskedő. Anyja Farkas Hermina. Bajor származású családból eredően kerültek Magyarországra. Iskoláit Szegeden végezte és azok befejezése után, 1899-ben Nagyváradon pénzügyi igazgatósági fogal­mazó lesz. 1905-ben ugyanitt segédtitkárrá lép elő. 1910-ben pedig pénzügyi titkár. 1911-ben Nagybecskerekre kerül ugyanazon beosztásba. Majd 1912-ben visszakerül Nagyváradra. 1914- ben ismét a Nagybecskereki beosztásban ta­láljuk, ahol ez időben községi közigazgatási tanfolyami előadó. Az I. világháborúban nép­felkelő századosként vesz részt, egyébként pedig, 1915-től 1918-ig a pénzügyi beosztásá­ban is dolgozik és 1917-től pénzügyi tanácsos. 1923-tól pénzügyi igazgatósági beosztásban miniszteri tanácsos. 1927-ben a Szegedi Pénz­ügyi Igazgatóság igazgatója. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem tanári testületében jog- és államtudományi kari államtudományi államvizsga bizottsági külső tag. 1937-ben nyugdíjazzák. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. Szegeden Római krt. 29. sz. alatt lakott. Felesége Nagy Ida, érdkörtvélyesi ne­mes, akivel kötött házasságából Endre és Sán­dor fiai születtek. Sándor fia családi nevét utóbb Koppány-ra magyarosította. 272, 2. Kolb család Németországból, bajor eredetű, valószínűleg müncheni család, ahol a család egyik ágának a XVIII. században sörgyára volt. A családnak Magyarországra származott volt. Lovagi rangra emelték „Von Winngen- nin” előnév használatával. A családnak Ma­gyarországra származott tagjai közül az egyik Nagyváradon telepedett le és onnan szárma­zott át Szegedre ő, illetve utódai. Másik ága eredetileg is Szegeden telepedett meg már a XVIII. század elején talán Pestről jövet. De voltak, akik már a XVII. században is Ma­gyarországon éltek, Győrben és Pozsonyban. Valószínű, hogy a szegedi és a nagyváradi Kolbok közös tőről erednek, mert a szegediek is serfőzők voltak. 13. Kolb Bertalan (Szeged, 1812. aug. 23.—Sze­ged 1849. dec. 25.) atyja József városi tanács­nok, anyja Bene Rozália. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a kegyesrendi gimná­ziumban. A budai tudományegyetemen 1838- ban szerzett doktori oklevelet és ennek birto­kában Szegeden telepedett meg és folytatott orvosi gyakorlatot. 1848. május 2-án szegedi kerületi orvos. Ezt megelőzően azonban, 1842- ben talán Soborsinban, Arad megyében la­kott. 1849-ben orvostanárként említik Sze­geden. Ugyancsak Szegeden 1842. aug. 25-én kötött házasságot Bába Máriával, mely házas­ságból azonban úgy látszik gyermek nem szár­mazott. Ő maga, 38 évesen kolerában halt meg. 14. Kolb József (Szeged, 1778. febr. 26.—Sze­ged, 1852. máj. 2.) atyja Ferenc szegedi ház- tulajdonos, anyja Entrasz Zsuzsanna. Iskoláit bizonyára Szegeden végezte, középiskolát a piarista gimnáziumban. Nem ismeretes, hogy tett-e ügyvédi vizsgát. 1800-ban a nemesi fel­kelés szervezéskor Csongrádon gyalogos al­hadnagy volt. Tanulmányainak befejezése után közigazgatási pályára lépett és Szeged váro­sánál helyezkedett el. Előrehaladva a tisztvi­selői pályán, 1833-ban városi tanácsnok és ez marad mindvégig. Halálakor már nyugállo­mányban van. Jó módban élt, 368 hold földön gazdálkodott és városi háza volt. A városi polgárőrségnek kapitánya. Valószínűleg Al- győn, 1804-ben kötött házasságot Bene Ro­záliával, mely házasságból Mária, Miklós, Ro­zália, Antal, József, Ádám, Antal Pál, és Mik­lós Ignác gyermekei származtak. Talán még János és Bertalan is gyermeke volt. 26. Kollár Béla (?—?) személyi adatai egyenlőre ismeretlenek. Mindössze annyit tudunk, hogy 1911—1912-ben a Sziráki Járásbíróságon írnok 154

Next

/
Thumbnails
Contents