Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
K
KELEMEN KEMÉNDY geden kötötte 1875. jan. 20-án. A Szeged- Csongrádi Takarékpénztárnak részvényese volt. 26, 65, 88. Kelemen Istvánná lásd Sólyom Ottilia alatt! Kelemen Kálmán (Szeged, 1839.—Szeged, 1918. febr. 26.) atyja István elemi iskolai tanító, anyja Sólyom Ottilia tanítónő. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a kegyesrendeieknél végzett. Minden valószínűség szerint Szeged város szolgálatába lépett, mert 1868-ban városi hites írnokként találjuk Szegeden. 1869- től a Szegedi Árvaház ellenőre. 1893-tól 1911-ig Szeged szabad kir. város árvaszéki ülnöke és ezen állásáóan megmarad 1914 végéig. 1879- ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és készíti elő a kaszinó 50. éves fennállásának jubileumi ünnepségét. Egyben a kaszinónak titkára, 1876—1884-ig könvytárnoka és 1915— 1917-ig ellenőre. Szegeden Szt. Háromság u. 30. sz. alatt lakott a saját házában. Szegeden kötött házasságot Nessel Reginával, mely házasságából Dezső fia származott. 160, 268, 269, 269, 271. Kelemen László (Kecskemét, 1762. júl. 26.— Csanádpalota, 1814. dec. 27.) atyja Mihály kántor, Erdélyből eredő nemesi származású családból, anyja Török Rózái. Iskoláit minden valószínűség szerint Kecskeméten végezte, majd pedig a budapesti egyetem jogi karának lett hallgatója és az előírt szigorlatok letétele és joggyakorlatának eleget téve szerzett ügyvédi diplomát. 1788-tól először a Grassalko- vich gödöllői uradalmának lett ügyésze, majd pedig 1790-ben színésznek állt be. 1795-ben színtársulatot alapít, amely azonban egy év múlva feloszlik. 1795-ben Bihar megyében szerepel. Ez időben ismerkedik meg Balogh János kir. tanácsos leányával, akit el is jegyez, de nevezett korán elhalt és így házasság nem lett az ismeretségből. 1796-ban Nagyváradra megy színigazgatóként, majd ott hivatali tisztviselő lesz. 1800. márciusától májusáig Szegeden, Kecskeméten, Nagykőrösön, Gyöngyösön szerepel mint színész. 1801-ben a szegedi városházán vendégszerpel, annak színháztermében. Ráckevén kántori állást vállal, innen Csanád- palotára kerül kántortanítónak. Vígjátékíró. Lipcsei Máriával kötött házasságot, amely házasságból István, Kálmán, László, Mária és Verona gyermekei származtak. A csanádpa- lotai temetőben van eltemetve és sírhelyét síremlék jelzi. 35, 35, 65, 99, 240, 241, 243, 244. Kelemen László Aurél Ferenc László (Szeged, 1895. jan. 9.—Szeged, 1967. márc. 3.) atyja Dezső ügyvéd, anyja Kelemen Elma. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot Szegeden, talán az állami főgimnáziumban és ezt követően a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be. Szigorlatainak kiállása után jog- gyakorlatra ment és joggyakorlati idejének kiállása után, 1921. okt. 17-én tett ügyvédi vizsgát Budapesten. Egy hónappal később, okt. 22-én, felvételét kérte a Szegedi Ügyvédi Kamara lajstromába Szeged székhellyel. Ezt megelőzően, 1919-ben a budapesti egyetemen jogtudori oklelevet szerzett. Ügyvédi gyakorlatát először atyja irodáján kezdte meg, majd 1923. szeptemberében járásbíróvá nevezték ki. Jogi szakíró. „Jóhiszeműség és tisztesség a magánjogban” című tekintélyes tanulmánya alapján a Szegedi Ferenc József Tudományegyetemen habilitációját kérte, de kérelmét elutasították. Kinevezésétől mindvégig bírói pályán működött. 1949-től 1950-ig előadó volt a Szegedi Tudományegyetem Jogi karának magánjogi tanszékén. 1964. aug. 1-én nyugdíjazták. Házasságot kötött Endrédi Mártával, aki férje halála után a Szeged-Belvárosi Plébánia egyházi adószedője volt. A házasságából László utónevű fia született. 277. Kéménczy Adalbert (?—?) személyi adatai egyelőre ismeretlenek. 1859-ben Szegeden vaskereskedő volt és tagja a Szegedi Kereskedelmi Egyesülésnek. Később, 1860-ban a Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja, majd 1866 és 67 években annak választmányi tagja. Szegeden háztulajdonnal rendelkezett, amely az árvíz után is állt. Házában, Kárász u. 9. sz. alatt lakott. 1871-ben Szeged város bizottsági és így a közgyűlésnek is tagja. Vállalata 1886-ban csődbe jutott. Házastársa Hoffer Katalin volt. 90, 110, 139. Keméndy Béla Nándor Miklós (Szeged, 1862. febr. 27.—Budapest ?) atyja Nándor, eredeti néven Gebhardt, anyja Drucker Irma. Béla már az édesatyja névváltoztatása után született. Iskoláit Szegeden, gimnázium V— VIII. osztályát 1876 és 1879 között a szegedi piaristáknál végezte és ott is érettségizett. A budapesti egyetemre iratkozott be joghallgatónak és ott szerzett doktori oklevelet. Ezt követően a bírói pályára lépett. A bírói pályáu előrehaladva, 1893-ban, Temesvárott találjuk kir. albíróként. Innen Zomborba került 1898- ban az ottani kir. törvényszékhez bíróként. 1902-ben a szegedi kir. törvényszékhez nevezték ki, ugyanabban a beosztásban. 1914-ben a Szegedi kir. ítélőtábla bírája és innen 1916- ban a budapesti kir. ítélőtáblához került és maradt 1926-ig. További sorsa ismetlen. Nem tudni, hogy nős volt-e és voltak-e gyermekei. Czímer szerint kir. kúriai bírói rangot ért el, de ez nem mutatható ki és feltehetően csak a kúriai bírói cím illette meg. Minden valószínűség szerint 1875. körül halt meg. 201 242, 261/365. Keméndy Ferdinánd (Nándor) (Szeged, 1815.—Szeged, 1895. jún. 6.) atyja Gebhardt Jakab, anyja Pintér Rozália. Iskoláit Szegeden végezte és eredetileg kereskedőnek készült. 143
