Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
K
KARAY KAROLYI ispánja lett. Jónevű szegedi családokkal került keresztkomaságba, ami társadalmi helyzetét csak erősítette. Ekkor már hatalmas területen gazdálkodott. Kaszálóit bérbeadta, ökrei pe- dik gulya csordákban járták a vidéket. Anyagilag egyre erősödve, a szerzett birtokra 1771. márc. 11-én adományt járt ki, ami egyben nemesi ranggal és predikátum használati joggal is járt. Szegeden kötött házasságot 1742. okt. 28-án, a szegedi főbíró leányával Temesvári Anna Máriával, akitől Ferenc és István fiai születtek. 11, 171. Karay Nándor (?—Pécs, 1895. febr. 9.) iskolái elvégzése után, pályaválasztáskor a Bach- korszak provizóriumában kellett elhelyezkednie és a pénzügyi közigazgatási pályát választotta. 1854-ben Szolnokon találjuk, ahol pénzügyi biztosként működött. Innen Szegedre helyezték át az itteni pénzügyi igazgatósághoz, Belvárosi Kaszinó tagja lett. Majd Aradra, később Lúgosra és végül 1868-ban Pécsre került, ahol pénzügyi tanácsosi rangban halt el. Szegedhez nemcsak több éves szolgálata köti, hanem feleségének itteni neveltetése is és az, hogy fia Szegeden született. Mindennél jelentősebb azonban az, hogy 1854. okt. 16-án kötött házasságával, Nagy Mária, a szegedi törvényszék elnökének fényes szellemi képességekkel rendelkező leánya lett a felesége, akitől származott gyermekei mind hírnévre tettek szert. Anna, Ilona és Mária leányai, akárcsak az anyjuk, mint írónők szereztek maguknak nevet. A korán elhalt Elek fia utáni második fia, Lajos, pedig fényes jogi pályát futott be és mint kúriai tanácselnök 1918-ban nemesi rangra emelkedett „balatonberényi” nemesi előnév használatának jogosultságával. 90. Karlik Ignác (Temesvár, 1879.—?) középiskoláinak elvégzése után a József Műegyetem mérnöki karára iratkozott be, ahol 1903-ban mérnöki oklevelet szerzett. Ezt követően a magyar államvasutak kötelékében helyezkedett el. 1905-ben a MÁV Üzletvezetőség szombat- helyi II. pályafenntartási és építési osztály mérnöke. 1906-ban a verseci osztálymérnökségnek beosztott mérnöke és egyben a Polgári Jubileumi érdemkereszt tulajdonosa. 1912-ben a zombori osztálymérnökségen mérnök. 1914- ben pedig Szigetváron dolgozik ugyanezen beosztásban. 1915-től 1918-ig a pécsi MÁV Üzletvezetőség mitroviczai mérnöke és osztály- vezetője. Itt lesz főfelügyelő. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1932-ben Győrött, az ottani MÁV Osztálymérnökség mérnöke. 1937-ben a Budapesti MÁV Üzletvezetőség II. Pálya- fenntartási és Építkezési Osztályán munkálkodik műszaki tanácsosként. Innen vonul nyugdíjba. Talán nős, családos és talán fia: Gyula nevét Bánfalvyra változtatta és László. 277. Károly, III. (Bécs, 1685. okt. 1.—Féltorony, 1740. okt. 20.) I. Lipót magyar király, német-római császár, e néven VI. és Pfalz-Neuburgi Eleonóra Magdaléna, a pfalczi választófejedelem leányának fia. 18 évesen először Wienben, majd Spanyolországban is spanyol királlyá kiáltják ki. De az örökösödési háború után a spanyol trónról lemond, annál is inkább, mert atyja halála után megörökli annak birodalmát. 1712-ben magyar királlyá koronázzák, 1716-ban meghal egyetlen fia és ennek hatása alatt törekedett létrehozni az „Pragmatika Sanctio”-t, amely leányági leszármazottaknak is biztosítja az öröklést a birodalomban. Nagyarányú központosítási és egyéb reformjai vezették be uralkodását. Fölállítja a Helytartó Tanácsnak új hatóságát, megújítja a közigazgatást és a törvénykezést. Megállapítja Wienben a HofBibliothek-ot. Pesten felépítteti az Invalidusok Házá-t, amely később Neugebäude címen lesz ismert. Megépíttette az ún. Károly kaszárnyát, amely később Pest városának hivatalait foglalja magába és többszöri átalakítás után ma is áll. Az 1712-es árvíz után, amely Szeged városát gyakorlatilag megsemmisítette, úgy dönt, hogy a várost nem romboltatja le, nem helyezi át más helyre, hanem helyreállíttatja. Ez nagyszámú munkást, mesterembert, kereskedőt vonz Szegedre és a város újraalapítását eredményezi. Ezért „Conditor Urbis”-ként is emlegették Szegeden. 1719-ben megújítja a város szabadalmait, vásártartási jogot biztosít az arra jogosultaknak és számos itteni céh alapítását hagyja jóvá. Uralkodása alatt járult hozzá a Kegyes Tanító Rend itteni megtelepedéséhez és iskolaalapításához. A Bécsben dühöngő pestis leküzdésére a szegedi Ausfeld orvost rendeli föl, ki eredményesen küzdi le a kórt. A város megfesteti életnagyságú mellképét a tanácsterem részére, amely festmény ma a szegedi Móra Ferenc Múzeum Képtárában tárol. Megépíttetője volt a Károly-városból induló és a Karszton keresztül Fiumébe vezető Karolina útnak, amely a magyar exportnak volt fontos közlekedési útja. Braunschweig-Wolfenbütteli Erzsébet Krisztinával kötött házasságot 1708-ban, amely házasságból Lipót, Terézia, Anna és Anasztázia gyermekei származtak. 5, 25, 256/245—246. Károlyi család. Nagykárolyi előnevű grófi rangra emelt ősi magyar főnemesi család, amely eredetét az Árpád-korra vezeti vissza, amikor az ősfoglalások során Szatmár megyében telepedett meg. Károlyi Antal grófnak (1732—1791) Harruckern Mária Jozefa Szidónia Hermina bárónővel (1740—1802) kötött házassága révén a hatalmas Csongrád—Békés megyei Harruckern vagyon a Károlyiakra szállt, akik azóta nagybirtokos földesurai voltak Csongrád és Csanád megyének. 57. Károlyi György (Bács, 1802. márc. 28.—Budapest, 1877. nov. 9.) nagykárolyi gróf. József Békés és Szatmár megye főispánja és neje, Waldstein-Wartenberg Erzsébet grófnő fia. Tanulmányait Budapesten folytatta házi nevelőtanárok felügyelete mellett. Majd letéve vizsgáit, 1817-ben a pesti tudományegyetemen az állam- és jog- tudományi karon tanulta a jogtudományokat. 1820-ban 137
