Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
K
KÁROLYI KÁROLYI kiállja az utolsó vizsgáját és ezt követően nyomban belép az akkor Ferenc császárról nevezett 4. Ulánus ezredbe. (Kaiser Franz Ulanen Regiment Nro. 4.) főhadnagyként. Innen helyezik a Würtemberg Huszárok Ezredébe (König von Würtemberg Huszárén Regiment Nro. 86.) 1821-ben az akkori Hessen Holmburg Huszárezredben találjuk (Hessen Homburg Fridrich Erbprinc Huszárén Regiment Nro. 4.) ahol Széchenyi István ezredtársa lesz. Majd 1823-ban a Nostitz Könnyűlovassági Ezred (Nos- titz Johann Graf Feldmarschall Leutnant Italiaenisches Chevaux-Legers Regiment Nro. 7.) majd az Estei Ferdinand budai főhadiparancsnoksága alatt kapitány lesz. Ezen állásából quietál és visszavonul birtokára. 1825-ös pozsonyi országgyűlésen az ő lakásában rendezi be Széchenyi István a főnemességi ellenzék kaszinóját. Résztvesz a Magyar Tudományos Akadémia alapításában. 1830-ban Szatmár megyei követ. 1839. ápr. 29-én Csongrád megye főispáni helytartója lesz és 1841—1848- ban Békés megyei főispán. 1836, 1843/4-ben országgyűlési főrend. 1841-ben a Maros szabályozás királyi biztosa. 1848—49-ben nemzetőr százados, majd őrnagy és 1849 végén fogságba vetik, hadbírósági eljárás alá vonják s egy ideig a Neugebäude foglya. Vagyonát zárolják. 150 000 forint pénzbírságra ítélik. Haynau az ő pesti palotájában lakott. Később szabadul és vagyonát is visszakapja. 1858-tól a Pesti Napló főrészvényese. 1861, 1865 és 1867-ben Szatmár megye főispánja. 1867-ben koronaőr. 1872-ben főudvarmester, valóságos belső titkos tanácsos. A Pesti Kaszinó igazgatója, az Országos Gazdasági Egyesület elnöke. Számos társadalmi egyesület és vállalat tagja. Pozsonyban 1836. május 16-án kötött házasságot zichi és vásonkeöi Zichy Karolina grófnővel és így Batthyány Lajos sógora volt. Házasságából Viktor, Gyula, Gábor, Tibor, István és Pálma gyermekei származtak. 17. Károlyi Gyula (Nyírbakta, 1871. máj. 7.—Budapest, 1947. ápr. 23.) nagykárolyi gróf. Tibor valóságos belső tanácsos és neje Degenfeld Schomburg Emma grófnő fia. Iskoláit Budapesten, a piaristáknál végezte. Az érettségi vizsgája után jogot hallgatott a budapesti tudomány- egyetemen és bonni egyetemen. Arad megye földbirtokosa és birtokán gazdálkodott. 1902-ben királyi kamarás. 1905-ben főrendiházi tag. 1906-tól 1910-ig Arad megye és Arad város főispánja. Az I. világháborúban a huszároknál szolgált és hadnagyként szerelt le. 1915-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1919. május 5-én Aradon ellenforradalmi kormányt alakít és annak miniszter- elnöke. Amikor a románok elől Szegedre menekül, egy ideig itt is miniszterelnöke a kormánynak, de 1919 júliusában állásáról lemond. 1927-ben örökös jogú főrendek választott felsőházi képviselője, 1928-tól 1930. dec. 9-ig koronaőr. Ezen időponttól külgyminiszter. 1931- ben Székesfehérvár országgyűlési képviselője. Még ez évben miniszterelnök lesz, de ezen megbízatásáról 1932. okt.-ben lemond, sőt mandátumáról is. 1931-ben a Magyar Érdemkereszt nagykeresztese lesz. Visszavonul a Szatmár megyei birsokára, Tiborszállásra. 1894. okt. 20-án kötött házasságot nagykárolyi Károlyi Melinda grófnővel, akitől Margit, Gabriella és Emma gyermekei származtak. 223. Károlyi István (Bécs, 1797. nov. 18.—Fóth, 1881. jún. 12.) nagykárolyi gróf, József Békés és Szatmár megyei főispán és neje Waldstein Wartenberg Erzsébet grófnő fia. Iskolai képzését feltehetően bátyjával, Györggyel együtt és ugyanazon módon nyerte. Szülei halála után ura lett a hatalmas békés- és csongrádi birtokoknak, amelyeken gazdálkodott. 1825-ben Csongrád megye táb- labírája, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1831- ben anyagilag hozzájárul a kolerajárvány leküzdésének költségeihez. 1848, 1861-ben és 1867-ben Pest megye főispánja. 1848-ban saját költségén huszárezredet állít föl, amely nevét viseli. Világos után haditörvényszék elé állítják, vagyonát zárolják. Egy ideig a Neugebäude foglya és 1857. évi, ún. esztergomi felirat egyik aláírója. 1858-tól a Pesti Napló főrészvényese. 1860-ban Csongrád megye főispánja. Háromszor kötött házasságot. Első neje Dillon Georgina, akivel 1820. máj. 25-én Párisban lépett házasságra, melyből Ede, Erzsébet és Mária születtek. Neje 1827-ben elhalálozott és Bécsben 1831. jan. 24-én újabb házasságot köt Eszterházy Franciska grófnővel. E frigyből származtak Sándor és Geraldine gyermekei. E neje 1844-beni elhalálozása után harmadszor is nősül és Orczy Mária bárónő lesz a felesége Pesten 1865. jan. 4-én. Czimer téved, amikor Klauzál Imrét uradalmi igazgatójának mondja és ennek atyját, Klauzál Jánost pedig gazdatisztjeként említi, mert nevezettek Károlyi Lajos gróf szolgálatában állottak. 256/245—246. Károlyi Lajos (Bécs, 1799. szept. 15.—Bécs, 1863. aug. 28.) nagykárolyi gróf, József Békés és Szatmár megye főispánja és ennek neje Waldstein Wartenberg Erzsébet grófnő fia. Feltehetően két testvérével Györggyel és Istvánnal azonos módú nevelésben részesült. Jogot a pesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karán hallgatott, ahol doktori fokozatot nyert. 1830-tól 1837-ig Csongrád megye főispáni helytartjóa, majd 1844-ben Abaúj, 1845-től Nyitra megye főispánja. 1849-ben két testvére vagyonának zárolásakor őt bízzák meg gondnoki teendőkkel. 1852. június 12-én fogadta a megyébe érkező I. Ferenc Józsefet. 1860-ban Csongrád megye törvény- hatósági bizottságának tagja, a Magyar Gazdasági Egyesület alapítója, 1835-től elnöke. Csanád megye mágocsi birtokán volt jószágigazgató Klauzál Imre. Ideiglenes gazdatisztje volt Klauzál István, az előbbi édesatyja. Közigazgatási pályáját a magyar udvari Kancellárián aljegyzőként kezdte, Csongrád megye közgyűlésén is megjelent. 1822. nov. 4-én kötött házasságot (feltehetően Bécsben) Kaunitz-Rittberg Ferdinanda grófnővel, mely házasságból Alajos és László gyermekei származtak. 256/245—246. Károlyi Mihály (Budapest, 1875. márc. 4.—Vence, 1955. márc. 19.) nagykárolyi gróf. Gyula aranygyapjas rend vitéze és neje, nagykárolyi Károlyi Georgina grófnő fia. Középiskolái elvégzése után jogi, majd gazdasági tanulmányokat folytatott. Nagybirtokos. 1905-ben ország- gyűlési képviselő. 1914-től 1918-ig az I. világháborúban huszárként harcolt. Leszerelés után, 1918-ban megalakítja a Nemzeti Tanácsot, amelynek elnöke, államfői jogkörrel. Majd miniszterelnök 1918. nov. 1-én. 1919. jan. 16-ig köztársasági elnök. Ekkor lemond és emigrál. Antifasiszta politikus. 1945-től 1947-ig párizsi magyar 138
