Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
J
JENOFY JOMBART Mórt, ki állítása szerint iskolatársa volt. 1875. febr. 21-én a Szegedi Ügyvédi Kamara Hódmezővásárhely székhellyel bejegyzi és a kamarának helyettes elnöke lesz. Kartársai megünnepelték 50., majd 60. évi jubileumát ügyvédi működésének (1892; 1902). Neje Ruttkay Jozefa volt (Kossuth Lajos rokona) kitől Gerő, Gyula, Piroska, Géza, Jolán és Etelka gyermekei származtak. Talán ő volt az, aki 1836- ban a hódmezővásárhelyi gimnázium diákjai nevében versben köszöntötte az intézet pártfogóját, mácsay és kisoroszi Csernovics Pált, királyi tanácsost. 1842-ben pedig levelez a regélő Pesti Divatlap-pal. Rengey (Aigner) Fer- dinánd szegedi országgyűlési követtel is érintkezett és legalább 1849-ben szegedi lakos volt. 1848. május 2-án Csongrád megye I. alügyé- sze. A Csongrád megyei 1849. május 6-án tartott ünnepélyes gyűlésen, majd május 8-án tartott ünnepélyen a függetlenségi nyilatkozat üdvözlésére és egyben már korábban elrendelt, minden községben tartott azonos gyűlésen felszólalt és felszólalásában a megye álláspontját képviselte. így képviselte május 8-án Csány község ünnepi ülésén megyéjét, továbbá a megye által Hódmezővásárhelyen Hadfogadó Bizottmánynál az újoncok besorolásáról felvett jegyzőkönyvet készítette. A Kiegészítő Bizottságnak is tagja volt. 1905-ben az ügyvédi lajstromból törlését kéri, már két éve nem gyakorol. 123. Jenőfy Sándor. Középiskolái elvégzése után a Magyar Államvasutak kötelékébe lépett. 1896-ban a Szegedi Torna Egylet titkára. 191T ben a MÁV szegedi leszámoló hivatalának E osztály főnöke. MÁV-ellenőr és Szeged, Bécsi krt. 6. sz. alatti lakos. Mőv-főfelügyelő- ként megy nyugdíjba és e minőségben 1929- ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja lesz. 1942-ben még szegedi lakosként tartják nyilván. Nem kizárt, hogy Jenofy Éva és Sarolta, akik Szegeden egyetemi bölcsészkaron tanultak, leányai voltak. 277. Jókai Mór (Révkomárom, 1825. febr. 18.—Budapest, 1904. máj. 5.) árvái Jókay Móricz. Regényíró. József komáromi gyakorló ügyvéd és neje, nemes Pulay Mária fia. Iskoláit Komáromban a református gimnáziumban végezte, majd tanulmányait Pozsonyban folytatta 1841— 1842-ben, végül Pápán tanult. Jogot a Kecskeméti Jogakadémián hallgatott, majd szigorlatai letétele után jog- gyakorlatot folytatott Komáromban és Pesten. Patva- rista, majd jurátus. Ügyvédi vizsgára Komáromban készül és ügyvédi diplomáját 1846-ban Budapesten szerzi meg. Megkezdi ugyan ügyvédi gyakorlatát, de annak folytatásáról hamarosan lemond és egészen az irodalomnak szenteli idejét. írói pályája feltörő és közismert. 1848-ban résztvesz a forradalmi megmozdulásokban, 12 pont szerkesztésében és proklamálásában. 1849-ben követi a kormányt Debrecenbe, 1949 júliusában Szegedre, majd Aradra. Világos után bujdosik, majd neje által szerzett hamis komáromi menlevéllel visszatér Pestre, a nyilvános életbe. A Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1858-ban levelező, 1861-ben rendes és 1883- ban tiszteletbeli, 1892. május 5-én igazgató tagja. 1861- ben országgyűlési képviselő, társadalmi egyesületek tagja. A református egyházi tisztségek viselője. Számos bel- és külföldi kitüntetés tulajdonosa. 1894. febr. 19-én a Budapesti tudományegyetem bölcsészeti kara díszdoktorává avatja. Budapesten 1848. augusztus 29-én házasságra lép laborfalvy Benke Judittal, művésznéven Labor- falvy Rózával, akitől Róza leánya származott és akinek korábbi leányát örökbefogadta és nevelte. Feleségének 1886-ban történt elhalálozása után 1899-ben Budapesten újabb házasságra lép (Grósz) Nagy Bella 20 éves színésznővel. Házassága gyermektelen maradt. 1849-et követően 1858. augusztus 14-én járt Szegeden és megfordult a Belvárosi Kaszinóban is. 1866. márc. 2-án ismét itt járt, amikor neje itt fellépett a színházban. Ekkor a Belvárosi Kaszinóban ünnepelték. Itt járt 1883-ban is, a királylátogatáskor, majd 1885. január 9-én „Az aranyember” előadása alkalmából. 1891. ápr. 4-én, amikor előadást tartott a Tisza Szállodában, a szegedi Dugonics Társaság tagja volt már. 1893. nov. 29-én 50 éves írói jubileuma alkalmával számos város díszpolgárává választotta. A Szegedi Nemzeti Emlékcsarnokban a mellszobra látható, Stróbl Alajos alkotása. Nevét Szegeden utca is hirdeti. írásaiban gyakran tesz említést Szegedről. Mellszobra volt az egyik szegedi ház utcai frontján, a párkányon. 92, 117, 123, 123, 123, 128, 197, 197, 200, 200, 264. Jókai Mórné 1. Benke Judit. 123. Jombart Emil egyes adatok szerint eredetileg francia szakácsmester volt. Később helytartósági tanácsnok lett. Bonyhády (Perczel) István megyefőnök leváltása után Csongrád megyében ügykörét 1858-ban ő vette át. Tökéletes ellentéte volt a kíméletlen Bonyhády- nak. Igyekezett a megbékélés útját járni. Szelíd lelkületű volt, a városi polgárság iránt jóindulatot tanúsított. Maga is belépett a Szeged-Belvárosi Kaszinóba és kapcsolatot keresett annak tagjaival, a város lakosságával. Közvetlenül kinevezése után sürgette Szegednek az egyre fenyegető árvíz elleni védelmének megszervezését feletteseinél. Amikor 1859-ben kitört az olasz háború, nem térhetett ki az elrendelt toborzás szervezése elől. Társadalmi beilleszkedését mutatja, hogy vállalta Szeged- Rókuson 1859. nov. 22-én a násznagyi tisztet Gromann Ferenc Ottokár, a IV. gránátos ezred kapitánya és hadbírója, valamint Temesvári Mária Anna Rozália házassági kötelékénél, utóbbi Istbán kir. biztos és alispán és Pa- lásthy Rozáliának volt leánya. E magatartása ellenére 1860. szept. 7-én tüntetést rendeztek ellene és szept. 9-én falragaszok jelentek meg ellene. A fiatalság főleg jogászokból állóan hirtelen keletkezett felhevülésben lakása elé 127
