Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
J
JÄGER JENEI többi tagjával 1848—1850, 1853-ban keresztanyái tisztséget vállalt. Hajadon maradt. Hatvannyolc évesen hunyt el. 260/323. Jäger Imre (Szeged, 1803—?) József nemzeti iskolai tanító és neje Würtenberg Terézia fia. Iskoláit Szegeden végezte. A tankerületi főigazgató nevezte ki tanítóvá a városi tanács megkérdezése nélkül és atyja 1819-ben történt elhalálozása után annak osztályát vette át a belvárosi nemzeti iskolában. Úgy látszik azonban, hogy később megvált az iskolától és Írnok lett Szeged Szabad kir. város tanácsánál. 1833- ban Aigner Károly gyógyszerész násznagya és 1838-ban a városi számvevő Fodor leányának, Emíliának keresztatyja. Czímer szerint városi rendőrbiztos. 1830 körüli időben Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Házasságot kötött Szegeden, 1830. február 25-én Zsemberi Ilonával, ki nemesi származású volt és kitől Karolina leánya származott, ki magát „Vadászinak nevezte és később Gélich Richard felesége lett. Nevét 1845-ben „Vadász”-ra változtatta. 26. Jäger József 1. Vadász József. 26. Jedlicska Béla (Martonfű-puszta, 1860. aug. 13.—Szeged, 1936. aug. 18.) Jász-Nagy- kun-SzoInok megyei Tiszaföldvárhoz tartozó Martfűpusztán született. Atyja Pál, anyja Ná- gel Mária volt. Iskoláit Szarvason, majd Iglón végezte és középiskolái elvégzése után a budapesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karán hallgatott jogot 1879 és 1883 között. Joggyakorlati évei alatt a budapesti egyetemen jogi doktori oklevelet nyer, és 1888- ban Pesten ügyvédi vizsgát tett. 1890-ben kinevezik Német-Palánkára kir. közjegyzőnek. 1904-ben Szegedre kerül és itt marad haláláig ugyanezen állásban. Bekapcsolódik a társadalmi életbe, az „Árpád” Szabadkőműves Páholy tagja. A Rákóczi Egylet tagja és a Rákóczi szobor létesítésének szorgalmazója. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd választmányi tagja 1929-ben. A Szegedi Közjegyzői Kamarának elnöke, a Városi Párt elnöke. 1929- ben kir. kormányfőtanácsos lesz. A Szegedi Dalárda elnöke 1912-ben. Törvényhatósági bizottsági tag, felsőházi póttag. Házasságot köt zalavéri Horváth Jolántha Ilona Albertiná- val, mely házasságából Ilona, Jolán, Margit és Mária gyermekei származtak. A szegedi közkórházban halt meg. 272—277. Jekelfalussy Lajos (1828. márc. 5.—Budapest, 1899. okt. 10.) jekel és margitfalvi nemes. László földbirtokos és árki Pillér Ágnes fia. Szepes megyei ősi nemesi családból származott. Iskolái elvégzése után teológiát hallgatott és az Egri Érseki Hivatalban helyezkedett el. Később beáll honvédnek, résztvesz több ütközetben és meg is sebesül. Utóbb Komáromban százados-zászlóaljpa- rancsnok és itt éri a világosi fegyverletétel. Ezt követően az egri jogakadémián jogot hallgat és tanulmányai befejezése után szolgabíróvá nevezik ki 1852-ben. 1855-ben ügyvédi vizsgát tesz és irodát nyit. A Noszlopy-féle összeesküvéskor részvétellel gyanúsítják, letartóztatják és a Neugebäude foglya lesz. Szabadulása után, 1860-ban Borsod megye főszolgabírájává választják, majd Miskolc város polgármestere 1865-ig, amikor országgyűlési képviselővé választják. 1867-től vallás- és közoktatásügyi minisztériumi titkár, 1870-től belügyminisztériumi miniszteri tanácsos. E minőségben szervezője lesz a rendőrségnek és csendőrségnek. Később Tisza Kálmán környezetéhez tartozik. Klauzál Gábor temetésén 1866-ban Szegeden a képviselőházat képviseli és meglátogatja az 1848—49-ben elesett honvédek, köztük Répásy Mihály lovassági tábornok sírját. Később is jár Szegeden, 1883. okt. 14-én a király kíséretében, majd 1887-ben Tisza Kálmánné társaságában. 1895-ben nyugalomba vonult. Neje nemes Hanák Adél volt, kitől Malvin leánya származott. Később honvédőrnagy, majd alezredes. 135. Jenei József (Szeged, 1767.—Szeged, 1848. okt. 2.) Szabolcs megyéből származó családból való, amelynek nemessége 1659-ből való és azt Szabolcs és Csongrád megye később igazolta. Személyazonossága nem volt bizonyosan megállapítható, de feltehetően azonos a most tárgyalttal, aki Szegeden mérnökként tevékenykedve 1830 utáni néhány évben a Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja lett. 1848-ban megpályázta Szeged szabad kir. város II. mérnöki állását és három jelölt közül másodiknak jelölve nem érte el a szavazattöbbséget. Pályázta a telekbírói tisztséget, amelyre ugyancsak jelölték harmadiknak a három jelölt közül, de most sem kapott elegendő szavazatot. Végül aspirált a telekbírói ellenőri állásra. Most is jelölték, de ezúttal is alulmaradt, és nyilván folytatta magánmérnöki tevékenységét feltehetően Szegeden. Itt is nősült. Neje Bérezi Verőn, aki 1844-ben elhalt. Jenei a halotti anyakönyvi bejegyzés szerint, amely foglalkozását nem tünteti fel, elhalálozásakor 81 éves volt. 26. Jenei Imre (Hmvhely vagy Kecskemét, 1820.—Szeged?, 1909.) atyja János. Czímer csak családnevét említi. Két Jenei jöhet itt számításba, nevezetesen Imre és Károly, utóbbi 1825-ben született. A valószínűség Imre mellett szól. Középiskoláit feltehetően Hódmezővásárhelyen végezte és utána jogot hallgathatott 1838-tól 1842-ig, a kecskeméti Jogakadémián. A pesti egyetemen vizsgázhatott és Pesten tett ügyvédi vizsgát 1842. június 20-án. 1848-ban Hódmezővásárhelyen nemzetőrségi kapitány. 1852-ben alapítványt tesz a hódmezővásárhelyi gimnázium javára 1860. dec. 18-tól Csongrád megye főügyésze, majd gyakorló ügyvéd (Szeged). 1866. márc. 2-án köszönti Szegeden a Belvárosi Kaszinóban Jó- kainé ünneplésére rendezett vacsorán Jókai 126
