Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

J

JÁSZAI JÄGER az Eszterházy uradalom jószágigazgatója volt. A győri Jankókkal („enyedi” és „zólyomi” Jan­kók) rokonsága nem volt kimutatható. Lehet, hogy nős és családos volt. Később századossá léptették elő. 157. Jászai Géza (Szeged, 1857. okt. 25.—Sze­ged, 1914. jún. 7.) Sismis János törvényszéki hiv. segéd és neje, Kunnert Jozefa fia. Elemi iskoláit és a gimnázium hat osztályát a piaris­táknál Szegeden, a hetediket és nyolcadikat — már mint papnövendék — Temesváron vé­gezte. Itt tett érettségi vizsgát és kérte felvéte­lét a teológiai szakra. Ennek elvégzése után püspöki hivatai tollnok lesz, majd 1881. júl. 7-én, ugyancsak Temesvárott pappá szentelik. Most a Torontál megyebeli Németeleméren lesz káplán, ahonnan 1881. okt. 15-én Makóra, majd 1886. szept. 15-én a Szeged-felsővárosi plébániára irányították. Szegeden egyben a kir. kerületi börtönnek is hitoktatója. 1893 jan 2-án és május 15-én időközben ideiglenes helyettes plébános és ideiglenes börtönlelkész Szegeden. 1893. ápr. 26-án Szeged-rókusi plé­bánossá választják. Egyben kinevezi az igaz­ságügyminiszter a szegedi kerületi börtön lel­készévé. Ezen utóbbi megbizatása alól 1894. aug. 2-án felmentik. 1898. júniustól 1899. márc. 1-jéig a szegedi esperesi kerület titkára. 1899. márc. 1-jétől kerületi esperes, a szegedi állami főgimnázium és a görög katolikus ta­nítóképző intézet püspöki biztosa. A „Mi- asszonyunkról” elnevezett apácák által fenn­tartott r. kát. iskolák igazgatója. 1901. szept. 16-án Szt. Péterről elnevezett bodrogmonostori címzetes apát. 1896-tól Szeged szab. kir. város törvényhatósági bizottságának tagja. A sze­gedi iparos ifjak közművelődési egyesületének alelnöke 1897-ben, majd elnöke. 1905-ben je­lenik meg könyve a Szeged-rókusi r. kát. plé­bánia 100 éves történetéről. A szegedi Katoli­kus Körnek alakulásakor elnöke. 1903-ban a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd 1908- ban választmányi tagja. Sebenicoi címzetes püspök. A Szabadelvű párt, majd a Munka­párt elnöke. Egyházi és helytörténeti író. Kata­logizált könyvtára volt. 1907-től Szeged-bel­városi plébános. Hirtelen, váratlanul halt meg és fényes papi temetésben részesítették, óriási részvétellel. Holttestét Hollós József orvos és Gyuricza Sándor bebalzsamozták. A Szegedi Dalárdának is elnöke volt 1899-ben. A Foga­dalmi templom kriptájába temették. 183,191, 215, 216, 295. Jászai = Sismis János (Makó, 1823.—Sze­ged, ?) vendéglős, majd hivatalnok. Iskoláit feltehetően Makón végezte, majd Kiszombor- ban szakmát tanult és Szegeden vendéglőt nyi­tott. Később azonban Szeged szabad kir. város szolgálatába állt, mint hajdú. Amikor a ki­egyezés után sor került az állami bíróságok felállítására, a szegedi kir. törvényszéknek hi­vatalsegéde lett. Szegeden kötött házasságot 1847. jún. 27-én Kunnerth Jozefával, akitől Teréz, Lajos, Géza, Viktória gyermekei szár­maztak. Névváltoztatása nem volt megálla­pítható. Egy ifj. Sismis Mihály városi hivatal­nok Szegeden 1862-ben nevét Jászfira változ­tatta. A család neve Schitsmisch, Sismits, Sis- mits, Sismics-ként is előfordul. 215. Jászi Oszkár (Nagykároly, 1875. márc. 2.—Oberlin USA, Ohio állam, 1957. febr. 13.) 1881-ig Jakubovics. Atyja Jakubovics Ferenc nagykárolyi orvos, anyja való­színűleg Liebermann debreceni orvos leánya volt. Isko­láit Nagykárolyban végezhette, majd felvételét kérte a budapesti tudományegyetemre, ahol jogot hallgatott és 1896-ban politikai doktor lett. Majd külföldi egye­temeket látogatott és visszatérve, közhivatalt vállalt (1892—1896). A magyar kir. földmívelésügyi miniszté­riumban fogalmazó lett (1904). 1911-ben a kolozsvári Ferenc József tudományegyetemen alkotmányjogból magántanárrá habilitálják. — Szociálpolitikai disszertá­ciókat publikált. 1917-ben katonai szolgálatra vonul be és haditudósító lesz. 1918-ban a demokratikus forrada­lom idején a Nemzeti Tanács tagja, majd Károlyi Mi­hály kormányában tárcanélküli miniszter és a nemzeti­ségi ügyek intézője. Ezen állásától 1919 januárjában meg­válik, amikor a budapesti tudományegyetem szocioló­giai tanszékére nevezik ki nyilvános rendes egyetemi ta­nárrá. A proletárdiktatúra kikiáltása után külföldre emigrál és Bécsben él, majd amerikai felolvasó körútra indul, amelynek során 1925-ben az Oberlin College meghívja tanárává (Ohio állam, Cleveland mellett). A század elején alapítója a Társadalomtudományi Tár­saságnak, amelynek egyben titkára is és folyóiratának, a ,,Huszadik század” szerkesztője (1906—1918). Tagja volt a fegyverszüneti tárgyalásokat Belgrádban foly­tató bizottságnak, majd annak vezetője az aradi tárgya­láson. A Radikális Párt elnöke 1914-ben. 1913-ban há­zasságot köt Moskovi Amáliával, kinek írói neve Lesz- nai Anna, de elválnak. A családi név változtatását még édesatyja kérte, az ő kiskorúsága idején 1881-ben. 1930- tól az Amerikai Egyesült Államok polgára. 221. Jäger család. A család nevét Jágernak is írta. Németországból Magyarországra előbb Pestre telepedett a család, amelynek egyik ága szakadt Szegedre. A család egyes tagjai később nevüket Vadászra változtatták. 13, 176. Jäger Emánuel lásd: Vadász Manó. 27, 41, 46, 263/323. Jäger Emília (Szeged, 1798.—Szeged, 1866. febr. 21.) Jäger József nemes, népiskolai tanító és neje Würtemberg Terézia leánya, Jäger Emánuel, a későbbi Vadász Manó polgármes­ter nőtestvére. Iskoláit Szegeden végezte. Ké­sőbb leánynevelő intézetet nyitott a Török-fej utcában, melyet utóbb Vadász utcának nevez­tek és évi 40, ill. 60 növendéket nevelt föl. Intézetét élete végéig fenntartotta. A család 125

Next

/
Thumbnails
Contents