Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
H
HUBERT HUSZAR lesz az Országos Daláregyletnek, mint Erkel Ferenc utóda. 1884-ben Liszt Ferenc ajánlására a Zeneakadémia tanára. Zeneszerző. 1865. okt. 26-án Szegeden szerepelt a Szeged-Belvárosi Kaszinóban. Pesten 1853-ban köt házasságot Szevera Lujzával, kivel Kerepesi út 13. sz. a. lakik és itt születtek gyermekei (Hubay-) Károly, Paula, (Hubay-) Jenő és Lujza. 124, 124. Hubert András. Valószínűleg azonos a Czí- mer Károlynál említett Huber Andorral. Iskoláit Szeged-felsővároson végezte, majd mesterséget tanult, gazdálkodott, galambokat tenyésztett és szűrszabóként dolgozott. 1848- ban Szeged város közgyűlésének tagja és kiküldött bizottsági tagként a mészáros céh árszabásának kidolgozásában vesz részt. A Közcsendi Választmány tagja. Albírósági esküdt. Választott polgárképviselő. Esküvőkön násznagyként szerepel Szeged-Felsővároson. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja (1859). Szegedfelsővárosi háztulajdonos (1879). Neje Cseh Julianna, kitől Mária leánya származott. Szeged-felsővároson a Rácz temető utcában volt házingatlana, amely az árvíz után is állt. 90. Hubert József (Szeged, 1829. ?—Szeged, 1889. jan. 2.) Czímer Károly Huber Józsefet említ Szeged-felsővárosi gazdálkodóként, ki 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. E néven nem volt azonosítható. Feltehetően azonos Hubert Józseffel, ki György városi polgár és neje Auer Regina fia. Szegedfelsővárosi lakos, iskoláit is itt végezte, a piaristákhoz járt, ahol a gimnázium III. osztályát végezte 1841/2-ben. Szeged város hivatalnoka lett és 1861-ben névváltoztatást kért „Huba”-ra. E nevet azonban engedélyezés ellenére sem használta, mert elhalálozásakor eredeti családnevén anyakönyvezték. Nőtlen maradt. Szeged-felsővároson, Felsőtiszapart 9. sz. a. lakott. Feltehetően a fentebbi Hubert András testvére. Hatvan évet élt. 90. Hunyadi János (Hunyadvár, 1386. ?—Zimony,1456. aug. 11.) hadvezér. Vojk havasalföldi vajda (vagy esetleg Zsigmond király) és Morosini (Morzsinai) Erzsébet fia. Egyes források szerint anyja már Zsigmond királytól terhes állapotban kötött házasságot Vojkkal. Születési és életkori adatai bizonytalanok. Nevét Zsigmond adománya folytán a családra szállt hunyadvári birtok után kapta, amelyet azonban már jóval korábban is birtokolt. Birtokai kiterjedtek Csongrádra, Szegedre és környékére is. Miután atyja „a király udvari vitéz”-e volt, fia a kor szokásának megfelelően nevelkedett. Először Csáki Györgyhöz kerül apródnak, majd 1420 után Lazarovics István szerb despotánál szolgálva harcol a török ellen. Ezután Újlaki László udvarában szolgál hat páncélos vitézével, de nemsokára már 12 vitézzel szerepel Csupor Demeternél. 1431-ben lesz Zsigmond király udvari vitéze, kit lovascsapat élén elkísér Lombardiába. Ezt követően Visconti Fülöp herceg zsoldoskapitánya, ki Zsigmonddal kibékülve Lombardia ura volt. 1434-ben ismét Zsigmond király oldalán találjuk, kit elkísér Básel- be. Huszonhét évesen köt házasságot horogszeghi Szilágyi Erzsébettel, kitől László és Mátyás fiai származtak. Idők folyamán óriási vagyon ura lesz, országos főkapitány, majd Magyarország kormányzója. Pestisben hal el. Nevét a déli harangszó hirdeti európaszerte, Szegeden pedig, ahol többször is megfordult, így pl. 1441. aug. 1-én a „szegedi béke” megkötése során, s ahol átmenetileg felesége családja is lakott, az Oroszlán utcai Ivánko- vits házon mellszobra (közben elpusztult), a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban dombormű, tér és sugárút hirdeti. Gyulafehérváron a székesegyházba temették, ott síremléke állott, romjaiból valami talán ma is meg van. Hatvannyolcadik évében érte a halál. 37, 126, 203. Hunyadi János (Szeged, 1900. okt. 23.— Szeged, 1984. jan. 1.) ügyvéd. Sándor föld- birtokos (és csizmadia?) és Tóth Mária fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. Katonai tanfolyam után tett érettségi vizsgát, s az első világháború végén katonai szolgálatot teljesített. Majd a kolozsvári Ferenc József tudományegyetem jog- és állam- tudományi karán 1923-ban avatták jogi doktorrá, immár Szegeden, ahova időközben az egyetem áttelepült. 1922-től ügyvédjelölti gyakorlatot folytatott Szegeden. Budapesten 1927. febr. 21-én tesz ügyvédi vizsgát és ezt követően felvételét kéri a Szegedi Ügyvédi Kamara lajstromába, Szeged székhellyel. Bekapcsolódik a város köz- és politikai életébe és később kormánypárti titkár. 1939-ben országgyűlési képviselőnek jelölik, de nem kerül megválasztásra. 1940-ben hadbírói kinevezését kéri. Városi törvényhatósági bizottsági tag. Irodáját Mikszáth Kálmán u. 19. sz. a. működteti saját házában. 1958-ban az igazolási eljárás során törlik az ügyvédi névjegyzékből, de évekkel később (1963) az igazságügyminisztérium méltányosságból engedélyezi ügyvédi gyakorlata folytatását, újból bejegyzik és a szegedi 4. sz. Ügyvédi Munkaközösségben fejt ki tevékenységet. Gyakorlatának szünetelése idején, 1960—1964. években szövetkezeti adminisztrátor, majd könyvelő. A Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja. Szegeden 1927. ápr. 18-án kötött házasságot Feldl Saroltával, kitől Sarolta és László gyermekei származtak. 277. Hunyadi Mátyás 1. Mátyás király. 116. Hunyadi Vass Gergely 1. Vass Gergely. 277. Huszár Adolf (Szentjakabfalva, 1842. jún. 18.— Budapest, 1885. jan. 21.). Atyja Illés kamarai bodnármester, anyja Dekret Éva volt. Szobrászművész. Elszegényedett szülők gyermeke. Iskoláit feltehetően szülőhelyén talán a Zólyom megyei Besztercebányán végezte, majd a vasiparban helyezkedett el mint vasöntő. 1856 körül kezd a szobrászat iránt érdeklődni és ettől kezdve mestereknél igyekszik magát képezni. 1860-ban sikerül Bécsben a Kunstakakademie-re bekerülnie. Visszatérve Budapesten telepedik le és hamarosan hírnevet szerez 119
