Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

H

HUSZÁR

HUSZKA

különböző szoborműveivel. Utóbb a Mintarajziskola szobrász-tanára, ő fejezte be az Izsó Miklós halála folytán félbemaradt szegedi Dugonics András szobrot, mutatta azt be és jelölte ki eredeti helyét (1876). Tőle való a szegedi Dóm téri Történelmi Emlékcsarnokban látható Báthory István szobor. Nőtlen és gyermektelen maradt.

156.

Huszár Károly (Nussdorf, 1882. szept. 10.—Budapest, 1941. okt. 29.) tanító. Atyja gyógykovács volt. Alsó- ausztriai születésű és iskoláit részben Ischl-ben, részben Szatmárban végezte. Majd Tanítóképezdét végezve, tanítói oklevelet nyert. Ennek birtokában először Bajnán, majd Esztergomban tanított. Hamarosan azonban az újságírás felé vonzódott, és lapszerkesztő lett a Népújságnál. Publicista. 1910-ben a sárvári kerületben megválasztják országgyűlési képviselővé. Mint politikus főleg szociális kérdések érdekelték és ennek előharcosa lett. Az I. Világháborúban katonai és frontszolgálatot teljesített. Leszerelve 1918-ban belekerült a forradalomba, melynek során letartóztatják és börtönbüntetést szenved. Szabadulva emigrál. Visszatérve 1919. aug. 15.—nov. 24-ig a Friedrich kormány kultuszminisztere majd pedig 1919. nov. 24-től 1920. márc. 15-ig miniszterelnök. A második nemzetgyűlés alelnöke. 1928-től az Országos Társadalombiztosító Intézel elnöke mely állásából 1934-ben visszavonul a magánéletbe. 229.

Huszka Ödön (Kiskunfélegyháza, 1843. szept. 8.—Szeged, 1907. jún. 13.) ügyvéd. József és neje Fazekas Zsuzsanna fia. 1902. máj. 7-én nemesség adományozás „puszta-ferenc- szállási” előnév használat engedélyezéssel. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. Majd a pesti tudományegyetem joghallgatója lesz és a szükséges gyakorlat után Pesten 1865 körül szerez ügyvédi oklevelet. Először a közigazgatásban helyezkedik el és

1869-ben Kiskundorozsmán (ma Szeged) főjegyző. Innen Szegedre telepedik át és városi törvényszéki jegyző lesz (1870). Az igazságügyi reform során 1871. dec. 29-én kinevezik Szegedre albírónak, 1875-ben pedig m. kir. törvényszéki bírónak. 1890-ben násznagy Huszka Lajos és Bainville Kornélia esküvőjén. A szegedi Dalárdának 1880—1886. években elnöke. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és fiatal korában a kaszinó Ifjúsági Körének tevékeny részese. 1872-ven a kaszinó titkára. Szegeden 1870. aug 14-én köt házasságot Burger Anna Etelkával, kitől Jenő, Ernő és Ilona gyermekei származtak. 1899-ben, mint szegedi kir. ítélőtáblái bíró vonul nyugalomba. Jenő fia a neves operettszerző. 140, 268.

120