Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
H
HORVÁTH HORVÁTH port 2. osztályának vezetője lesz. 1936-ban a 11. o. főerdőtanácsosi címmel és jelleggel ruházzák fel. Ekkor a polgári hadi érdemkeresztnek 3. oszt. tulajdonosa. 1940-ben a miniszteri számvevőség I. osztályának helyettes vezetője. 1942-ben a III. oszt. főerdőszámtaná- csosa, I. oszt. főerdőtanácsosi címmel és jelleggel. 277. Horváth Gábor (?—Jászberény, 1858. nov. 12. ) kőhalmi nemes. Talán Imre táblabíró, insurgens, főadószedő és neje Josephy Jozefa fia. Iskoláit talán Jászberényben végezte. Majd a kor szokása szerint feltehetően a pesti egyetemen jogot hallgatott. Tanulmányai befejezése után úgy látszik közigazgatási pályára lépett. Talán azonos az 1838—1847. években Ung megyében fungáló főszolgabíróval. Jászberényi lakos az 1850-es években. Itt ház- és föld- birtokos. Háza Jászberényben a 3. tized 232. sz. a. állott. Száz holdas gyümölcsös, szántó a tulajdona, amelyen íanyaépülete is állott. Élete vége felé erősen eladósodott, úgy hogy vagyona halálakor összezsugorodott. Korher Flórával, illetve tárcsái Majzik Beatrixszal kötött házasságot előbbiből Flóra és Gábor nevű gyermekei származtak. Korán árvaságra jutott leányát rokona a szegedi főbíró Wőber György és neje Korher Louiza vette magához és nevelte fel, utóbbinak nyilván unokahúga volt. 168. Horváth Gyula (Orbaitelek = Marosszékte- lek, 1843. jan. 30.—Budapest, 1897. aug. 19.) nagyváradi és feleki nemes. Károly Orbáiszék és Háromszék királybírója és neje uzoni Béldi Jozefa fia. Iskoláit Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen és Brassóban végezte. Majd 1859—1860-ban Heidelbergben filozófiát hallgat. 1860-ban belép Garibaldi magyar légiójába. Visszatérve birtokán gazdálkodik. A református egyház főfelügyelője. 1872-ben országgyűlésiképviselő. A Szabadelvű Párt tagja. A további ciklusokban is tagja a képviselőháznak, melynek 1875—1881. években jegyzője, de ezen állásáról lemond. 1879-ben kinevezik Szegedre Tisza Lajos mellé a királybiztosi tanács tagjává. Az 1879-es árvíz során tanúsított magatartását királyi elismerés jutalmazza. 1889-ben az országgyűlés alelnöke. A Lipót-rend tulajdonosa. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, rendszeres vendége ki részt vesz a kaszinó 50 éves jubileumi ünnepségén is. Maros-Gerzsén köt házasságot 1864. szept. 7-én Splény Berta bárónővel, mely házasságából Károly, Béla és Tamás fiai születtek. 159, 161, 161, 166. Horváth János (Zavar, 1815. nov. 15.—Budapest, 1875. okt. 27.) zalabéri =szalabéri. Pozsony megyében született. Talán János zalai alispán, kir. tanácsos és neje Ugronovics Franciska voltak a szülei. Iskoláinak Pozsonyban, és az ottani jogakadémián elvégzése után katonai pályára lép és 1832-ben a cs. k. 9. előbb Frimontról, majd Miklós orosz cárról nevezett huszárezrednek lett hadapródja. 1846-ban alszázados. 1848-ban századosként Morvaországban állomásozik. Innen a horvátországi határszélre rendelik főszázadosként. Utóbb Görgey Arthur alá nyer beosztást és 1848 novemberében a honvédségben őrnaggyá lép elő. 1848. februárban már alezredes és a II. Sándor cárról nevezett huszárezred parancsnoka. 1849. ápr. 19-én részt vesz a nagysallói ütközetben és dandárparancsnokká lép elő. 1849. júl. 10-én ezredes és a 4. huszárezred parancsnoka. Világos után Aradon hadbíróság elé állítják, amely halálra ítéli, de kegyelemből büntetését 18 évi várfogságra enyhíti. Büntetését Olmütz-ben tölti, de 1855-ben szabadul. Pozsonyba internálják. Majd magánegyesületek és társulatok pénztárosi és igazgatói állását vállalja. Később a Központi Honvédegylet bizottmányának alelnöke, majd elnöke. Reaktiválva 1868-ban a cs. k. 9. Miklós cárról nevezett huszárezred ezredese. 1869. jún. 18-tól a pozsonyi katonai kerület parancsnokságán ezredes. 1872- től pedig a mezőhegyesi ménes parancsnoka. Katonai író. 141. Horváth Lajos Adolf Béla (Szeged, 1892. dec. 5.—Szeged?, 1942. ?) Lajos és Kolmann Mária fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál (1908—1914). 1916-ban uo. katonadiák tanfolyamot végez. Később latin nyelvből kiegészítő érettségi vizsgálatot tesz. Majd a szegedi Ferenc József tudomány- egyetemen jogot hallgat — nyilván első világ- háborús katonai szolgálat után. 1925-ben a politikai tudományok doktorává avatják. A közigazgatásban helyezkedik el és Szeged város hivatalnoka lesz. 1927-ben az elöljárósági hivatal vezetője, városi aljegyző. 1931- ben II. oszt. aljegyző és tb. városi tanácsnok. 1937-ben városi kihágási bíró. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Péter Szabó Matild első nejétől elözvegyült. Dr. Karvas Etelka leánygimnáziumi tanárnő (későbbi Zádor Aladárné) a második neje, kitől elvált, e házasság gyermektelen maradt. Harmadik házasságából, melyet Szegeden 1933. júl. 29-én kötött Vé- csey Vilmával született leány: Matild, kit korán árvaságra jutva, sógora Dr. Fodor Jenő nevelt fel. 277. Horváth Mihály (Szentes, 1809. okt. 20.— Karlsbad, 1878. aug. 19.) József seborvos és neje Werner Erzsébet fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett. Majd a lelkészi hivatást választva a váci Papnevelő Intézetben folytatta tanulmányait. Bölcseletet a pesti tudományegyetemen hallgatott, ahol 1830 körül avatták doktorrá. Még ez évben diakónus és 1932-ben pappá szentelik. Először Kiskundorozsmán (ma Szeged), majd Kecskeméten (1835—1837), Nagykátán (1837— 1838), majd Nagyabonyban segédlelkész. Ké117
